Fotó: Pixabay.com
Az Európai Unióban 2022-ben a személyautók 1000 lakosra vetített száma átlagosan 560 volt, ami 14,3 százalékos növekedést jelent 2012-höz képest. Románia ezt messze túlszárnyalta, hiszen közel 90 százalékos növekedést produkált.
2024. január 22., 17:332024. január 22., 17:33
2024. január 22., 17:392024. január 22., 17:39
2012-ben, amikor átlagosan 490 volt az ezer főre eső személyautók száma az Európai Unióban, a listavezető Olaszország volt 684 személyautóval 1000 lakosra. Nyomában szorosan Luxemburg (678), Finnország (661) és Ciprus (658) következett. 2012-ben a lista utolsó helyén Lettország szerepelt (414 személyautóval 1000 lakosra), a balti államot pedig épp csak egy kicsivel előzte meg Románia (417) és Magyarország (424).
Romániát Horvátország (+44,8%; +152), Magyarország (+40,9%; +123), Szlovákia (+40,1%; +135) és Észtország (+39,7%; +181) követte az Eurostat adatai szerint.
Ez az adat összhangban áll a romániai autópiacra vonatkozó egyéb statisztikákkal, illetve azzal is, hogy az országban nagyon alacsony az autómegosztás iránti érdeklődés. A statista.com portálnak a 2022-es évre vonatkozó adatai szerint Németországban 3,16 százalék (1 millió lakosra) az autómegosztást választók aránya, amivel az elsők az Európai Unióban. Eközben Románia a 0,13-as értékkel csak a középmezőny legalján kullog, azaz nálunk nem túl nagy a hajlandóság arra, hogy többen használják ugyanazt a járművet, pedig a szakértők szerint egy megosztott autó akár 6-12 saját tulajdonú személygépjárművet is képes kiváltani a városi közlekedésben.
Az előző évhez képest 2023-ban 9,63 százalékkal 141 788-ra nőtt a Romániában forgalomba helyezett új autók száma – derül ki a Romániai Gépkocsigyártók Egyesületének (ACAROM) szerdán közzétett adataikból.
2012-ben a nyergesvontatók 1000 főre vetített száma Litvániában volt a legmagasabb (átlagosan 17,3 vontató jutott 1000 lakosra), ezt követte Lengyelország (12,9), Észtország (9,5), Magyarország (9,3) és Románia (8,8). A skála a másik végén Csehország (0,3), Svédország (0,9), Ausztria és Málta (mindkettő 2,2), Ciprus és Görögország (mindkettő 2,3) szerepelt. Ciprus és Málta kapcsán az alacsony számok hátterében szigeti geográfiájuk állhat.
Romániát Horvátország (+121,5%) és Litvánia (+101,8%) követi. Magas növekedési ütemeket regisztráltak még Lengyelország (91,2%) és Szlovénia (82,9%) esetében. Ezzel ellentétben Csehországban jelentős csökkenést tapasztaltak ezen a területen (-61,9%).
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
szóljon hozzá!