Tizenegy év után visszatér templomigazgatóként Csíksomlyóra Timár Sándor Asztrik ferences atya
Fotó: Facebook/Timár Sándor Asztrik
Élete meghatározó eseményei Csíksomlyóhoz kötik Timár Sándor P. Asztrik ferences atyát, hiszen itt tette első szerzetesi fogadalmát, itt szentelték pappá, illetve templomigazgató is itt volt nyolc éven át 2003–2011 között. Több mint tíz év után augusztustól pedig visszatér a csíksomlyói Szűzanyához, hogy újra ellássa a templomigazgatói feladatokat. Az új kihívásokról, terveiről beszélgettünk az atyával. Mint mondta, bárhonnan érkezik az ember Csíksomlyóra, azt érzi: otthon van. Ezt az érzést gondozni kell és továbbadni.
2022. augusztus 07., 09:402022. augusztus 07., 09:40
2022. augusztus 07., 11:372022. augusztus 07., 11:37
– A csíksomlyói kegytemplom igazgatójaként augusztus 1-jétől tevékenykedik. Mit jelent önnek ez a feladat, hogyan fogadta kinevezését?
– Őszintén megmondom, hogy váratlanul ért, nem voltam rá felkészülve. Mit jelent számomra ez a feladat? Lackfi János magyarországi költő egyik versrészletével tudok felelni: „magvető vagyok, de nem az egész világot kell bevetnem, csak épp azt a szántót, ami rám van bízva, ahol az élet keletkezéséből én is kivehetem a részem”.
– Ebben a szolgálatban mit tart a legfontosabbnak, melyek lesznek az első tennivalói, milyen kihívások elé néz?
– Igaz, hogy 2003 és 2011 között már voltam ezzel a szolgálattal megbízva, mégis van bennem némi szorongás, hogy megfeleljek ennek a szép, de nem könnyű feladatnak. Számomra a szolgáló szeretet jelentette és jelenti eddigi ferences papi tevékenységemet, és nagy örömmel, lelkesedéssel fogom végezni a kegytemplom lelki programjainak az irányítását, a szentmiséket, a szentségek kiszolgáltatását. Az odaköltözés után elsődleges feladatom a helyzetfelmérés, ezután tudom meghatározni további teendőimet.
– Milyen tervei vannak a jövőre nézve, milyen változtatásokat vezetne be, melyek azok, amelyek a híveket is érinthetik? Terveznek-e beruházásokat, felújításokat? Ha igen, milyen beavatkozásokat?
A megbízatás adva van. Az Egyházi Törvénykönyvben találhatók a templomigazgató feladatai. Az 562-es kánon ezt így határozza meg: „A templomigazgató a helyi ordinárius felügyelete alatt, a törvényes szabályzatok és a szerzett jogok tiszteletben tartásával köteles ügyelni arra, hogy a szent cselekményeket a templomban a liturgikus szabályok és a kánonok előírása szerint, méltóképpen végezzék, a kötelezettségeket híven teljesítsék, a javakat gondosan kezeljék, a szent felszerelések és szent épületek fenntartásáról és szépségéről gondoskodjanak, és semmi olyasmi ne történjék, ami a hely szentségével és az Isten házának kijáró tisztelettel bármi módon is ellenkezik.”
Nem megyek előre kész tervekkel, a Szentlélek majd adni fogja az ötleteket, amelyekből hiszem, hogy a kedves híveknek sok lelki haszna lesz, és ha lesznek is ötleteim, terveim, bízom a Jóisten és az ott élő ferences testvéreim segítségében és támogatásában.
– Ön hogyan látja, miért érdemes felkeresni a csíksomlyói templomot? Milyen szerepe van, és milyet kellene betöltenie a térség életében?
– Egyszerűen jó ott lenni Csíksomlyón. Ha valaki odalátogat, annak több célja lehet: hálaadás, vezeklés, fohászkodás, közösséghez tartozás élményének a megélése vagy egyszerűen turistaként – mindenkinek mást jelent az ittlét. Bárhonnan érkezik az ember Csíksomlyóra, azt érzi: otthon van. Ezt az érzést gondozni kell és továbbadni. A Csíksomlyói Szűzanya hazavárja gyermekeit.
– Mivel ebben a templomban szentelték pappá és itt volt nyolc éven át templomigazgató, bizonyára személyes élményei is vannak. Megosztaná ezeket az olvasókkal?
– Életem meghatározó eseményei Csíksomlyóhoz kötnek. 1991-ben itt tettem le első szerzetesi fogadalmamat, 1994-ben az örök fogadalmat, itt szenteltek diakónussá és pappá. Itt voltam nyolc évig templomigazgató, és most újra jó lesz az Úrjézussal és Szűzanyával egy födél alatt lakni és nap mint nap látni. Kérem a Jóistent és a Szűzanyát, hogy adjanak elegendő erőt ahhoz a szolgálathoz, ami vár rám, hogy majd elmondhassam Dsida Jenővel: „megtettem mindent, amit megtehettem”.
Timár Sándor P. Asztrik
1964. június 10-én született Csíkszentmiklóson, egyszerű, de vallásos családban. „Nagyon sokat köszönhetek szüleimnek: az élet nagy ajándékát és főleg, hogy megkereszteltettek, ami által Isten gyermekévé és az Anyaszentegyház tagjává lettem. Különös hálával gondolok az Istentől kapott sok ajándékért, amellyel gyermek- és ifjúkoromban elhalmozott, egészen a ferences, illetve a papi hivatás kegyelméig. Az általános iskolát szülőfalumban, a középiskolát Csíkszeredában és Gyulafehérváron végeztem, a teológiai főiskolát Gyulafehérváron, Szegeden és Esztergomban. 1990-ben kértem felvételemet a Szent István királyról nevezett Erdélyi Ferences Rendtartományba. 1994-ben tettem örök fogadalmat, és ugyanabban az évben november 12-én szentelt pappá Jakubinyi György gyulafehérvári érsek úr – osztotta meg életútjának főbb állomásait a ferences atya. Tőle tudjuk, hogy 1994 és 2003 között Vajdahunyadon volt segédlelkész, majd plébános. 2003 és 2011 között a csíksomlyói kegytemplom igazgatójaként tevékenykedett, majd 2011-től 2022. július 31-éig Kaplonyban házfőnök és plébános. Augusztustól pedig újra kinevezték a csíksomlyói templom igazgatójává.
Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap Hit-Vallás mellékletében látott napvilágot augusztus elsején.
Torockó és környéke Erdély egyik felkapott turisztikai régiója. A Székelykő lábánál fekvő két magyar település vendéglátásból jelesre vizsgázik.
Reggel háromnegyed hatra érkeztünk a marosszentgyörgyi római katolikus templomba a hat órakor kezdődő roráté misére. Az emberek sorra léptek be a templomba, egyre többen érkeztek, kapcsolódtak be a rózsafüzér-imádságba.
Erdélyben sok savanyúságot fogyasztunk, és ennek jelentős része még mindig a családi konyhán készül el. Közkedvelt a savanyú káposzta és az uborka, de kis leleményességgel minden zöldségfélét biztonságosan savanyíthatunk.
Gyerekkorában Klán János az Érmihályfalva állatpiacának helyet adó fűben kezdte rúgni a labdát, majd 17 évesen már bemutatkozott a helyi, megyei bajnokságot nyerő felnőttcsapatban.
Általánosságban egyre kevesebben tartanak sertést, Gyergyó vidékén azonban még mindig vannak, akik a téli hónapokban disznót vágnak, hogy az állat szinte minden részét feldolgozva megrakják a mélyhűtőket, éléskamrákat.
Évtizedeken keresztül testi épségét kockáztatta a vendégcsapatnak az a futballistája, aki testcsellel, egy keményebb szereléssel vagy netán góllal merészelte megtréfálni valamelyik bányavidéki ellenfelét.
Kevés téma van, amiről annyit beszélünk, hallunk és olvasunk, mint az egészséges táplálkozás és a mindennapi étkezéssel összefüggő kiegyensúlyozott életmód.
Nem lesz könnyű a jövő esztendő, figyelmeztetnek a kiadványunknak nyilatkozó gazdasági és pénzügyi szakértők, akik szerint a háztartások, a vállalkozások és az állami költségvetés is komoly kihívásokkal néz szembe.
Kárpát-medencei versenyeken díjnyertes szörpöket és lekvárokat állít elő saját gyümölcsösében megtermett nyersanyagból a kebelei Cseh házaspár.
A Máltai Szeretetszolgálat háza táján egész évben zajlik az élet, de az advent időszaka különösen aktív Marosvásárhelyen és Csíkszeredában is.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!