Simon Zoltán kolozsvári pályázatíró szakember
Fotó: Facebook/Simon Zoltán Norbert
A korábbi európai uniós ciklusoktól eltérően a bukaresti mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) nem évekre leosztva hirdeti meg pályázatait. A gazdák és agrárvállalkozók idén ősszel és jövő tavasszal ,,ömlesztve” jutnak hozzá az összes agrárpályázathoz. Az újításokról, a pályázatírás körülményeiről, a kis és nagy összegű kiírások feltételrendszeréről Simon Zoltán kolozsvári pályázatíró szakemberrel beszélgettünk.
2023. október 15., 09:342023. október 15., 09:34
2023. október 15., 10:372023. október 15., 10:37
– Mennyire tartja hasznosnak a szakminisztérium döntését az agrárpályázatok szinte egy időben történő meghirdetéséről?
– Az a mezőgazdasági minisztériumi érv szól az új módszer bevezetése mellett, hogy a korábbi években a pályázati források egy része elveszett. A ciklus utolsó esztendejében meghirdetett pályázatokról többen lemaradtak – kéréseiket nem tudták idejében leadni, vagy az idő rövidsége miatt más adminisztratív gondok keletkeztek –, ezért a fel nem használt összegek Brüsszelben maradtak. A román kormány ezt akarja megelőzni. Amennyiben valamelyik kiírásnál felhasználatlan keret marad, azt újra meghirdetik. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy
– Az AFIR-pályázatok meghirdetését közvita előzi meg, ami arra szolgál, hogy az érdekeltek eljuttassák észrevételeiket az ügynökséghez. Mennyire veszik komolyan a gazdáktól és a pályázatíró szakemberektől beérkező javaslatokat?
– Az a tapasztalatom, hogy ezeket rendszerint nem veszik figyelembe. A végleges pályázati kiírásokban nem szoktunk találkozni a jobbító szándékú javaslatainkkal. Gyakorlatilag egy szűk kör dönti el a pályázatok kritériumrendszerét és a végleges szöveget. A végső szó a monitoringbizottságé, amelyben többek között a mezőgazdasági ágazatok képviselői foglalnak helyet, a technikai résszel a szaktárca foglalkozik.
A mezőgazdasági minisztérium kedvencei lettek a fóliaházas zöldségtermesztők
Fotó: Makkay József
– Az internetes felületeteket pályázatíró cégek ajánlatai lepték el, ahol többmillió eurós nagyságrendű pályázati lehetőségekkel találkozik az ember. Milyen lehetőségei vannak az erdélyi gazdáknak?
– Igazából a kisebb gazdapályázatok elnyerésére van lehetőségük, a pályázó gazdák 95 százaléka ezt a célt tűzi ki maga elé.
A gazdáknak szóló kisebb összegű kiírásoknál az előző ciklushoz néhány kritérium módosult. Korábban az számított pluszpontnak, hogy a fiatal gazda hány gazdaságot vesz át. Most elég egy is, de nyom a latban, ha azt hatvan év fölötti gazdától veszi át. Az új kiírásban az ifjú gazdák nyertes pályázatára egységesen hetvenezer eurót fizetnek, szemben a korábbi negyvenezerről induló alapösszeggel, amit biogazdálkodással és feldolgozással lehetett további húszezer euróval feltornászni.
– A legnépszerűbb ifjúgazda-pályázatok kritériumai idéntől előnyben részesítik a zöldségtermesztést. Mennyire diszkriminatív ez a mezőgazdaság többi területeivel foglalkozó gazdák számára?
– A mezőgazdasági minisztérium döntése, hogy a legalább ezer négyzetméteres, fóliaházas zöldségtermesztés abszolút prioritást élvezzen az elbírálás során. Ha a közvitára bocsájtott tervezet nem változik, ez csökkenti a domb- és hegyvidéken élő gazdák esélyeit.
Ez minden mezőgazdasági kultúrára érvényes. Akik komolyan szeretnének pályázni, azok már tavasz vagy nyár óta készülnek erre, hiszen egyéb igazolásokat is idejében be kellett szerezni. Nyilván nem csak zöldségtermesztéssel, hanem más mezőgazdasági területekről is lehet pályázni, de a fő csapásirány a fólia alatti zöldségtermesztés.
Aki sikeresen akar pályázni, annak a fóliaházábann már idén is termett zöldség
Fotó: Makkay József
– Mi a legnagyobb gond a többszázezer eurós, vagy milliós nagyságrendű agrárpályázatokkal? Az állattenyésztési farmját fejlesztő gazda például miért nem vállalkozhat ekkora beruházásra?
– A 35 százalékos önrész előteremtése és az utófinanszírozás jelenti a legfőbb akadályt. Még annak is elviselhetetlenül nagy teher egy ekkora beruházás megfinanszírozása, aki 40 szarvasmarhával termel. A kis agrárvállalkozások nem képesek egy ekkora beruházást menedzselni, másrészt nagyon nehéz a szükséges pénzügyi forrásokat előteremteni. Pályázati pénzek kiegészítéseként a bankok nehezen finanszíroznak meg mezőgazdasági kisvállalkozásokat, mert sok esetben nincs megfelelő ingatlanfedezetük. A termőföldek rendszerint nincsenek telekkönyvezve és sok esetben a gazdasági épületek nem képeznek megfelelő garanciát a kölcsönfedezetre. Sok gazda nem szívesen teszi be saját lakását ingatlanfedezetbe.
– Segíthet-e a mezőgazdasági termelőkön az állami garanciavállalással felvehető hitel?
– Kisgazdaságok esetében ez az állami segítség sem működik. Az egyszerűsített vállalkozási formákkal működő gazdaságokban – ahol nem vezetnek pontos könyvelést –, nehéz megítélni a kisvállalkozás valós gazdasági erejét. Igazából
de itt sem kaphatnak fedezetet a teljes hitelösszegre. A kisgazda igazából saját erőforrásaira támaszkodhat, ezért számára jórészt csak a százezer euró alatti gazdapályázatok jöhetne számításba.
Az állattartók számára is több uniós pályázati kiírás szerepel, a nagyobb összegű finanszírozáshoz viszont nő az önrész is
Fotó: Makkay József
– Mennyire törvényszerű, hogy csak pályázatíró cégeken keresztül érdemes uniós pályázatot benyújtani?
– Egyénileg is meg lehet próbálni, amennyiben a gazda megérti a pályázati kiírás minden sorát, és amennyiben pluszinformációra van szüksége, azt az AFIR honlapján keresztül is beszerezheti. Igazából
Egyik ügyfelünk példáját említem, aki egyetemet végzett gazdaként kétszer is sikertelenül próbálkozott uniós pályázat benyújtásával. Néhány kisebb hiba miatt utasították el, végül hozzánk fordult, hogy harmadjára ne ismétlődjön meg a kudarc. A pályázatíró cégek rendszerint az elnyerhető összeg 4-5 százalékát kérik honoráriumként. Aki nem igényel előleget, az a nyertes pályázat 7 százalékát is elkéri az ügyféltől. A 10-15 évvel ezelőtti választékhoz képest ma már széles pályázatíró-kínálatból válogathatnak a gazdák, a tanácsadói díj pedig leírható költség.
– Mennyire szeret pályázni a közép-erdélyi gazda?
– Szűkebb régiónkban jellemzően a hegyvidéki emberektől érkezik be a legtöbb kisösszegű pályázat, szemben a mezőségi falvak érdektelenségével. Ebben az is szerepet játszik, hogy
Tapasztalataim szerint ugyanakkor egy-egy adott térség nemzetiségi összetételében nincs különbség a románok és a magyarok pályázási kedve között. Számarányuknak megfelelően az erdélyi magyarok is sikeresen pályáznak.
Az európai uniós mezőgazdasági pályázatok várható meghirdetési időpontja
Fotó: Facebook/Pro Agricultura
Közvitára bocsátotta a fiatal gazdákat 70 ezer eurós vissza nem térítendő támogatással segítő 30-as számú intézkedés pályázati útmutatóját az illetékes ügynökség. Barabási Antal Szabolcs államtitkár szerint a pályázati kiírásra túljelentkezés lesz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 2023–2027-es uniós ciklusra szóló mezőgazdasági pályázatok zöme már megjelent, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azonban az év végén még négy újabb pályázatot hirdet meg 580 millió euró értékben.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a koalícióban megállapodás született arról, hogy a második deficitcsökkentő csomagot öt részre osztják, így mindegyik érintett ágazatról külön-külön tervezet rendelkezik majd.
A gazdasági minisztérium képviselői szerdán közölték, hogy a jelentkezők nagy száma miatt csütörtöktől felfüggesztik az állami vállalatok vezetői pozícióira meghirdetett szelekciót.
A pénzügyminisztérium új tervezete szerint a korlátolt felelősségű társaságok (kft-k) minimális törzstőkéjének összegét a vállalkozás mérete szabná meg – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Az idei első félévben Románia 1,25 millió tonna kőolaj-egyenérték (toe) nyersolajat termelt, 103 200 toe-vel (7,6 százalékkal) kevesebbet, mint 2024 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett adataiból.
Idén ősztől 20 százalékkal több előlegfizetésben részesülnek az uniós alapokból a 27 tagországban tevékenykedő gazdák, erről az Európai Bizottság döntött.
Románia egyre feljebb kerül az európai üzemanyagárak rangsorában a jövedéki adó és az áfa emelése után, különösen a gázolaj esetében.
Egy nappal azután, hogy a legolcsóbb áramszolgáltató, a Hidroelectrica bejelentette, az ellátási ár emelkedése várható, Románia legnagyobb áramtermelője cáfol, és azt állítja, hogy nem fontolgat semmilyen áremelést.
Huszonnégy óra alatt több mint 600 önéletrajzot töltöttek fel a gazdasági minisztérium honlapjára az állami vállalatoknál vezetői pozíciók iránt érdeklődő szakemberek – közölte pénteken a szaktárca.
A PNRR-be foglalt beruházások egy részének a felfüggesztése gazdaságilag kockázatos és politikailag problematikus, ugyanakkor gyengíti Románia brüsszeli tárgyalási pozícióját – figyelmeztetett pénteken az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!