Ötven éve dzsúdóznak Székelyföldön

Dobos László 2019. november 19., 13:18 utolsó módosítás: 2019. november 19., 13:20

Fél évszázada cselgáncsoznak Csíkszeredában, a japán küzdősport nagy elismerést vívott ki magának ott, ahol inkább a téli sportok voltak divatosak. A sportág csíki úttörőire emlékezünk.

A csíki dzsúdósok nem feledkeztek meg Tánczosról, minden évben megrendezik a róla elnevezett emlékversenyt Fotó: Gábos Albin

Az 1960-as évek végén és az 1970-es évek elején Tánczos-Gaál József által meghonosított sportág népszerűségét és fejlődését egyebek mellett annak is köszönheti, hogy nem maradt meg csíkszeredai sportágnak.

Felcsíkon és Alcsíkon, Gyergyó környékén, a Kis-Homoród mentén, Felső-Háromszéken és a Gyimesekben is népszerű lett, a földműveléssel és erdőkitermeléssel már fiatal korban megismerkedő falusi székely legénykékből lettek az évtizedek során a legnagyobb bajnokok.

Megemlékezés Tánczos-Gaál József kopjafájánál, a csíkszeredai Kalász lakótelepi temetőben Fotó: Kristó Róbert

Tánczos-Gaál József (Gyimesbükk, 1943 – Wuppertal, 2004) neve kitörölhetetlenül beíródott a csíki cselgáncssport aranykönyvébe, elsősorban az ő érdeme, hogy csíki cselgáncsiskoláról beszélnek, mint ahogy egész Németországban elismerést vívott ki új, fogyatékkal élő gyerekek számára kidolgozott és általa vezetett Játékos Judopedagógiája. Büszke lehet csíki tanítványaira, az elvetett mag meghozta gyümölcsét, tanítványai nemcsak a sportban, hanem az életben is megbecsült emberekké váltak.

Tánczos-Gaál szülei pedagógusok voltak – édesanyja német óvónő, édesapja pedig tanár –, akiket a „kicsi magyar időben”, az 1940-es évek elején helyeztek Csíkszentkirályról a Gyimesekbe. A későbbi híres edző elemi iskoláit Gyimesbükkön, a középiskolát pedig Szentkeresztbányán végezte, majd Marosvásárhelyen járt egészségügyi technikumba. Vásárhelyen ismerkedett meg a dzsúdóval, amelyet az 1968-as megyésítés után meghonosított Csíkszeredában, az ő kezdeményezésére alakult meg az Egészség SE, majd az Építők SE és a sportiskola dzsúdószakosztálya.

Kopjafa és emléktábla Tánczos-Gaál József tiszteletére Fotó: Kristó Róbert

A Tánczos-Gaál József által felkészített csíki cselgáncsozók már az 1970-es években többször nyertek ifjúsági csapatbajnokságot, tanítványai bekerültek a válogatottba.

Nemzetközi szinten Szabó Árpád érte el a legjobb eredményeket, ezüst- és bronzérmet nyert a felnőtt Európa-bajnokságokon.

Az ifjúságiak legkimagaslóbb eredménye Ónodi Béla nevéhez fűződik, aki 1978-ban a miskolci ifjúsági Európa-bajnokságon bronzérmes lett.

Mikor kezdtek dzsúdózni Csíkszeredában?

A csíkszeredai dzsúdósportot hivatalosan 1968 őszén indította el Tánczos-Gál József és Farkas László gyógyszerész, az első országos bajnokságon pedig pontosan 50 évvel ezelőtt, 1969-ben vettek részt a székelyföldiek.

Zsögödfürdőn, bemutató után, 1969-ben. Az első sorban balról jobbra: Tánczos-Gaál Borbála, Ioan Roman, Tánczos-Gaál József és fia, Attila, illetve Farkas László Fotó: Szakács József gyűjteménye

A Csíksomlyón élő Farkas László nyugalmazott gyógyszerészben talált társra Tánczos-Gaál a sportág népszerűsítésében. „1968 októberében megkeresett Tánczos-Gál József, és felkért, hogy vállaljam el az induló cselgáncsszakosztály vezetését. Beindítottuk az oktatást. Kezdetben nem volt cselgáncsruhánk, jól emlékszem, tépett kabátokban gyakoroltunk, könyvekből tanultuk a cselgáncsedzés módszereit. Szakosztályvezető voltam, én voltam a mindenes. Pénzt kellett koldulni a működésre, a legnagyobb összeget akkor Jeszenszky főorvos adta, ő 4000 lejjel segítette a friss szakosztályt. Felkerestük az akkori megyei sportvezetőséget, a Sport Uniót is, de mivel nem volt ismert a sportág, nem nagyon segítettek,

olyan volt akkortájt a mi cselgáncsunk, mint Móra Ferenc herepfedénye – sokan hallottak róla, de senki sem tudta, hogy mi is tulajdonképpen...

Nem sokkal később bejegyeztettük a sportágat, megalakult az első klub, a Csíkszeredai Egészség (Sănătatea), és a következő évben csatlakoztunk a román szakszövetséghez. Közben további szakkönyveket szereztünk be, még ma is megvan az a német nyelvű könyvem, amelyet egy németországi barátom ajándékozott nekem” – emlékezett vissza Farkas László.

A csíkszeredai ISK cselgáncsozóinak tablója 1978-ból Fotó: Szakács József gyűjteménye

Ő mesélte el az első cselgáncsruhák, az első kimonók elkészítését: „Jóskával az egyik helyi cégtől erős vászonanyagot vásároltunk, és mivel én azokban az időkben Csíkszentmártonban voltam gyógyszerész, a csíkszentmártoni kisipari szövetkezetnél megvarrattuk az első dzsúdóruhákat.” Közben nagy lendülettel és hévvel zajlott az oktatás, a tanulás. Tánczos és Farkas sportág-népszerűsítő előadásokat tartott a kultúrotthonban, majd megalakult a csíksomlyói gyermekotthon csapata, ahol Farkas az 1–2. osztályos, Tánczos pedig az 5–6. osztályos gyerekeknek tartotta az edzéseket.

„Már az első években számos érmet, serleget és díszoklevelet szerzetünk dzsúdósainkkal. Bodó Lajos, a somlyói gyermekotthon igazgatója nagyon büszke volt a gyerekekre, a rengeteg érmet és oklevelet pedig egy szép vitrinbe tetette ki” – emlékezett vissza Farkas László a csíki dzsúdósport első éveire, és fontosnak tartotta megemlíteni Ioan Roman nevét, aki már az első évektől a sportág mellett volt, szervezőként és bíróként segítette őket.

Az ötven évvel ezelőtt alapított első csíkszeredai cselgáncsegyesület tagjai voltak – többek között – Farkas László, Ioan Roman, Kovács Lajos, Böjte Tibor, Kurcsakovszki Nándor, Csibi László, Józsa Lajos és Salamon Dénes. Később csatlakozott Lénárd András, Péter Gyula, Málnási János, Bálint Lajos, Gál Lajos, Incze István, Moldován György. Az 1970-es évek elején további tagokkal bővült a csapat, akik közül sokan kiváló eredményeket értek el: Tamás László, János József, Salamon József, Erőss Lajos, Pál László, Erőss Antal, Erőss Vince, Szőcs Béla, Máthé Béla, Szakács József, Bálint Ágoston, Ferencz László, Salamon Tibor, Endes János, Szántó István, Ötvös András, Udvari Dezső, Ónodi Béla, Máthé István, Nyisztor István, Nyisztor Gábor, Dánél Sándor és Dániel Albert – olvashatjuk a korabeli feljegyzésekben.

Fotó: Gábos Albin

Tánczos-Gaál emlékezete

Az 1983-tól 2004-ben bekövetkezett haláláig Németországban élt Tánczos-Gaál Józsefről tanítványa, az Ausztriában élő Szakács-Koch József írt könyvet pár évvel ezelőtt, Egy élet, egy eszmény – T. Gaál József és a csíkszeredai cselgáncs címmel. A csíki dzsúdósok sem feledkeztek meg Tánczosról, minden évben megrendezik a róla elnevezett emlékversenyt.

Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap hetente megjelenő nyolcoldalas sportkiadványában, az Erdélyi Sport legfrissebb számában látott napvilágot november 19-én.
Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat