Fotó: Pixabay.com
Az Európai Unióban 2022-ben a személyautók 1000 lakosra vetített száma átlagosan 560 volt, ami 14,3 százalékos növekedést jelent 2012-höz képest. Románia ezt messze túlszárnyalta, hiszen közel 90 százalékos növekedést produkált.
2024. január 22., 17:332024. január 22., 17:33
2024. január 22., 17:392024. január 22., 17:39
2012-ben, amikor átlagosan 490 volt az ezer főre eső személyautók száma az Európai Unióban, a listavezető Olaszország volt 684 személyautóval 1000 lakosra. Nyomában szorosan Luxemburg (678), Finnország (661) és Ciprus (658) következett. 2012-ben a lista utolsó helyén Lettország szerepelt (414 személyautóval 1000 lakosra), a balti államot pedig épp csak egy kicsivel előzte meg Románia (417) és Magyarország (424).
Romániát Horvátország (+44,8%; +152), Magyarország (+40,9%; +123), Szlovákia (+40,1%; +135) és Észtország (+39,7%; +181) követte az Eurostat adatai szerint.
Ez az adat összhangban áll a romániai autópiacra vonatkozó egyéb statisztikákkal, illetve azzal is, hogy az országban nagyon alacsony az autómegosztás iránti érdeklődés. A statista.com portálnak a 2022-es évre vonatkozó adatai szerint Németországban 3,16 százalék (1 millió lakosra) az autómegosztást választók aránya, amivel az elsők az Európai Unióban. Eközben Románia a 0,13-as értékkel csak a középmezőny legalján kullog, azaz nálunk nem túl nagy a hajlandóság arra, hogy többen használják ugyanazt a járművet, pedig a szakértők szerint egy megosztott autó akár 6-12 saját tulajdonú személygépjárművet is képes kiváltani a városi közlekedésben.
Az előző évhez képest 2023-ban 9,63 százalékkal 141 788-ra nőtt a Romániában forgalomba helyezett új autók száma – derül ki a Romániai Gépkocsigyártók Egyesületének (ACAROM) szerdán közzétett adataikból.
2012-ben a nyergesvontatók 1000 főre vetített száma Litvániában volt a legmagasabb (átlagosan 17,3 vontató jutott 1000 lakosra), ezt követte Lengyelország (12,9), Észtország (9,5), Magyarország (9,3) és Románia (8,8). A skála a másik végén Csehország (0,3), Svédország (0,9), Ausztria és Málta (mindkettő 2,2), Ciprus és Görögország (mindkettő 2,3) szerepelt. Ciprus és Málta kapcsán az alacsony számok hátterében szigeti geográfiájuk állhat.
Romániát Horvátország (+121,5%) és Litvánia (+101,8%) követi. Magas növekedési ütemeket regisztráltak még Lengyelország (91,2%) és Szlovénia (82,9%) esetében. Ezzel ellentétben Csehországban jelentős csökkenést tapasztaltak ezen a területen (-61,9%).
Felfüggeszti az Egyesült Államokba irányuló exportját a Jaguar Land Rover (JLR) brit autóipari csoport az amerikai vámemelések miatt.
Donald Trump elnök „gazdasági forradalomnak” nevezte a héten bejelentett új amerikai vámrendszert szombaton.
Idén márciusban 907 612 nyugdíjas részesült szociális juttatásban, 8681-gyel kevesebben, mint az előző hónapban – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közzétett adataiból.
Megnyílt Brassó megyében Románia első, napelemeket újrahasznosító üzeme – jelentette be Adrian Veștea, a Brassó megyei közgyűlés elnöke pénteken.
Az év első két hónapjában 1,6 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), 3 százalékkal többet a 2024 januárjában és februárjában jegyzettnél – küzölte az Országos Statisztikai Intézet.
Idén márciusban 4 664 642 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, számuk megegyezett az egy hónappal korábbival; az átlagnyugdíj 2758 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) pénteken közzétett adataiból.
A romániai cégvezetők egyelőre megkísérlik felmérni, milyen hatással lesznek majd az ország gazdaságára az amerikai elnök által szerdán bejelentett új vámok.
A kormány elfogadta a különleges ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadó szabályozását módosító sürgősségi rendeletet – jelentette be a Ciolacu-kabinet csütörtöki ülése után a pénzügyminiszter.
Románia schengeni övezeti csatlakozásával 2025-ben 25 százalékkal bővül a nemzetközi szállítási volumen, amit a romániai fogyasztók növekvő külföldi vásárlási kedve és az eladók külföldi piacokon való terjeszkedése táplál – vetíti előre egy elemzés.
Donald Trump elnök döntése, hogy 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba importált legtöbb árura, valamint magasabb vámokat vet ki több tucat országra a riválisoktól a szövetségesekig, felerősítette a globális kereskedelmi háborút.
szóljon hozzá!