Fotó: Gábos Albin
A Transilvania Bank, a BCR és a Raiffeisen Bank érte el a legnagyobb profitot 2023 első félévében, össznyereségük elérte a 3,2 százalékot, ami a romániai nagybankok profitjának az 50 százalékát jelenti. A hitelek után kapott kamatok pörgették a bevételeket, de az alacsony kockázati költségek és az alacsony céltartalékok is hozzájárultak a profit növekedéséhez.
2023. augusztus 31., 20:482023. augusztus 31., 20:48
2023. augusztus 31., 20:512023. augusztus 31., 20:51
A romániai nagybankok 2023 első félévében 7 százalék és 70 százalék közötti nyereségnövekedést értek el a 2022. első félévéhez képest, mivel a hitelezés és a bevételek növekedtek, a nyereség alakulását az infláció-megugrást követő magas kamatok befolyásolták, de az alacsony kockázati költségek és az alacsony céltartalékok is – mutat rá friss elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági és pénzügyi portál.
Az elemzés aláhúzza: a bankok által a hitelek után kapott kamat a fő bevételi forrás. A lejkamatok pedig 2022 második felétől kezdve meredeken megugrottak, mivel az infláció is 16 százalék fölé ugrott, és a kamatok a2023 első félévében is magasak maradtak, bár az infláció tovább csökkent, márciusban 14,5 százalékra, júniusban pedig 10,3 százalékra.
A három legnyereségesebb nagybank a Transilvania Bank, a BCR és a Raiffeisen volt az idei első félévben, több mint 3,2 milliárd lejes össznyereséggel, azaz a bankrendszer teljes nyereségének közel 50 százalékával. Ha pedig hozzáadjuk a BRD-t és az UniCreditet, és
Összehasonlításképpen, 2022 első félévének végén a három legnyereségesebb nagybank a BCR, a Transilvania Bank és a BRD-SocGen volt, összesen több mint 2,5 milliárd lejjel.
amely egyben a legnagyobb eszközállományú romániai pénzintézet is. A bank 1,27 milliárd lejes nettó nyereséget ért el, 40 százalékkal többet, mint a 2022-es első félévben, ami a kolozsvári székhelyű bank számára az elmúlt 15 év legjobb első féléves nyereségét jelenti.
1,1 milliárd lejes nettó nyereséggel, ami 6,6 százalékos növekedést jelent a 2022-es első félévhez képest.
amely 874 millió lejes nettó nyereséget ért el 2023 első félévében, 45 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában.
A BRD-SocGen, a harmadik legnagyobb eszközállományú bank, 752 millió lejes nettó profittal a 4. helyen áll, ami 22 százalékos növekedést jelent 2022 első félévéhez képest.
Az UniCredit Bank, az azonos nevű olasz csoport helyi leányvállalata az 5. helyen áll a jövedelmezőségi rangsorban, mivel 582,4 millió lejes nettó nyereséget jelentett 2023 első hat hónapja után, ami 70 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
– az elemzéshez mellékelt grafikonban megjegyzik, miközben a pénzintézet a tavalyi első félévben még veszteséges volt, most nyereséget regisztrált.
A legfrissebb sajtóhírek szerint három pénzintézet versenyez az OTP Bank Románia megszerzéséért, miután az Exim Banca Românească is bejelentkezhetett.
A 7. eközben az Alpha Bank 110 millió lejes nyereséggel, ami 44 százalékos növekedés a tavalyhoz képest.
Az elemzésből ugyanakkor megtudhatjuk, hogy a teljes bankrendszer szintjén a 32 bank közel 7 milliárd lejes rekordnyereséget gyűjtött össze (6,8 milliárd lej), ami több mint 40 százalékkal meghaladja a 2022-es első félévi eredményt. Az elmúlt évek legjobb első féléve volt ez a bankok számára. Ha az első félév tempója megmarad, akkor a magas kamatlábak és a hitelezés élénkülése 2023 végére új csúcsra, 14 milliárd lej körülire emelheti a bankok nyereségét, a 2022-es 10 milliárd lej feletti rekord után – húzza alá az elemzés.
Amely szerint eddig a magas banki nyereségek általában a hitelezés és a gazdaság növekedésével is összefüggésben álltak. A hitelezés viszont most átlagosan csak 9 százalékkal nőtt, ami elmarad a 2022 első félévében mért 16 százalékos sebességtől. A gazdasági növekedés szintén lassult, és csak 1,7 százalékkal bővült az első félévben, miután egy éve még 5,8 százalékon állt.
A hétfőn jegyzett évi 6,42 százalékról 6,40 százalékra csökkent kedden a három hónapos bankközi hitelkamatláb (ROBOR) – a mutató 2022. június 28-a óta nem volt ilyen alacsony.
A nem kormányzati ügyfelek bankbetétei idén júniusban az előző hónaphoz képest 0,1 százalékkal, 533,317 milliárd lejre csökkentek, az előző év azonos időszakához viszonyítva pedig 10,8 százalékkal (reálértéken 0,5 százalékkal) nőttek a BNR adatai szerint.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai cégvezetők egyelőre megkísérlik felmérni, milyen hatással lesznek majd az ország gazdaságára az amerikai elnök által szerdán bejelentett új vámok.
A kormány elfogadta a különleges ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadó szabályozását módosító sürgősségi rendeletet – jelentette be a Ciolacu-kabinet csütörtöki ülése után a pénzügyminiszter.
Románia schengeni övezeti csatlakozásával 2025-ben 25 százalékkal bővül a nemzetközi szállítási volumen, amit a romániai fogyasztók növekvő külföldi vásárlási kedve és az eladók külföldi piacokon való terjeszkedése táplál – vetíti előre egy elemzés.
Donald Trump elnök döntése, hogy 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba importált legtöbb árura, valamint magasabb vámokat vet ki több tucat országra a riválisoktól a szövetségesekig, felerősítette a globális kereskedelmi háborút.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!