Sportszentély a semmiből: negyvenéves a székelyudvarhelyi sportcsarnok

Károlyi Márta a román tornászválogatott élén a sportcsarnok avatóján •  Fotó: Katona Zoltán archívuma

Károlyi Márta a román tornászválogatott élén a sportcsarnok avatóján

Fotó: Katona Zoltán archívuma

Nemcsak a sportolók otthona lett, hiszen négy évtized alatt számtalan más jellegű rendevényt is tartottak Székelyudvarhely sportcsarnokában. Az épületet pontosan negyven évvel ezelőtt, 1980. szeptember 27-én a román női tornászválogatott szereplésével avatták fel. Létrejötte, megépítése viszont elég érdekes és különleges, továbbá közvetlenül Nicolae Ceauşescunak is volt hozzá némi köze.

2020. október 04., 18:192020. október 04., 18:19

Az akkori időkben modernnek számító futballpályával 1969 óta, salakos felületű kézilabdapályával, az Akarat-komplexummal pedig 1964 óta rendelkezett Székelyudvarhely városa, a két fő sportág csapatai, a labdarúgók és kézilabdázók ezeken arattak rendszeresen diadalokat. Mindkét sportágban a hatvanas évek végén következett be egy olyan „erjedés”, ami későbbi sikerekhez vezetett. Kézilabdában a hatvanas évek elején gyakorlatilag az egész világ áttért a ma is ismert, kispályás, hét játékossal játszott sportágra, ennek viszont elengedhetetlen feltétele volt a kiváló sportterem, padlóval, nézőtérrel, ahogy azt akkoriban Nyugat-Európában és az egész világon lehetett látni. Románia kézilabda-nagyhatalomnak számított a hatvanas-hetvenes években, ennek következtében több városban is sportcsarnokokat építettek.

Székelyudvarhely sportcsarnokának eredetileg más volt a rendeltetése.

Mivel 1968–69-ben megépült a mai futballpálya a Kollégium-kert területének szélén, a régi focipálya helyére egy új, mai szóhasználattal élve multifunkcionális csarnokot terveztek. A városban akkoriban nagyban dübörgött az iparosítás, a gyárak épültek, bővültek, a municípium akkori vezetősége pedig arról döntött, hogy egy olyan épületet hozna létre, ahol a vállalatok termékeit állítanák ki rendszeresen, de emellett sportolásra is alkalmas lehetne.

1975-re el is készült a terem váza: a tartóvasak belülről ma is láthatók, a hetvenes években viszont kívülről is jól látható volt a focipálya és a sétatér, illetve a szintén néhány évvel korábban épült tömbházak között. Az udvarhelyiek tréfásan „csontváz” vagy „halgerinc” névvel illették a félkész építményt, ugyanis nem volt elég pénz a befejezésére.

1978-ban még csak a gerince volt meg a sportcsarnoknak •  Fotó: Balázs Ferenc Galéria

1978-ban még csak a gerince volt meg a sportcsarnoknak

Fotó: Balázs Ferenc

A megoldás a levegőből jött, Bukarestből, helikopteren: „hazánk” akkori első embere, Nicolae Ceauşescu évente többször megfordult a környéken, nemcsak hivatalos munkalátogatáson, hanem vadászni is gyakran jött erre.

Helikoptere az új stadionba érkezett, így le- és felszálláskor mindig láthatta a vascsöveket, a visszaemlékezések szerint érdeklődni kezdett, hogy mi az, mi épül ott. Ismereteink szerint 1976-ban adta ki az ukázt Ubornyi Mihálynak, az akkori polgármesternek, hogy a létesítményt foglalják be „állami beruházásba” és szíveskedjenek befejezni, mert nem akarja sokáig így látni.

Udvarhely akkori néptanácselnöke, illetve a város gazdasági életét meghatározó vállalatvezetők így kaptak az alkalmon és a pénzen, s az abban az időben teljesen elfogadott közmunkát is beleszámították a létesítmény megvalósításába. Valahogy tudták az emberek akkor is, hogy azt a néhány pártgyűlést el lehet viselni, ha cserébe olyan sportcsarnoka lesz a városnak, amelyben kézilabdameccset, tornászbemutatót és más dolgokat is lehet majd tartani.

Négy év kellett az építkezéshez, amit maguk a vállalatvezetők és Ubornyi polgármester irányítottak, a munkások a gyárakból kerültek ki, minden vállalat rendszeresen küldte a csoportokat az építkezésre. A nézőtéri székeket az akkor már prosperáló matricagyárban öntötték, az ülések tartóvasait pedig a Tehnoutilajban készítették, a játékteret pedig Szászrégenben gyártott hajópadlóval borították.

1980 nyarán, július–augusztusban zajlott a moszkvai olimpia: ez azért érdekes sportcsarnokunk szempontjából, mert az épület homlokzatára került dombormű, Verestóy Árpád szobrászművész alkotása erre emlékeztet – az egyik alak a másiknak nyújtja át az olimpiai lángot.

Ubornyi Mihály polgármesterségének utolsó évében nemcsak a sportcsarnokot, hanem az új városi strandot is átadták: a ma is működő strandon 1980. július 9-én tartották az átadót, akkor lehetett először csobbanni, míg a sportcsarnok avatóünnepsége szeptember 27-én este fél nyolckor kezdődött. Nem kisebb csapat volt a meghívott erre, mint a Károlyi-házaspár által irányított, alig két hónapja még az olimpián csapatban ezüstöt szerző román tornászválogatott.

Az eredeti tervrajz a hetvenes évek elejéről •  Fotó: Katona Zoltán archívuma Galéria

Az eredeti tervrajz a hetvenes évek elejéről

Fotó: Katona Zoltán archívuma

A nyolcvanas évek elejétől főleg a kézilabdázók otthona lett a sportcsarnok, a sportág akkor ismét feljövőben volt Udvarhelyen, mind a női, mind pedig a férfi csapat (az Akarat és a Tehnoutilaj) az évtized végére stabil másodosztályos együttes lett, az utánpótlásnevelés pedig nagyon kiterjedt volt, naponta több száz gyerek járt edzésre.

A rendszerváltás természetesen ezen a téren is változást hozott: az egykori pártgyűlések helyszínén 1990. február 7-én már Tőkés László beszélt többezer ember előtt – ezen annyian voltak, hogy a csarnok melletti parkolóban is fürtökben álltak az emberek.

1993–94-ben volt az első komolyabb felújítás, a sakkvilágbajnokság egyik fordulójára készülve néhai Hosszú Attila vállalkozó újíttatta fel a csarnokot, a padló színét akkor változtatták zöldről kékre. A második nagy felújítás 2006-ban volt: a tizenöt évvel ezelőtti, 2005. augusztus 23-án bekövetkezett nagy árvíz elöntötte a csarnok játékterét, az azt követő hónapokban kicserélték a teljes padlózatot, illetve a székeket és a tetőzet egy részét is, a csarnok hátsó része (ahol az irodák vannak) szintén átalakult, fűtésrendszere is korszerűsödött. Akkor már ebben a csarnokban játszott a 2003-ban és 2005-ben országos bajnoki címet szerzett teremlabdarúgó-csapat, illetve már bontogatta szárnyait a Székelyudvarhelyi Kézilabda Klub is, amely 2015-ben itt hódította el a Challenge Kupát, illetve az elmúlt években a csarnokban aratja sikereit az udvarhelyi asztalitenisz-csapat is, amely nemzetközi tornákat is szervez-szervezett.

Az elmúlt három évtizedben a sportcsarnok különféle rendezvényeknek is otthont adott és ad: itt tartottak a régebb oly népszerű szépségversenyeket, a minden évben megrendezett Őszi Vásárt, illetve nagyobb koncerteknek is lehetett tapsolni a teremben, habár erre a célra nem feltétlenül alkalmas.

1990. március 5-én a Hobo Blues Band volt az első magyarországi zenekar, amely többezres tömeg előtt lépett fel, de a magyar pop-rockzene nagyjai közül a Bikini, az Edda, a Beatrice, Koncz Zsuzsa, a Republic, a Kispál és a Borz, Somló Tamás, Zorán, Rúzsa Magdi, a 30Y és mások is koncerteztek itt.

Továbbra is csak sportcsarnok

2007–2008-ban a Székelyhon napilap elődje, az Udvarhelyi Híradó újságírói, olvasói javaslatra kezdeményezték, hogy a csarnok viselje a sokszoros válogatott udvarhelyi jégkorongozó, Török Ernő nevét, de az igyekezetet megtörte a megyei bürokrácia, így az oktatásügyi minisztérium (és így közvetve a Székelyudvarhelyi Sportiskola) által adminisztrált, negyven éve folyamatosan működtetett létesítmény hivatalos elnevezése továbbra is Székelyudvarhelyi Sportcsarnok.

Katona Zoltán

Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap hetente megjelenő sportkiadványában, az Erdélyi Sportban látott napvilágot szeptember 29-én.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2022. december 27., kedd

Hagyományok és vendéglátás: a Székelykő lábánál fekvő két magyar falut a román turisták is kedvelik

Torockó és környéke Erdély egyik felkapott turisztikai régiója. A Székelykő lábánál fekvő két magyar település vendéglátásból jelesre vizsgázik. 

Hagyományok és vendéglátás: a Székelykő lábánál fekvő két magyar falut a román turisták is kedvelik
2022. december 23., péntek

Ünnepi várakozás hajnali misével

Reggel háromnegyed hatra érkeztünk a marosszentgyörgyi római katolikus templomba a hat órakor kezdődő roráté misére. Az emberek sorra léptek be a templomba, egyre többen érkeztek, kapcsolódtak be a rózsafüzér-imádságba.

Ünnepi várakozás hajnali misével
Ünnepi várakozás hajnali misével
2022. december 23., péntek

Ünnepi várakozás hajnali misével

2022. december 18., vasárnap

Házi és ipari savanyúságok: az életmódváltással előtérbe kerülnek az üzletből vásárolt termékek

Erdélyben sok savanyúságot fogyasztunk, és ennek jelentős része még mindig a családi konyhán készül el. Közkedvelt a savanyú káposzta és az uborka, de kis leleményességgel minden zöldségfélét biztonságosan savanyíthatunk. 

Házi és ipari savanyúságok: az életmódváltással előtérbe kerülnek az üzletből vásárolt termékek
2022. december 17., szombat

Akit Bölöni a vállán cipelve ünnepelt: beszélgetés az érmihályfalvi Klán Jánossal, az ASA egykori középcsatárával

Gyerekkorában Klán János az Érmihályfalva állatpiacának helyet adó fűben kezdte rúgni a labdát, majd 17 évesen már bemutatkozott a helyi, megyei bajnokságot nyerő felnőttcsapatban. 

Akit Bölöni a vállán cipelve ünnepelt: beszélgetés az érmihályfalvi Klán Jánossal, az ASA egykori középcsatárával
2022. december 11., vasárnap

Disznóvágások idején: helyspecifikusan készül a véres, májas hurka és a kolbász

Általánosságban egyre kevesebben tartanak sertést, Gyergyó vidékén azonban még mindig vannak, akik a téli hónapokban disznót vágnak, hogy az állat szinte minden részét feldolgozva megrakják a mélyhűtőket, éléskamrákat. 

Disznóvágások idején: helyspecifikusan készül a véres, májas hurka és a kolbász
2022. december 10., szombat

A román labdarúgás sötét mélységei: visszaemlékezések a bányászcsapatok egykori hazai mérkőzéseire

Évtizedeken keresztül testi épségét kockáztatta a vendégcsapatnak az a futballistája, aki testcsellel, egy keményebb szereléssel vagy netán góllal merészelte megtréfálni valamelyik bányavidéki ellenfelét. 

A román labdarúgás sötét mélységei: visszaemlékezések a bányászcsapatok egykori hazai mérkőzéseire
2022. december 03., szombat

(L)ehetnénk jobban is: egyre több megbetegedést okoz a helytelen táplálkozás

Kevés téma van, amiről annyit beszélünk, hallunk és olvasunk, mint az egészséges táplálkozás és a mindennapi étkezéssel összefüggő kiegyensúlyozott életmód. 

(L)ehetnénk jobban is: egyre több megbetegedést okoz a helytelen táplálkozás
2022. december 01., csütörtök

Szorítsunk a nadrágszíjon: takarékosságra intenek a szakértők, 2024-re már optimistábban tekintenek

Nem lesz könnyű a jövő esztendő, figyelmeztetnek a kiadványunknak nyilatkozó gazdasági és pénzügyi szakértők, akik szerint a háztartások, a vállalkozások és az állami költségvetés is komoly kihívásokkal néz szembe. 

Szorítsunk a nadrágszíjon: takarékosságra intenek a szakértők, 2024-re már optimistábban tekintenek
2022. november 30., szerda

Saját termés, saját termékek: a kebelei kisüzemben tucatnyi gyümölcsfélét dolgoznak fel marosvásárhelyi üzleteknek

Kárpát-medencei versenyeken díjnyertes szörpöket és lekvárokat állít elő saját gyümölcsösében megtermett nyersanyagból a kebelei Cseh házaspár. 

Saját termés, saját termékek: a kebelei kisüzemben tucatnyi gyümölcsfélét dolgoznak fel marosvásárhelyi üzleteknek
2022. november 27., vasárnap

Advent a szeretetszolgálat jegyében: hogy az ajándék mellett Jézus is bekerüljön az otthonokba

A Máltai Szeretetszolgálat háza táján egész évben zajlik az élet, de az advent időszaka különösen aktív Marosvásárhelyen és Csíkszeredában is. 

Advent a szeretetszolgálat jegyében: hogy az ajándék mellett Jézus is bekerüljön az otthonokba