Tengeri és édesvízi halak konzervben: egy kis segítség az eligazodásban

A táplálkozási szakemberek szerint a húsok közül a hal az egyik legegészségesebb élelmiszerünk, az egy főre jutó halfogyasztásban mégis kullogunk. Pedig nem lehet panaszunk a friss hal-, és főleg a halkonzerv-kereskedelemre. Egyre több áruház, de kisebb élelmiszerkereskedés is kínál friss vagy mélyfagyasztott pisztrángot, pontyot, harcsát, illetve tengeri halfajtákat is, miközben a halkonzervek terén még nagyobb a választék.

Aki a leginkább elterjedt szardínia-, tonhal-, makréla-, szardinella- és heringkonzervet akar vásárolni, az a bőség zavarában szenved, hiszen ahány bolt, annyiféle a választék. A pénztárcája, illetve az egészséges táplálkozás iránti igénye dönti el, hogy melyik konzervet emeli le az üzletek polcairól. Összeállításunkban a konzervválasztást szeretnénk megkönnyíteni.

Az egészségesebb táplálkozás iránti igény rányomta bélyegét a halkonzervek gyártásának és forgalmazásának hazai piacára is, amely azonban jórészt importra szorítkozik. A kommunista rendszer két legnagyobb halkonzervgyára, a sulinai és tulceai a rendszerváltás után felszámolódott, miután az elkótyavetyélt kereskedelmi flotta nem szállított többé feldolgozásra váró friss tengeri halat.

Az űrt az elmúlt harminc évben a külföldön gyártott halkonzervek töltik be.

Érdekes módon a nagy hazai konzervgyárak is külföldi üzemekben gyártatják le a hazai piacon forgalmazott termékeiket, főleg Lengyelországban, Bulgáriában vagy Lettországban. Az egyik legnagyobb romániai konzervgyártó cég, a nagyszebeni Scandia 2018-ban Spanyolországban vásárolt tengeri halakat feldolgozó üzemet. A halkonzerv-forgalmazásban egyre nagyobb piacot látó dél-erdélyi élelmiszeripari nagyvállalat a spanyolországi gyárában, illetve Bulgáriában állítja elő a romániai piacon is forgalmazott Năvodul Plin (Teli háló) márkanevű termékeit.

A halkonzerv-forgalmazás jelentőségét mutatja, hogy valamennyi multinacionális nagyáruházlánc saját termékként is forgalmaz halkonzerveket, amelyeket külföldön gyártatnak le. Néhány példa: a Carrefour spanyol és francia üzemekben gyártja az Európa-szerte forgalmazott halkonzervjeit, a Kaufland termékei Németországban készülnek vagy a Delhaize belga cégóriás tulajdonában levő romániai Mega Image üzletlánc saját márkanévként forgalmazott választéka Belgiumban készül.

Az áruházláncok saját termékeként piacra dobott olcsóbb halkonzervkínálatnak azonban így is óriási a konkurenciája, hiszen a romániai piacon több nagy kelet-európai konzervgyártó cég is jelen van. A bolgár Kreo, a csehországi Giana és Franz Josef, a lengyelországi Maspex Wadowice konzervgyártó nagyüzem Nemo márkanév alatt futó termékei, vagy a szintén Lengyelországban gyártott Merve felhozatalát a lettországi WindFish-halételek egészítik ki. És akkor még nem beszéltünk a minőségi halkonzerv-gyártásban lekörözhetetlen olasz cégóriás, a Rio mare tonhalairól.

A külföldi cégek által dominált hazai halkonzerv-piacon üdítő színfolt a 2004-ben, Kolozsváron alakult Home Garden nevű vállalat kínálata, amely a romániai piacon elsőként édesvízi halakat – pontyot és pisztrángot – is feldolgoz és forgalmaz.

A babkonzerveket taglaló cikkünkben arról írtunk, hogy a legtöbb készítmény tartósítószereket is tartalmaz.

Halkonzervek esetében az a jó hír, hogy az európai uniós élelmiszerbiztonsági szabályozás ezt tiltja: a feldolgozott halat csupán hőkezeléssel lehet tartósítani.

Valójában azonban az olcsóbb konzervek sem mentesek az élelmiszeripari adalékanyagoktól. Ilyenekkel rendszerint a paradicsomos termékek esetében találkozunk, ahol a paradicsompaszta egy részét kukoricából vagy rizsből nyert keményítővel és guárgumival sűrítik. Az olajos hal rendszerint „tisztább”, de itt is érdemes figyelni arra, hogy az olcsóbb változatokban darabolt, zúzott halat kapunk, az egész vagy filézett hal drágább.

Az általunk tesztelt 10-12 halkonzervet elsősorban annak alapján igyekeztünk minősíteni, hogy mennyire természetes színű a dobozban található hal, mennyi a hal, a paradicsom vagy olaj aránya, illetve milyen a hús állaga. A tengeri hal keményebb kell legyen, de nem rágós, az édesvízi hal pedig omlós.

Tapasztalataink szerint a legjobb ízű és állagú olajos halkonzervnek a Rio Mare édeskukoricás, zöldséges tonhalsalátája bizonyult.

A romániai piacon a legdrágább halkonzerv árából legalább két más gyártmányú konzervet lehet vásárolni, de a jó minőséget nyilván meg kell fizetni. Az európai piacon az olasz márka ebben verhetetlen. A Rio Mare nagy előnye, hogy nem használnak mesterséges adalékanyagot a termékek készítéséhez: Konzervjeikben jó minőségű hal és zöldség található. A napraforgó olajhoz olívaolajat kevernek, de vannak kimondottan olívaolajban forgalmazott termékeik is.

A „simán” kínált tonhalban a Fülöp-szigeteken gyártott cseh Franz Josef konzerv bizonyult a legjobbnak.

A napraforgóolajban tartósított 75 százaléknyi hal fűszereken kívül mást nem tartalmaz. Hasonló kategóriába sorolnám az áruházláncok saját márkanév alatt forgalmazott termékei közül a Delhaize-szardíniát, amelynek remekül fűszerezett levében is sok a hal. Paradicsomos markrélakonzervjükben 60 százalék halat találtunk, amely fölötte áll a romániai átlagnak, azonban több mesterséges sűrítőanyagot is használnak, hasonlóan a Lengyelországban gyártott Nemo markrélához. Tény, hogy a paradicsomos makréla kategóriában legjobban a Scandia Năvodul Plin konzervje ízlett. A Bulgáriában gyártott halterméket paradicsomból és egyéb zöldségekből készült szószban kínálják jól fűszerezve, mesterséges sűrítmény nélkül.

Prémiumminőségnek számítanak a Home Garden édesvízi halakból készült konzervjei. Érdemes ezeket is kipróbálni, főleg a mediterrán módra készült pontyszeleteket, amely a füstölt pisztránghoz hasonlóan egyedi ízvilágot kínálnak a halfogyasztónak.

Mindez tökéletesen ráillik néhány olcsóbb halkonzervre, amely

értelemszerűen azért kerül kevesebb pénzbe, mert kispóroltak belőle alapanyagokat.

Ebbe a kategóriába tartoznak a Kaufland saját márkanév alatt forgalmazott halkonzervjei, amelynek címkéjét elolvasva felsorolni is nehéz, hányféle keményítő és egyéb sűrítőszert alkalmaznak például a paradicsomos hering gyártásánál. Ezek nyilván megengedett élelmiszeradalékok az Európai Unióban, de akkor is elgondolkoztató, hogy a fűszerezett paradicsomos halkonzervként forgalmazott, és 55 százalék halat tartalmazó készítményükben mindössze 8,1 százalék a paradicsom… Nagyjából ez az arány a bolgár Kreo termékeiben is, itt viszont a napraforgóolajban kínált, és 78 százaléknyi makrélát tartalmazó konzervjük jó ízű és a természetes halétel benyomását keltette.

Tény, hogy aki a különböző adalékanyagoktól fél, az olajban vagy saját levében tartósított tengeri halakat olcsóbban is vásárolhat, mert ezek rendszerint nem, vagy nagyon kevés adalékanyagot tartalmaznak.

Kisréti Zsombor