Zabhegyező agrárpolitika: rendszerszintű reform kell, hogy előtérbe kerüljön a hazai termék

Bíró Blanka 2021. július 17., 21:30 utolsó módosítás: 2021. július 17., 21:36

A központi stratégia hiánya miatt óriási rendszerszintű problémák jellemzik a mezőgazdaságot. Ez az oka annak is, hogy komoly élelmiszer-behozatalra szorul az ország, miközben szinte minden alapanyagot megtermel. Csakhogy azt exportálja, majd jóval drágábban, félkész vagy feldolgozott formában importálja. A helyzetet jól tükrözik a mezőgazdasági minisztérium lesújtó adatai is: az első negyedévben csaknem 66 százalékkal növekedett a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek külkereskedelmében jegyzett deficit. A probléma okairól kiadványunknak nyilatkozó agrárszakemberek szerint megoldást csak az hozhat, ha az illetékesek a mezőgazdaság versenyképességének növelése mellett a feldolgozóipart is fejlesztik, hogy az ország a feldolgozott termékek szempontjából is erős legyen. De szükség lenne a gazdák összefogására, együttműködésére is, amitől a negyvenéves erőszakos kollektivizálás rossz emléke miatt még mindig idegenkedik a gazdák egy része Székelyföldön is.

Zabhegyező agrárpolitika: rendszerszintű reform kell, hogy előtérbe kerüljön a hazai termék
galéria
Szakemberek szerint elengedhetetlen a feldolgozóipar fejlesztése, a kis helyi üzemeknek pedig érdemesebb lenne a helyi piacokra termelniük Fotó: Veres Nándor

Általános probléma a hazai mezőgazdaságban, hogy nincs központi tervezés, koherens gondolkodás – véli Nyárádi Imre István agrármérnök, a Sapientia EMTE adjunktusa. Meglátása szerint a döntéshozóknak mindenekelőtt mérlegelniük kellene, hogy országos szinten mire van szükség, mi az, amit meg tudunk termelni, mit kell eltenni a kamrába, majd télen elfogyasztani. A központi stratégia hiánya miatt folyamatosan növekszik a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek külkereskedelmében jegyzett deficit, a rendszerszintű problémákra pedig rátevődnek a pontszerűek, amelyek tovább rontják a helyzetet.

Tavaly az ország egyes részein komoly aszálykárok voltak, ami megtizedelte a gabonatermést, a kukorica például, amelynek 60 százaléka az ország déli részében terem, rendkívül megsínylette a szárazságot. Nem véletlen, hogy idén már a szerződéseket a kukoricára szokatlanul magas áron kötik. Az idei év sem túl biztató, az időjárás meglehetősen szeszélyes, volt egy szokatlanul hideg periódus, jégesők, heves zivatarok. A szakember hangsúlyozta:

messze még a termés, de nem úgy indult ez az év, hogy bizakodók lehetnénk. A hiány egyébként más országokban is jellemző, amelyekkel Románia kereskedelmi kapcsolatban áll.

Régi probléma ugyanakkor, hogy exportáljuk a nyersanyagot, majd visszavásároljuk a hozzáadott értékű árut. Nyárádi Imre István úgy fogalmazott, erre tulajdonképpen nincs logikus magyarázat. Például kivisszük a kukoricát, majd visszahozzuk a tápot, amelynek 90 százaléka őrölt kukorica. „Holott a kukoricaszemek morzsolása nem atomfizika, egyszerű kalapácsmalomra van szükség hozzá” – mutatott rá az egyetemi oktató.

Önellátó lehetne az ország, de hiányzik a központi stratégia

Meglátása szerint el tudná látni magát az ország, sőt exportra is telne a mezőről behozott terményből, erre megvolna a kapacitás. Az évtizedek során viszont tönkretettük a feldolgozóipart, mindent külföldről hozunk be, sőt itthon is külföldi tulajdonban lévő üzletláncokból vásárolunk, ez előbb-utóbb visszaüt. Nyárádi Imre István szerint nem kell egyből a végtermékek előállítására összpontosítani, mert abban tényleg padlón van az ország, de még most sem gondol senki arra, hogy például átvevő vagy feldolgozó központokat létesítsenek.

„Stratégiai szinten kellene gondolkodni. Nem elég egy sufniban berendezett kenyérgyár, ha ilyeneket működtetünk, abból több ezer kell. De szükség van olyan létesítményekre, ahol gyorsan, hatékonyan, korszerűen lehet feldolgozni a mezőgazdasági terméket”

– magyarázta Nyárádi István.

Kukoricát, napraforgómagot, búzát exportálunk

A mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium legfrisebb adatai szerint az első negyedévben csaknem 66 százalékkal nőtt tavalyhoz képest a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek külkereskedelemében jegyzett deficit. Az év első három hónapjában ezen termékek külkereskedelmi hiánya 755,34 millió euróra tehető. Az Európai Unió országaival folytatott kereskedelemben Románia az idei első negyedévben 1,154 milliárd eurós deficitet, a nem uniós országok vonatkozásában ugyanakkor 398,93 millió eurós többletet könyvelhetett el.

Tavaly a vizsgált időszakban az EU-n belüli kereskedelemben a hiány megközelítette a 963 millió eurót, míg a harmadik országok esetében a többlet meghaladta az 507 millió eurót.

A statisztikai adatok szerint 2021 januárja és márciusa között Románia 1,74 milliárd euró értékben exportált agrár-élelmiszeripari termékeket, ami csökkenést jelent a 2020 azonos időszakában jegyzett 1,97 milliárd euróhoz mérten. Az import értéke több mint 2,49 milliárd euróra volt tehető a jelzett időszakban, míg egy évvel korábban 2,43 milliárd eurót összesített. A szaktárca szerint a legnagyobb exportbevételt hozó élelmiszerek között szerepelt a kukorica (405,38 millió euróval), a napraforgómag (173,45 millió euróval), a búza (170,28 millió euróval), a szivar, szivarka és cigaretta (158,25 millió euróval), valamint az egyéb dohány- és dohánypótló termékek (74,88 millió euróval).

A kukorica az importált termékek listáján is az első helyen áll, ebből 157,86 millió euró értékben importált Románia a január és március közötti időszakban.

Ezt a hűtött vagy fagyasztott friss sertéshús követi (123,13 millió euróval), aztán a pékáruk, péksütemények és kekszek (közel 103 millió euróval), valamint a takarmányozáshoz használt készítmények (94,46 millió euróval) következnek a sorban.

Románia csaknem 2 milliárd eurós külkereskedelmi deficittel zárta a 2020-as évet a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeket illetően, miután ezek importja 8,9 milliárd euróra nőtt, az export értéke pedig 6,9 milliárd euróra csökkent.

A szaktárca azt is közölte, hogy a 2019–2020-as mezőgazdasági évben tapasztalt szárazság mind a termés, mind az export tekintetében kihatott az agrár-élelmiszeripari ágazatra, így a termékek kereskedelmi mérlegének hiánya 2020-ban 1,937 milliárd euró volt, ami 58,1 százalékkal több, mint 2019-ben. A kereskedelmi deficit növekedése elsősorban a búza, a kukorica, a napraforgómag és a szójabab exportjának erőteljes visszaesésével magyarázható.

Kivisszük nyersen, visszahozzuk feldolgozva

„Az adatok sajnos a valós képet tükrözik, a megtermelt mezőgazdasági termékeinkből relatív sokat viszünk a határon túlra feldolgozatlan formában, majd visszavásároljuk feldolgozva, félkész vagy kész termékként” – mutatott rá Könczei Csaba képviselő, az RMDSZ mezőgazdasági szakpolitikusa.

A sertéshús esetében például a belső fogyasztás 30 százalékát termeljük meg az országban, a többi 70 százalékot külföldről hozzuk.

Ez a mutató azért ennyire rossz, mert az elmúlt három évben a sertéspestis miatt nagy állományokat pusztítottak el. „Vitatható, hogy jogos volt-e vagy sem az állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági hatóság döntése, de a tényen már nem változtat, hogy nagy telepeken és a kisebb magángazdaságokban is rengeteg sertést elpusztítottak” – mutatott rá a képviselő.

A kukorica esetében van magyarázat a nagy mennyiségű exportra, hiszen tavaly hatalmas aszály sújtotta az ország délkeleti részét, a kukoricatermelés fellegvárát.

Az viszont talány, hogy az ország miért exportál hatalmas mennyiségű búzát a Közel-Keletre, Egyiptomba, Szíriába, miközben Nyugatról behozza a félkész pékárút.

A nagy áruházláncokban forgalmazott zsemle, péksütemény mind külföldről érkezik félkész formában, fagyasztva. „Ez így nincs rendben. A következő időszakban a feldolgozóipart kell minél inkább támogatni. Odahelyezni a mezőgazdasági termelés mögé, hogy a megtermelt mezőgazdasági terméket félkész formában, nagyobb hozzáadott értékkel lehessen értékesíteni” – magyarázta Könczei Csaba.

Felidézte, hogy az európai uniós támogatások első három ciklusa – az előcsatlakozási támogatások, majd a csatlakozás utáni két költségvetési ciklus – ráment arra, hogy a mezőgazdaságot próbálták elfogadható szintre felfejleszteni.

Most viszont már muszáj továbblépni, kiépíteni a háttérben a feldolgozó élelmiszeripart.

Még az agráriumban is van helye további fejlesztéseknek, de feldolgozóipar nélkül folytatódik az a trend, hogy a mezőgazdaságban megtermelt nyersanyagot kivisszük külföldre, majd félkész vagy teljesen feldolgozott formában visszahozzuk.

Talány, hogy az ország miért exportál hatalmas mennyiségű búzát, miközben Nyugatról behozza a félkész pékárút Fotó: Pixabay

A gazdák is aktívan részt vehetnek a fejlesztésben

A szakpolitikus hangsúlyozta, a növénytermesztésben hozamok vonatkozásában Románia most már megközelíti az európai átlagot, de az állattenyésztésben még mindig sok a tennivaló, szükség van fejlesztésekre, a termelékenység, a kapacitás növelésére.

A különböző területek ugyanakkor szorosan összefüggnek, így a feldolgozóipar fejlesztése az állattenyésztés fellendülését is eredményezheti.

„Ha Háromszéken például megépülnek a jó kapacitású, a piacot ellátni és megtartani tudó vágóhidak, a húsmarhatenyésztés is nagyobb lépésekben fejlődik” – fejtette ki.

A feldolgozóipar kiépítésére a gazdák is vállalkozhatnak a szövetkezeti rendszereken keresztül, de a nagyobb teljesítményű egységeket a tőlük független, tőkeerős vállalkozásoknak kell létrehozniuk, véli a szakpolitikus. Jó példaként hozta fel Kézdivásárhelyt, ahol a helyi termelők által létrehozott Kézdi Lacto Coop feldolgozónak napi 30 ezer liter tej feldolgozására van kapacitása, igaz, ez a mennyiség még mindig elmarad a nagy üzemekéhez képest.

A kis helyi üzemeknek érdemesebb lenne a helyi piacokra dolgozni, ezeknek a rendszerét kellene újraalakítani,

miután még 2007 előtt sok kisebb tej- és húsfeldolgozót felszámoltak, arra hivatkozva, hogy nem felelnek meg az uniós elvárásoknak. Most ezekre igény lenne, hogy több helyi terméket fogyaszthassunk, a felesleget pedig értékesíthetnék a nagyvárosokban.

A baj nem jár egyedül

Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) elnöke arról beszélt, hogy Romániában sok tényező együttállása miatt romlottak az elmúlt években a mutatók, hiszen „a baj nem jár egyedül”.

A koronavírus-járvány, a sertéspestis, az aszály és a rossz agrárpolitika egyenként és együtt is rontotta a helyzetet.

A sertéshúsból már évek óta magas a deficit, hiszen a sertéspestis miatt sok állatot levágtak, vagy nem engedték egyik megyéből, illetve településről a másikba szállítani, így sokkal kézenfekvőbb megoldás volt az import. Tavaly az aszály miatt Romániában negyedannyi gabona termett, mint az előző években, és ezt sem volt aki felvásárolja, mert éppen a sertéseket kellett volna a gabonával takarmányozni.

A mezőgazdasági minisztérium is kifogásolja, de nem tesz semmit az ellen, hogy a nagy termelők inkább külföldre vigyék a gabonát, ezzel tulajdonképpen a szubvenciót exportálják, hiszen megkapják a támogatást, így annyival olcsóbban tudják eladni külföldön a gabonát.

A mezőgazdasági üzemek szerkezete, a feldolgozóipar gyengesége, a befektetések, fejlesztések hiánya mind rontják a mutatókat,

sorolta Sebestyén Csaba. A sok, elszórtan élő kistermelő nem versenyképes, az integrátori rendszerek nem alakultak ki, és gyakran ellenzik az együttműködést, összefogást, hiszen még mindig él a negyvenéves erőszakos kollektivizálás rossz emléke. „Sokat beszélünk minderről, de nem teszünk semmit, hogy meg is valósuljon a szövetkezés”– mondta a gazdaegyesület elnöke.

Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy

a törvényhozás sem ösztönzi az összefogást, legutóbb például eltörölték a felső határt, ami után a mezőgazdaságban nem kell jövedelmi adót fizetni.

Ugyanakkor egyértelmű az is, hogy egyetlen nagyáruházlánc sem fogja egyenként megkérdezni például az Udvarhelyszéken tevékenykedő néhány ezer termelőt, hogy miből mennyit tudnának beszállítani. Nekik könnyebb külföldről behozni a terméket, mint itthon összeszedegetni vagy kialakítani új hálózatokat. „Mindezt az elmúlt harminc évben meg kellett volna tenni. Elmulasztottuk, de egyszer hozzá kell látni. Az a baj, ha el sem kezdjük az átalakítást” – fogalmazott Sebestyén Csaba.

A gabona olcsó külföldi értékesítésével a nagy termelők tulajdonképpen a szubvenciót is exportálják Fotó: Barabás Ákos

Feje tetejére állt világ

Az RMGE elnöke arra is kitért, hogy baj esetén élelmiszert bármikor lehet importálni, de gazdát már nem. A vidéki lakosságot pedig valósággal elzavarja az ország, mert nem biztosít számára kiszámítható megélhetést.

Itthon nem tud megélni, ezért elmegy Spanyolországba epret szedni, majd azt a terményt, amit ő leszedett, behozzuk az országba kemény eurókért,

miközben mindenki jobban járna, ha itthon felvásárolnánk a helyben megtermelt élelmiszert.

Az utóbbi négy-öt évben pedig csak halmozódnak a problémák, a helyzet nem javul, hanem romlik. A falusi lakosság életkörülményei egyre rosszabbak, holott onnan kellene származzanak ezek a javak, és azok a közjavak, amelyeket az egész társadalom élvez: a táj, a levegő, a víz. „Valamiképpen meg kellene fizessük, hogy ezt nekünk megőrzik” – fogalmazott a szakember.

Sebestyén Csaba szerint sajnos rosszul értettük a 2023-as közös agrárpolitikát, ami kimondottan a versenyképességre, a teljesítményre alapul.

Sokan úgy értelmezik, hogy a teljesítményt csak tonnában és hektoliterben lehet mérni, nem közösségfejlesztésben, a vidék megtartó erejében. „Ilyen indikátorokat is fel lehetett volna állítani. Ezzel ismét elkéstünk az elkövetkező hét esztendőre, majd 2028-ban ismét vakarhatjuk a fejünket, hogy mit tehetünk, hogy ne romoljanak tovább a mutatóink” – magyarázta. Hozzátette: ha elmegyünk vásárolni, azt látjuk, hogy a mezőgazdaság egy ipar, egy mesterség, de ha kimegyünk falura, akkor nem ezt kell nézni, hanem azt, hogy ez egy olyan társadalmi réteg, amit fenn kell tartani.

„Ahogy most élünk, azzal a feje tetejére fordítottuk a világot. A falusi ember megy be a városba, és az ottani nagy kereskedelmi központokban veszi meg a tejet és a kenyeret. Ez így nincs rendben.

A városi ember kellene faluról beszerezze az élelmet. A mesterségesen megfordított világ a globalizáció eredménye. Bármennyit harcolunk ellene, lassan bennünket is utolér, hiszen a székely ember is gyarló, megpróbál könnyebben élni” – mondta Sebestyén Csaba.

A versenyképességben elmaradtunk Nyugattól

A hazai gazdák, termelők a versenyképesség szempontjából maradnak el a nyugatiaktól, és az uniós támogatások mértéke sem elegendő a keleti tömbben, hogy ezt valamennyire kompenzálja, szögezte le lapunknak Jakab Ernő, az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetsége elnöke.

Meglátása szerint ha a helyi gazdák többet tudnának termelni, a külföldi árudömping nem hatalmasodna el ilyen mértékben.

De most nem tudunk elegendő mennyiséget olcsón megtermelni, ha a lengyel pityóka olcsóbb, azt hozzák be a kereskedelmi láncok.

A nyugati termelők sem fektetnek túl nagy hangsúlyt a minőségre, de a nagy mennyiségű olcsó áruval lehengerelnek mindenkit a keleti piacon, véli Jakab Ernő. Meglátása szerint a kormány, a mezőgazdasági minisztérium hatékonyabb támogatási politikát kellene kidolgozzon a kisgazdák és nagytermelők segítésére, a pályázati lehetőségeket is jobban ki kell használni, hogy növekedjen a helyi termelők versenyképessége. Jakab Ernő

nagy hátránynak tartja, hogy a földek tulajdonjoga sok esetben nincs rendezve, holott 2023 után az uniós támogatási rendszer is átalakul, fontos, hogy a jogviszonyokat rendezzék.

Léteznek kormányprogramok az ingyenes telekkönyvezésre, de nem minden önkormányzat él ezzel a lehetőséggel, valószínű, hogy a káosz egyeseknek jól jön.

A három székely megyében ugyanakkor még mindig akadályt jelentenek a túlságosan feldarabolt földek, a kisparcellás termeléssel pedig nem is lehet felvenni a versenyt a nagy nyugati gazdaságokkal. A szakmai szövetség elnöke fontosnak tartja a helyi brandek erősítését és az árak alakítását. Most éppen azzal foglalkoznak, hogy bejegyeztessenek egy termelői és értékesítési szövetkezetet: tíz olyan termelőt sikerült összefogni, akik a minőséget és a mennyiséget is tudják biztosítani.

A szövetkezésben van a jövő, ezek számára lesznek pályázati kiírások, könnyebben lehet összefogva jó áron értékesíteni, hiszen mennyiséget és minőséget kell felmutatni ahhoz, hogy legyen tárgyalási alap a felvásárlókkal.

„Sajnos a gazdák, a termelők többsége még mindig ódzkodik a társulástól, a szövetkezéstől. Harminc éve húzódzkodnak, ám a közeljövőben ezt elkerülhetetlenül meg kell lépni” – hívta fel a figyelmet Jakab Ernő.

Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap havonta megjelenő gazdasági kiadványában, a Piactérben látott napvilágot július 12-én.
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.



Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Cookie-kezelési tájékoztató

A Príma Press Kft. által üzemeltetett kronikaonline.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata

Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

A kronikaonline.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID kronikaonline.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
_ga google.com 2 év Harmadik fél
_gat google.com 1 nap Harmadik fél
_gid google.com 1 nap Harmadik fél
cX_G brat.ro/sati 365 nap Harmadik fél
cX_P brat.ro/sati 365 nap Harmadik fél
cX_S brat.ro/sati munkamenet Harmadik fél
evid_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap Harmadik fél
evid_v_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap Harmadik fél
evid_set_{customer_id} brat.ro/sati 1 nap Harmadik fél

 

Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
newsvote_ kronikaonline.ro
Cikkre való szavazás rögzítése
30 nap saját

 

Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet  harmadik fél

 

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1 nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1 nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
 urlgen   instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 csrftoken   instagram.com  1 év  harmadik fél
 ds_user_id  instagram.com  1 hónap  harmadik fél
 ig_cb  instagram.com   1 nap  harmadik fél
 ig_did   instagram.com  10 év  harmadik fél
 mid  instagram.com  10 év  harmadik fél
 rur  instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 sessionid   instagram.com  1 év  harmadik fél
 shbid  instagram.com  7 nap  harmadik fél
 shbts  instagram.com  7 nap  harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com  1 nap harmadik fél
SSID youtube.com  1 nap harmadik fél
SID youtube.com  1 nap harmadik fél
SIDCC youtube.com  1 nap harmadik fél
SAPISID youtube.com  1 nap harmadik fél
PREF youtube.com  1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO youtube.com  1 nap harmadik fél
HSID youtube.com  1 nap harmadik fél
GPS youtube.com  1 nap harmadik fél
YSC youtube.com   munkamenet harmadik fél
CONSENT youtube.com  1 nap harmadik fél
APISID youtube.com  1 nap harmadik fél
__Secure-xxx youtube.com  1 nap harmadik fél

 

A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

 

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs, _ga, _gat, _gid, cX_G, cX_P, cX_S, enr_cxense_throrrle, evid_{customer_id}, evid_v_{customer_id}, evid_set_{customer_id}.

 

NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV
Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Preferenciális sütik listája: newsvote_

 

NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM
Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.

 

ANONIM
NORMÁL
Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.

 

NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.

Székely Sport