Fotó: Gábos Albin
A Transilvania Bank, a BCR és a Raiffeisen Bank érte el a legnagyobb profitot 2023 első félévében, össznyereségük elérte a 3,2 százalékot, ami a romániai nagybankok profitjának az 50 százalékát jelenti. A hitelek után kapott kamatok pörgették a bevételeket, de az alacsony kockázati költségek és az alacsony céltartalékok is hozzájárultak a profit növekedéséhez.
2023. augusztus 31., 20:482023. augusztus 31., 20:48
2023. augusztus 31., 20:512023. augusztus 31., 20:51
A romániai nagybankok 2023 első félévében 7 százalék és 70 százalék közötti nyereségnövekedést értek el a 2022. első félévéhez képest, mivel a hitelezés és a bevételek növekedtek, a nyereség alakulását az infláció-megugrást követő magas kamatok befolyásolták, de az alacsony kockázati költségek és az alacsony céltartalékok is – mutat rá friss elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági és pénzügyi portál.
Az elemzés aláhúzza: a bankok által a hitelek után kapott kamat a fő bevételi forrás. A lejkamatok pedig 2022 második felétől kezdve meredeken megugrottak, mivel az infláció is 16 százalék fölé ugrott, és a kamatok a2023 első félévében is magasak maradtak, bár az infláció tovább csökkent, márciusban 14,5 százalékra, júniusban pedig 10,3 százalékra.
A három legnyereségesebb nagybank a Transilvania Bank, a BCR és a Raiffeisen volt az idei első félévben, több mint 3,2 milliárd lejes össznyereséggel, azaz a bankrendszer teljes nyereségének közel 50 százalékával. Ha pedig hozzáadjuk a BRD-t és az UniCreditet, és
Összehasonlításképpen, 2022 első félévének végén a három legnyereségesebb nagybank a BCR, a Transilvania Bank és a BRD-SocGen volt, összesen több mint 2,5 milliárd lejjel.
amely egyben a legnagyobb eszközállományú romániai pénzintézet is. A bank 1,27 milliárd lejes nettó nyereséget ért el, 40 százalékkal többet, mint a 2022-es első félévben, ami a kolozsvári székhelyű bank számára az elmúlt 15 év legjobb első féléves nyereségét jelenti.
1,1 milliárd lejes nettó nyereséggel, ami 6,6 százalékos növekedést jelent a 2022-es első félévhez képest.
amely 874 millió lejes nettó nyereséget ért el 2023 első félévében, 45 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában.
A BRD-SocGen, a harmadik legnagyobb eszközállományú bank, 752 millió lejes nettó profittal a 4. helyen áll, ami 22 százalékos növekedést jelent 2022 első félévéhez képest.
Az UniCredit Bank, az azonos nevű olasz csoport helyi leányvállalata az 5. helyen áll a jövedelmezőségi rangsorban, mivel 582,4 millió lejes nettó nyereséget jelentett 2023 első hat hónapja után, ami 70 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
– az elemzéshez mellékelt grafikonban megjegyzik, miközben a pénzintézet a tavalyi első félévben még veszteséges volt, most nyereséget regisztrált.
A legfrissebb sajtóhírek szerint három pénzintézet versenyez az OTP Bank Románia megszerzéséért, miután az Exim Banca Românească is bejelentkezhetett.
A 7. eközben az Alpha Bank 110 millió lejes nyereséggel, ami 44 százalékos növekedés a tavalyhoz képest.
Az elemzésből ugyanakkor megtudhatjuk, hogy a teljes bankrendszer szintjén a 32 bank közel 7 milliárd lejes rekordnyereséget gyűjtött össze (6,8 milliárd lej), ami több mint 40 százalékkal meghaladja a 2022-es első félévi eredményt. Az elmúlt évek legjobb első féléve volt ez a bankok számára. Ha az első félév tempója megmarad, akkor a magas kamatlábak és a hitelezés élénkülése 2023 végére új csúcsra, 14 milliárd lej körülire emelheti a bankok nyereségét, a 2022-es 10 milliárd lej feletti rekord után – húzza alá az elemzés.
Amely szerint eddig a magas banki nyereségek általában a hitelezés és a gazdaság növekedésével is összefüggésben álltak. A hitelezés viszont most átlagosan csak 9 százalékkal nőtt, ami elmarad a 2022 első félévében mért 16 százalékos sebességtől. A gazdasági növekedés szintén lassult, és csak 1,7 százalékkal bővült az első félévben, miután egy éve még 5,8 százalékon állt.
A hétfőn jegyzett évi 6,42 százalékról 6,40 százalékra csökkent kedden a három hónapos bankközi hitelkamatláb (ROBOR) – a mutató 2022. június 28-a óta nem volt ilyen alacsony.
A nem kormányzati ügyfelek bankbetétei idén júniusban az előző hónaphoz képest 0,1 százalékkal, 533,317 milliárd lejre csökkentek, az előző év azonos időszakához viszonyítva pedig 10,8 százalékkal (reálértéken 0,5 százalékkal) nőttek a BNR adatai szerint.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A pénzügyminisztérium új tervezete szerint a korlátolt felelősségű társaságok (kft-k) minimális törzstőkéjének összegét a vállalkozás mérete szabná meg – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Az idei első félévben Románia 1,25 millió tonna kőolaj-egyenérték (toe) nyersolajat termelt, 103 200 toe-vel (7,6 százalékkal) kevesebbet, mint 2024 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett adataiból.
Idén ősztől 20 százalékkal több előlegfizetésben részesülnek az uniós alapokból a 27 tagországban tevékenykedő gazdák, erről az Európai Bizottság döntött.
Románia egyre feljebb kerül az európai üzemanyagárak rangsorában a jövedéki adó és az áfa emelése után, különösen a gázolaj esetében.
Egy nappal azután, hogy a legolcsóbb áramszolgáltató, a Hidroelectrica bejelentette, az ellátási ár emelkedése várható, Románia legnagyobb áramtermelője cáfol, és azt állítja, hogy nem fontolgat semmilyen áremelést.
Huszonnégy óra alatt több mint 600 önéletrajzot töltöttek fel a gazdasági minisztérium honlapjára az állami vállalatoknál vezetői pozíciók iránt érdeklődő szakemberek – közölte pénteken a szaktárca.
A PNRR-be foglalt beruházások egy részének a felfüggesztése gazdaságilag kockázatos és politikailag problematikus, ugyanakkor gyengíti Románia brüsszeli tárgyalási pozícióját – figyelmeztetett pénteken az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS).
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint adottak a feltételek ahhoz, hogy a kormánykoalíció jövő héten felelősséget vállaljon a parlamentben a második deficitcsökkentő intézkedéscsomagért.
Miközben lassan mindenki kézhez kapja a villamos energia ársapkájának eltörlése nyomán nagyjából duplájára duzzadt villanyszámláját, a lakosságnak szolgáltatott energia árának a csökkentését tűzte zászlajára Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Elhalasztja a kormány az ingatlanadó piaci alapon történő kiszámítását.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!