Nazare szerint az eddigi rendelkezés elősegítette a csak papíron létező fantomcégek megjelenését
Fotó: Gov.ro
A pénzügyminisztérium új tervezete szerint a korlátolt felelősségű társaságok (kft-k) minimális törzstőkéjének összegét a vállalkozás mérete szabná meg. A 395 ezer lejnél kisebb bevételű cégek esetében a javasolt minimális alaptőke 500 lej lenne – közölte kedden Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
2025. augusztus 26., 21:342025. augusztus 26., 21:34
A tárcavezető Facebook-bejegyzésben írt a hétfői koalíciós ülésen is ismertetett, majd közvitára bocsátott tervezetről. Mint hangsúlyozta, a témával kapcsolatban a vállalkozók részéről érkezett javaslatok alapján módosították az eredeti elképzelést, és az új tervezet a vállalkozás méretétől tenné függővé a cégek minimális törzstőkéjét.
Az újonnan alapított cégek esetében a minimális alaptőke 500 lej lesz, majd a vállalkozás növekedésével ez is emelkedni fog – magyarázta a miniszter. Bejegyzésében Nazare emlékeztetett, hogy Romániában jelenleg 1 lej a minimális törzstőke a kft.-k esetében. Szerinte ez a szimbolikus összeg a kezdő vállalkozásokat volt hivatott segíteni, de negatív hatása is volt, ugyanis elősegítette a valós tevékenység nélküli, csak papíron létező úgynevezett fantomcégek megjelenését, amelyek jelentősen megkárosítják a tisztességes cégeket és az államkasszát is.
„Az új szabály szerint minden vállalatnak a törvényben előírt határidőn belül növelnie kell a minimális alaptőkéjét. (...) A tisztességesen dolgozók ezt meg fogják tenni, az esetenként több száz céget birtoklók pedig nem, így ki lehet majd szűrni őket” – fogalmazott a tárcavezető.
A miniszter szerint Románia a legalacsonyabb összegű kötelező törzstőkét követelő európai államok közé tartozik, hiszen Ausztriában ez 10 ezer euró, Németországban 25 ezer euró, Szlovéniában és Magyarországon pedig 7500 euró. „Vannak olyan európai országok is, ahol a kötelező törzstőke 1 euró, de ezekben az államokban sem a fantomcégek, sem a költségvetési hiány nem okoz problémát” – érvelt Nazare.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az idei első félévben Románia 1,25 millió tonna kőolaj-egyenérték (toe) nyersolajat termelt, 103 200 toe-vel (7,6 százalékkal) kevesebbet, mint 2024 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett adataiból.
Idén ősztől 20 százalékkal több előlegfizetésben részesülnek az uniós alapokból a 27 tagországban tevékenykedő gazdák, erről az Európai Bizottság döntött.
Románia egyre feljebb kerül az európai üzemanyagárak rangsorában a jövedéki adó és az áfa emelése után, különösen a gázolaj esetében.
Egy nappal azután, hogy a legolcsóbb áramszolgáltató, a Hidroelectrica bejelentette, az ellátási ár emelkedése várható, Románia legnagyobb áramtermelője cáfol, és azt állítja, hogy nem fontolgat semmilyen áremelést.
Huszonnégy óra alatt több mint 600 önéletrajzot töltöttek fel a gazdasági minisztérium honlapjára az állami vállalatoknál vezetői pozíciók iránt érdeklődő szakemberek – közölte pénteken a szaktárca.
A PNRR-be foglalt beruházások egy részének a felfüggesztése gazdaságilag kockázatos és politikailag problematikus, ugyanakkor gyengíti Románia brüsszeli tárgyalási pozícióját – figyelmeztetett pénteken az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS).
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint adottak a feltételek ahhoz, hogy a kormánykoalíció jövő héten felelősséget vállaljon a parlamentben a második deficitcsökkentő intézkedéscsomagért.
Miközben lassan mindenki kézhez kapja a villamos energia ársapkájának eltörlése nyomán nagyjából duplájára duzzadt villanyszámláját, a lakosságnak szolgáltatott energia árának a csökkentését tűzte zászlajára Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Elhalasztja a kormány az ingatlanadó piaci alapon történő kiszámítását.
Bírálta csütörtökön a Facebook-oldalán a magánnyugdíj-kifizetéseket szabályozó törvénytervezetet Claudiu Năsui volt gazdasági miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!