Fotó: Csibi Attila Zoltán/Facebook
A fejlesztési, közigazgatási és közmunkálatokért felelős minisztérium javaslatára döntött hétfői ülésén a kormány arról a jogszabály-tervezetről, amely az építkezési alapanyagok áremelkedése miatt előállt helyzetet hivatott hosszú távon kezelni.
2021. augusztus 30., 19:262021. augusztus 30., 19:26
2021. augusztus 30., 20:312021. augusztus 30., 20:31
Cseke Attila szaktárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy az alapanyag-áremelkedés a közpénzből finanszírozott beruházásokat veszélyezteti, hiszen az előzetesen jóváhagyott összeg nem fedi a megemelkedett alapanyagok és bérek árát.
– idézi a minisztert a közlemény.
A dokumentum emlékeztet, hogy az elmúlt években növekedtek az építkezési iparra érvényes bérezések, a világjárvány ideje alatt pedig az iparág felhasználta a rendelkezésre álló alapanyagokat, az új alapanyagok ára rohamosan drágult, ezért sok, közpénzből finanszírozott, közösségi beruházás leállhat.
– hangsúlyozta Cseke Attila.
A miniszter rámutatott: az új jogszabály nem csak a pillanatnyi helyzetre kínál megoldást, hanem hosszú távú, egyszerűen és minden esetben alkalmazható módszertant ajánl. A jogszabály értelmében a Statisztikai Hivatal által megállapított hivatalos ármódosulást veszik figyelembe, így emelkedhet, vagy adott esetben csökkenhet a közberuházásokra odaítélt finanszírozás mértéke, amennyiben az építkezés ideje alatt változnak az alapanyagárak a szerződés aláírásának pillanatához képest.
– mondta a tárcavezető.
Ennek alapján a továbbiakban benyújtott számlákat kiigazíthatják, az önkormányzat pedig többletfinanszírozást kérhet a támogatást biztosító minisztériumtól.
A jogszabály hatálybalépése után kötött szerződések esetében a módszertan alkalmazása kötelező minden beruházás esetén, kivéve azokat, ahol a hatályos törvénykezés alapján is lehetőség volt kiigazításra. Az állami költségvetés kiegészítésekor a kormány elkülöníti a többletfinanszírozáshoz szükséges keretet – írja az Agerpres.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
A román állami légitársaság által felhalmozott adósságok miatt egy ideig megakadályozta a Tarom Amszterdam és Bukarest között közlekedő járatának felszállását egy holland adóbehajtó cég.
A jelzáloghitelt igénylők vagy felvevők mintegy 63 százaléka 2010 után elkészült vagy még épülő lakásokat választ, 40 százalékuk multinacionális vállalatnál dolgozik – derül ki egy friss elemzésből.
A kormány szerdai ülésén kiegészíti 100 millió lejjel a gazdasági minisztérium költségvetését; az összeget a Start-up Nation programra fordítják.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) október 16–29. között 546 172 gazdának utalta át a mezőgazdasági támogatások előlegét.
A Dante International céget az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) összesen 439 500 lejes bírsággal sújtotta 2024. január 1. és szeptember 1. között, a fogyasztók által benyújtott panaszok, illetve az intézmény ellenőrzései nyomán.
Bár előre sejteni lehetett, hogy az idei választási szuperévben minden eddiginél nagyobb összegeket emészt fel a folyamatos kampányadakozás, a becsültnél is több pénzt költött el a kormány – vallja Bálint Csaba, a BNR igazgatótanácsának régi-új tagja.
szóljon hozzá!