Simon Zoltán kolozsvári pályázatíró szakember
Fotó: Facebook/Simon Zoltán Norbert
A korábbi európai uniós ciklusoktól eltérően a bukaresti mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) nem évekre leosztva hirdeti meg pályázatait. A gazdák és agrárvállalkozók idén ősszel és jövő tavasszal ,,ömlesztve” jutnak hozzá az összes agrárpályázathoz. Az újításokról, a pályázatírás körülményeiről, a kis és nagy összegű kiírások feltételrendszeréről Simon Zoltán kolozsvári pályázatíró szakemberrel beszélgettünk.
2023. október 15., 09:342023. október 15., 09:34
2023. október 15., 10:372023. október 15., 10:37
– Mennyire tartja hasznosnak a szakminisztérium döntését az agrárpályázatok szinte egy időben történő meghirdetéséről?
– Az a mezőgazdasági minisztériumi érv szól az új módszer bevezetése mellett, hogy a korábbi években a pályázati források egy része elveszett. A ciklus utolsó esztendejében meghirdetett pályázatokról többen lemaradtak – kéréseiket nem tudták idejében leadni, vagy az idő rövidsége miatt más adminisztratív gondok keletkeztek –, ezért a fel nem használt összegek Brüsszelben maradtak. A román kormány ezt akarja megelőzni. Amennyiben valamelyik kiírásnál felhasználatlan keret marad, azt újra meghirdetik. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy
– Az AFIR-pályázatok meghirdetését közvita előzi meg, ami arra szolgál, hogy az érdekeltek eljuttassák észrevételeiket az ügynökséghez. Mennyire veszik komolyan a gazdáktól és a pályázatíró szakemberektől beérkező javaslatokat?
– Az a tapasztalatom, hogy ezeket rendszerint nem veszik figyelembe. A végleges pályázati kiírásokban nem szoktunk találkozni a jobbító szándékú javaslatainkkal. Gyakorlatilag egy szűk kör dönti el a pályázatok kritériumrendszerét és a végleges szöveget. A végső szó a monitoringbizottságé, amelyben többek között a mezőgazdasági ágazatok képviselői foglalnak helyet, a technikai résszel a szaktárca foglalkozik.
A mezőgazdasági minisztérium kedvencei lettek a fóliaházas zöldségtermesztők
Fotó: Makkay József
– Az internetes felületeteket pályázatíró cégek ajánlatai lepték el, ahol többmillió eurós nagyságrendű pályázati lehetőségekkel találkozik az ember. Milyen lehetőségei vannak az erdélyi gazdáknak?
– Igazából a kisebb gazdapályázatok elnyerésére van lehetőségük, a pályázó gazdák 95 százaléka ezt a célt tűzi ki maga elé.
A gazdáknak szóló kisebb összegű kiírásoknál az előző ciklushoz néhány kritérium módosult. Korábban az számított pluszpontnak, hogy a fiatal gazda hány gazdaságot vesz át. Most elég egy is, de nyom a latban, ha azt hatvan év fölötti gazdától veszi át. Az új kiírásban az ifjú gazdák nyertes pályázatára egységesen hetvenezer eurót fizetnek, szemben a korábbi negyvenezerről induló alapösszeggel, amit biogazdálkodással és feldolgozással lehetett további húszezer euróval feltornászni.
– A legnépszerűbb ifjúgazda-pályázatok kritériumai idéntől előnyben részesítik a zöldségtermesztést. Mennyire diszkriminatív ez a mezőgazdaság többi területeivel foglalkozó gazdák számára?
– A mezőgazdasági minisztérium döntése, hogy a legalább ezer négyzetméteres, fóliaházas zöldségtermesztés abszolút prioritást élvezzen az elbírálás során. Ha a közvitára bocsájtott tervezet nem változik, ez csökkenti a domb- és hegyvidéken élő gazdák esélyeit.
Ez minden mezőgazdasági kultúrára érvényes. Akik komolyan szeretnének pályázni, azok már tavasz vagy nyár óta készülnek erre, hiszen egyéb igazolásokat is idejében be kellett szerezni. Nyilván nem csak zöldségtermesztéssel, hanem más mezőgazdasági területekről is lehet pályázni, de a fő csapásirány a fólia alatti zöldségtermesztés.
Aki sikeresen akar pályázni, annak a fóliaházábann már idén is termett zöldség
Fotó: Makkay József
– Mi a legnagyobb gond a többszázezer eurós, vagy milliós nagyságrendű agrárpályázatokkal? Az állattenyésztési farmját fejlesztő gazda például miért nem vállalkozhat ekkora beruházásra?
– A 35 százalékos önrész előteremtése és az utófinanszírozás jelenti a legfőbb akadályt. Még annak is elviselhetetlenül nagy teher egy ekkora beruházás megfinanszírozása, aki 40 szarvasmarhával termel. A kis agrárvállalkozások nem képesek egy ekkora beruházást menedzselni, másrészt nagyon nehéz a szükséges pénzügyi forrásokat előteremteni. Pályázati pénzek kiegészítéseként a bankok nehezen finanszíroznak meg mezőgazdasági kisvállalkozásokat, mert sok esetben nincs megfelelő ingatlanfedezetük. A termőföldek rendszerint nincsenek telekkönyvezve és sok esetben a gazdasági épületek nem képeznek megfelelő garanciát a kölcsönfedezetre. Sok gazda nem szívesen teszi be saját lakását ingatlanfedezetbe.
– Segíthet-e a mezőgazdasági termelőkön az állami garanciavállalással felvehető hitel?
– Kisgazdaságok esetében ez az állami segítség sem működik. Az egyszerűsített vállalkozási formákkal működő gazdaságokban – ahol nem vezetnek pontos könyvelést –, nehéz megítélni a kisvállalkozás valós gazdasági erejét. Igazából
de itt sem kaphatnak fedezetet a teljes hitelösszegre. A kisgazda igazából saját erőforrásaira támaszkodhat, ezért számára jórészt csak a százezer euró alatti gazdapályázatok jöhetne számításba.
Az állattartók számára is több uniós pályázati kiírás szerepel, a nagyobb összegű finanszírozáshoz viszont nő az önrész is
Fotó: Makkay József
– Mennyire törvényszerű, hogy csak pályázatíró cégeken keresztül érdemes uniós pályázatot benyújtani?
– Egyénileg is meg lehet próbálni, amennyiben a gazda megérti a pályázati kiírás minden sorát, és amennyiben pluszinformációra van szüksége, azt az AFIR honlapján keresztül is beszerezheti. Igazából
Egyik ügyfelünk példáját említem, aki egyetemet végzett gazdaként kétszer is sikertelenül próbálkozott uniós pályázat benyújtásával. Néhány kisebb hiba miatt utasították el, végül hozzánk fordult, hogy harmadjára ne ismétlődjön meg a kudarc. A pályázatíró cégek rendszerint az elnyerhető összeg 4-5 százalékát kérik honoráriumként. Aki nem igényel előleget, az a nyertes pályázat 7 százalékát is elkéri az ügyféltől. A 10-15 évvel ezelőtti választékhoz képest ma már széles pályázatíró-kínálatból válogathatnak a gazdák, a tanácsadói díj pedig leírható költség.
– Mennyire szeret pályázni a közép-erdélyi gazda?
– Szűkebb régiónkban jellemzően a hegyvidéki emberektől érkezik be a legtöbb kisösszegű pályázat, szemben a mezőségi falvak érdektelenségével. Ebben az is szerepet játszik, hogy
Tapasztalataim szerint ugyanakkor egy-egy adott térség nemzetiségi összetételében nincs különbség a románok és a magyarok pályázási kedve között. Számarányuknak megfelelően az erdélyi magyarok is sikeresen pályáznak.
Az európai uniós mezőgazdasági pályázatok várható meghirdetési időpontja
Fotó: Facebook/Pro Agricultura
Közvitára bocsátotta a fiatal gazdákat 70 ezer eurós vissza nem térítendő támogatással segítő 30-as számú intézkedés pályázati útmutatóját az illetékes ügynökség. Barabási Antal Szabolcs államtitkár szerint a pályázati kiírásra túljelentkezés lesz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az idei első negyedévben 2024 hasonló időszakához képest az Európai Unióban 5,7 százalékkal, az euróövezetben 5,4 százalékkal emelkedtek a lakásárak, miután tavaly 4,9, illetve 4,1 százalékos növekedést regisztráltak.
Nagyváradon nyit termelési központot a közel 17 000 alkalmazottat foglalkoztató és évente mintegy 5 milliárd eurós forgalmat bonyolító finn ipari gépgyártó, a Metso – közölte a Profit.ro gazdasági portál.
Májusban 7 százalékkal nőtt a külföldi turisták száma Romániában éves összevetésben – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Ilie Bolojan csütörtök esete kijelentette: Nicușor Dan államfő a kormány beiktatásakor arra kérte őt, hogy tegyen meg mindent az adóemelések elkerülésért, de a költségvetés állapota ezt nem tette lehetővé.
Az OMV Petrom új gázlelőhelyre bukkant Dél-Romániában, a Craiovától 70 kilométerre fekvő Spineni-ben.
Mindenki megkapja a keserű pirulát, de nem egyformán fog fájni – fogalmazta meg Rácz Béla Gergely közgazdász, amikor csütörtökön a Bolojan-kormány által közvitára bocsátott deficitcsökkentő intézkedéscsomagról kérdeztük.
Táncos Barna miniszterelnök-helyettes csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a kormány által javasolt deficitcsökkentő intézkedések nélkül fenntarthatatlanná vált volna a költségvetési hiány.
Ilie Bolojan kormányfő csütörtökön a szakszervezeti szövetségek képviselőivel egyeztetett a Victoria-palotában a deficitcsökkentő intézkedésekről.
A romániai lakosság háromnegyede úgy véli, hogy az elmúlt évben romlott az ország gazdasági helyzete, és csaknem fele szerint romlott az életszínvonaluk. Ezek az INSCOP legfrissebb közvélemény-kutatásának következtetései.
Alighogy Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán délután ismertette a tavalyi 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragására kidolgozott gazdasági megszorító intézkedéseket, azok máris bírálatok kereszttüzébe kerültek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!