Koccintsunk fehérborral a hideg hónapokban is. Több érv szól a fogyasztása mellett, mint gondolnánk
Fotó: Pinti Attila
Cudar időben szívesebben gondolunk a szívet-lelket és testet melengető italokra, bor esetében pedig elsőként a vörösbor jut eszünkbe. Ez többnyire szokásjog alapján van így, pedig valójában több érv szól a fehérbor fogyasztása mellett a hűvösebb évszakban. Összeállításunkban nem a vörösbor ellen szólunk, inkább a fehérbor védelmében.
2022. február 20., 18:452022. február 20., 18:45
Általában azzal magyarázzuk, hogy nem kívánjuk télen a fehérbort, mert lehűtve „kell” inni. Való igaz, hogy nyáron sokszor tesszük jégvödörbe, órákig hűtőbe a fehér-, rozé és buborékos borokat, hogy 6–8 Celsius-fokosra hűtsük. Ennek azonban az esetek többségében az az oka, hogy a nagy melegben könnyen melegszik a bor, ezért túlhűtjük kicsit, hogy mire a poharunkba kerül, ideális legyen a hőmérséklete.
Ugyanakkor ne felejtsük el, hogy néhány kivételes helyzettől eltekintve általában bent (otthon, étteremben) fogyasztjuk a bort, ahol átlagosan 20 Celsius-fok van.
Fotó: Pinti Attila
A második ok, amiért érdemes előnyben részesíteni ezt az italt, az, hogy a téli ételeink fehérborért kiáltanak. Télen zsírosabb, csípősebb ételeket, nehezebb mártásokat, pástétomokat, sok savanyúságot, téli zöldségeket, édesebb desszerteket eszünk. A csípős, a savanyú borgyilkos aromák: vörösborgyilkosok. A zsírosabb ételek, szószok után egyenesen üdítő egy pohár magasabb savtartalmú fehérbor. A csípős ételek mellé egy félszáraz fehérbor szinte az egyedüli választás, aminek a sok „pikantéria” után még érezzük az ízét.
Fontos szempont az is, hogy nyáron a könnyedebb, fiatalosabb fehérborok csúsznak inkább, jó hidegen, sok, kellemes, intenzív gyümölcsaromával, roppanós savakkal, akár étel nélkül, beszélgetőbornak. Egy testesebb, krémesebb, összetettebb fehérbor viszont a hosszú téli esték, a kellemes vacsorák itala, ami szépen kinyílik 10–12 fokra hűtve (amit nyáron melegnek éreznénk), és szinte bármilyen étel méltó kísérője.
Sokat elárul a címke. Elsősorban az évjáratot érdemes megfigyelni
Fotó: Pinti Attila
Amikor boros országban nyaralunk, nem is tevődik fel a kérdés, hogy az illető régióban készült bort fogyasszuk, jogosan. Minden boros nemzet gasztronómiája igazodik a régió boraihoz, ezért is egyértelmű, hogy Olaszországban olaszt, Spanyolországban spanyol bort iszunk.
Hogy melyik volt hamarabb, a konyha vagy a bor, döntse el mindenki maga, de gondoljunk csak a töltött káposztára. El tudjuk képzelni vörösborral?
Téli ételeink mellé általában jobban illik a fehérbor
Fotó: Pinti Attila
Végül, de nem utolsósorban egy nyaralás során kóstolt vagy vásárolt fehérbor a nyár aromáit és ezzel együtt emlékeit idézi. A fiatal fehérborok nagy része gyümölcshangsúlyos, virágos, mézes illatjegyei könnyen felidézik bennünk a nyári kellemes emlékeket. Így a hideg, gyakran kevésbé kedvelt évszak is gyorsabban telik. Ne feledkezzünk meg ugyanakkor a rozékról és a buborékosokról sem. Minden fent említett érv mellettük is szól, tehát igyunk bátran télen „nyári” borokat.
Fotó: Pinti Attila
Annak függvényében, hogy milyen borra vágyunk, eltérő jellemzőket kell keresnünk a borcímkén. Ha könnyed, friss, ropogós fehérbort keresünk, a legfontosabb, hogy fiatal legyen, vagyis számoljunk vissza egy-két évet (ehhez tudni kell, hogy a friss fehérborok általában a szüretet követő évben, nagyon ritkán még annak az évnek a végén jelennek meg). Tehát ha ma látogatnánk el kedvenc borboltunkba, akkor 2020/2021-es fehérek közül válogassunk. Az évjáraton kívül a bor színe is segítségünkre lehet. A fiatal fehérborok tükrös tisztaságúak, halvány citromsárgák, néha akár szinte színtelenek (ha sötét üvegben vannak, az évjáratra hagyatkozzunk). Fajtája válogatja, de idővel ezek – a reduktív eljárással készült fehérek – színe megváltozik, sötétebb, sárgásabb, melegebb tónusú lesz. Ha roppanós gyümölcsökre, virgonc savakra vágyunk, kerüljük ezeket a sötétebb árnyalatokat a fehérborokban.
Fotó: Pinti Attila
Válasszunk továbbá minél hűvösebb termőhelyet: hazai borok esetében Erdélyből, magyarországi borvidékek közül Somló, Tokaj, Balaton-felvidék vagy más, az ország északi felén található régióból. A minőségi borok hátcímkéjén a termőhely (borrégió, helység, akár dűlő is) fel van tüntetve.
Fotó: Pinti Attila
Hasonlóan a rajnai rizlinghez, szürkebaráthoz, furminthoz vagy chardonnayhoz, amik a kevésbé parfümös, elegánsabb, visszafogottabb fehérek csoportjába tartoznak, és borásztól, borkészítési eljárástól függően tartozhatnak a friss fehérek és a következő kategóriába is.
Amennyiben komolyabb, testesebb, érettebb fehéret választanánk, jó tudnunk, hogy az ebbe a kategóriába tartozó italok jellemzően hordóban erjesztett-érleltek, de elképzelhető az is, hogy a napjainkban egyre népszerűbb amfórában, tojás alakú cementtartályokban töltöttek pár hónapot, akár évet. Az érlelésről szinte egész biztosan találunk információt az elő- vagy hátcímkén, mert ezzel jelzik vagy támasztják alá, hogy a bor egy magasabb ár/minőségi kategóriában van.
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fényvédelmi okokból a palackos érlelésre alkalmas fehérborokat általában sötét üvegbe palackozzák, így az aranysárga, szalmasárga, óarany szín csak a pohárba töltéskor kápráztat majd el, de ilyesmire számítsunk. Az érett fehérborok esetében a termőhelynél fontosabb a termelő/borász, az eljárás, amivel készült. Fajtát tekintve rajnai rizling, chardonnay, furmint fajtákat keressünk. A rajnai rizling (nem összetévesztendő az olaszrizlinggel) nagyon ritkán hordós érlelésű, viszont az egyik olyan fehérbor, ami bár tartályban készült, többéves palackos érlelés után éri el igazi fénykorát. A chardonnay egy igazi kaméleon bor, jól áll neki a hordó is, de tud meglepetéseket okozni fiatalon is, és az egyik legszebb pezsgőalapfajta.
Fotó: Pinti Attila
Ami minden borcímkén kötelezően rajta van, az a bor alkoholtartalma. A fehérborok átlagos alkoholtartalma 10–13 százalék között mozog. Ha beszélgetőbort keresünk, válasszunk alacsonyabb alkoholtartalmút, ha ételhez fogyasztjuk, 12–13 százalék is lehet.
Negele Enikő
borszakértő
Torockó és környéke Erdély egyik felkapott turisztikai régiója. A Székelykő lábánál fekvő két magyar település vendéglátásból jelesre vizsgázik.
Reggel háromnegyed hatra érkeztünk a marosszentgyörgyi római katolikus templomba a hat órakor kezdődő roráté misére. Az emberek sorra léptek be a templomba, egyre többen érkeztek, kapcsolódtak be a rózsafüzér-imádságba.
Erdélyben sok savanyúságot fogyasztunk, és ennek jelentős része még mindig a családi konyhán készül el. Közkedvelt a savanyú káposzta és az uborka, de kis leleményességgel minden zöldségfélét biztonságosan savanyíthatunk.
Gyerekkorában Klán János az Érmihályfalva állatpiacának helyet adó fűben kezdte rúgni a labdát, majd 17 évesen már bemutatkozott a helyi, megyei bajnokságot nyerő felnőttcsapatban.
Általánosságban egyre kevesebben tartanak sertést, Gyergyó vidékén azonban még mindig vannak, akik a téli hónapokban disznót vágnak, hogy az állat szinte minden részét feldolgozva megrakják a mélyhűtőket, éléskamrákat.
Évtizedeken keresztül testi épségét kockáztatta a vendégcsapatnak az a futballistája, aki testcsellel, egy keményebb szereléssel vagy netán góllal merészelte megtréfálni valamelyik bányavidéki ellenfelét.
Kevés téma van, amiről annyit beszélünk, hallunk és olvasunk, mint az egészséges táplálkozás és a mindennapi étkezéssel összefüggő kiegyensúlyozott életmód.
Nem lesz könnyű a jövő esztendő, figyelmeztetnek a kiadványunknak nyilatkozó gazdasági és pénzügyi szakértők, akik szerint a háztartások, a vállalkozások és az állami költségvetés is komoly kihívásokkal néz szembe.
Kárpát-medencei versenyeken díjnyertes szörpöket és lekvárokat állít elő saját gyümölcsösében megtermett nyersanyagból a kebelei Cseh házaspár.
A Máltai Szeretetszolgálat háza táján egész évben zajlik az élet, de az advent időszaka különösen aktív Marosvásárhelyen és Csíkszeredában is.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!