Az energiaár-emelkedés egyre súlyosabb kihívások elé állítja az EU lakosságát
Fotó: Barabás Ákos
Drasztikusan megemelkedett az energiaszegény háztartások aránya az Európai Unióban (EU).
2023. január 06., 13:182023. január 06., 13:18
2023. január 06., 13:362023. január 06., 13:36
A Századvég új kutatásának eredményei rámutatnak: átlagosan minden negyedik háztartás fűtési nehézséggel és közüzemi díjelmaradással küzd az EU-ban, míg a rezsicsökkentési programnak köszönhetően Magyarország érintettsége az előbbi problémában a második, az utóbbiban a harmadik legkisebb. A Századvég Alapítvány felmérésében – amely megállapításait pénteken közölték az MTI-vel – az áll, hogy
Az egyes tagállamok különböző hatósági eszközökkel próbálják akadályozni az árrobbanás begyűrűzését a lakossági tarifákba, ezek hatékonysága azonban jelentős mértékben eltér – állapították meg. Mint írták: a legnagyobb védelmet nyújtó rezsitámogatási rendszer Magyarországon működik, ahol hatóságilag rögzített tarifák biztosítják az EU legalacsonyabb háztartási energiadíjait. "A megengedőbb szabályozást alkalmazó országokban azonban a családok rendkívüli mértékű áremelkedéssel szembesültek az elmúlt időszakban, ami - ha azt nem kompenzálta a kellően magas jövedelem, vagy állami transzfer – egzisztenciálisan kiszolgáltatott helyzetbe sodorta a háztartásokat" – fogalmaztak.
és 6,4 százalék (12,6 millió háztartás, 27,7 millió személy) fizetési elmaradásokkal küzdött. A Századvég 2022-es őszi adatfelvétele a helyzet "drámai romlását" vetíti előre: úgy tűnik, hogy az energiaárak emelkedése miatt a lakosság jelentős része érintetté vált a két problémában. A Századvég Európa Projekt-kutatásának eredményei alapján az európai polgárok 26 százaléka (több mint 100 millió ember) nem képes megfelelően fűteni otthonát. Ahogyan azonban a lakossági tarifák emelkedésében, úgy a fűtési nehézségekkel küzdők számában is jelentős tagállami különbségek tapasztalhatók – írták.
ahol a válaszadók több mint fele (56 százaléka) nyilatkozott úgy, hogy nem képes megfelelő mértékben fűteni otthonát. A második és harmadik legsúlyosabb helyzet Portugáliában és Franciaországban tapasztalható: mindkét országban a lakosság harmadának (34-34 százalék) okoz nehézséget a kellő hőmérséklet biztosítása.
Úgy folytatták, hogy minden negyedik válaszadóval legalább egyszer előfordult az (őszi adatfelvételhez képesti) elmúlt egy évben, hogy pénzhiány miatt nem tudta határidőre befizetni valamelyik közüzemi díját.
A helyzet ebben a kategóriában is Görögországban a legsúlyosabb, ahol a felnőtt lakosság 51 százaléka érintett. Továbbá a lakosság több mint egyharmada fizetési nehézségekkel küzd Cipruson (37 százalék), valamint Írországban és Bulgáriában (35-35 százalék) is. Magyarország relatív helyzete a fizetési elmaradások kategóriában is kedvező: az érintettek aránya Ausztria (14 százalék) és Csehország (16 százalék) után a harmadik legalacsonyabb: 18 százalék - sorolták.
A közleményben megjegyezték azt is, hogy az Eurostat alapjául szolgáló EU-SILC-felmérés és a Századvég-kutatás egy az egyben nem hasonlítható össze az eltérő módszertan miatt. Az eredményekben tapasztalható különbségek azonban jó indikátorai a romló tendenciának – jelezték. Az Európa Projektről azt közölték, hogy a 2022-es kutatás az Európai Unió tagországai mellett az Egyesült Királyságra, Norvégiára, Svájcra, Moldovára, Albániára, Koszovóra, Észak-Macedóniára, Montenegróra, Szerbiára, Bulgáriára és Bosznia-Hercegovinára terjedt ki, így összesen 38 000 véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú embert kérdeztek meg CATI-módszerrel október 13. és december 7. között.
A világ első, cseppfolyósított földgázt is felhasználó üzemanyag-befecskendezős motorjának gyártása kezdődött el Romániában. A HR12 LPG motort a vállalat Mioveni-i gyárában szerelik össze.
A 2023–2027-es uniós ciklusra szóló mezőgazdasági pályázatok zöme már megjelent, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azonban az év végén még négy újabb pályázatot hirdet meg 580 millió euró értékben.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a koalícióban megállapodás született arról, hogy a második deficitcsökkentő csomagot öt részre osztják, így mindegyik érintett ágazatról külön-külön tervezet rendelkezik majd.
A gazdasági minisztérium képviselői szerdán közölték, hogy a jelentkezők nagy száma miatt csütörtöktől felfüggesztik az állami vállalatok vezetői pozícióira meghirdetett szelekciót.
A pénzügyminisztérium új tervezete szerint a korlátolt felelősségű társaságok (kft-k) minimális törzstőkéjének összegét a vállalkozás mérete szabná meg – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Az idei első félévben Románia 1,25 millió tonna kőolaj-egyenérték (toe) nyersolajat termelt, 103 200 toe-vel (7,6 százalékkal) kevesebbet, mint 2024 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett adataiból.
Idén ősztől 20 százalékkal több előlegfizetésben részesülnek az uniós alapokból a 27 tagországban tevékenykedő gazdák, erről az Európai Bizottság döntött.
Románia egyre feljebb kerül az európai üzemanyagárak rangsorában a jövedéki adó és az áfa emelése után, különösen a gázolaj esetében.
Egy nappal azután, hogy a legolcsóbb áramszolgáltató, a Hidroelectrica bejelentette, az ellátási ár emelkedése várható, Románia legnagyobb áramtermelője cáfol, és azt állítja, hogy nem fontolgat semmilyen áremelést.
Huszonnégy óra alatt több mint 600 önéletrajzot töltöttek fel a gazdasági minisztérium honlapjára az állami vállalatoknál vezetői pozíciók iránt érdeklődő szakemberek – közölte pénteken a szaktárca.
szóljon hozzá!