„Teljes mértékben a tapasztalatainkra tudunk hagyatkozni. Az előre megbeszélt rendelések számához hozzáadom azt az adagszámot, ami az étteremben átlagban el szokott fogyni, arra még rászámolok tíz-tizenöt adagot, és így áll össze, hogy például hány liter levest főzünk” – részletezte a nem túl bonyolult, ellenben a tippelésre alapuló, saját számítását, amely 30–40 liter szokott lenni naponta. Hozzátette, van eset, hogy a vártnál is nagyobb az érdeklődés a napi menük iránt és elfogynak az adagok. „B tervet készítek mindig, hogy tudjuk, milyen levessel és főétellel fogjuk folytatni ilyenkor. Szerencsére ez ritkán szokott előfordulni” – fűzte hozzá.

– mesélte a családi vállalkozás működtetője. Az alapötlet megegyezett a mai, jól bejáratott rendszerrel: levesétel mellé főétel, mindennap más és más összeállításban. Öt-hat év alatt kialakult egy 40–50 fős klienskör, amely folyamatosan igényelte a napi menüket, így már könnyebb volt a főzésre váró mennyiségek meghatározása.

– magyarázta a lehetséges okokat. A tulajdonos közölte, 30–40 levesalapú ételük van, a menük összeállításánál pedig a változatosság mellett a költséghatékonyságra és az aktuális szezon népszerű ételeire is odafigyelnek. „Amilyen alapanyagnak szezonja van, az többször visszatér a napi menükbe. Ilyenek nyáron a lecsós, tarhonyás, lencsés ételek. Húsvéti időszakban több böjtös ételt vezetünk be, ugyanakkor figyelünk a gluténmentességre is. Mindemellett vannak állandóságok is. Pénteken a babgulyás és a túrós puliszka már hagyomány – ezt a fogyasztási szokások alakították ki –, csütörtökön pedig a húsos ételek kapnak főszerepet. Ilyenkor a főételt egy könnyebb levessel párosítjuk, hiszen két nagyon tömény és laktató étel nem mindig megfelelő a szervezetnek” – avatott be a részletekbe.

Arra a kérdésre, hogy milyen pluszt tudnak hozzáadni, hogy megtartsák a maguk klienskörét a napi menüs éttermek között, Adolf a szinten tartott árakat, a minőségi ételek meglétét és a megfelelő reklámozást említette – utóbbira nagyobb hangsúlyt fektettek az elmúlt években.

„Tíz évet külföldön dolgoztam, szintén a vendéglátásban. Ott az a tendencia, hogy inkább legyen friss az étel és fogyjon el, mint egy tegnapi menüt felszolgálni ma” – jelezte. A napi menük iránti érdeklődés megoszlik: egyharmada az étteremben fogyasztja el, egyharmada telefonhívással, egyharmada pedig applikáción keresztül rendeli meg az ebédet. „Mindig frissen készítjük el az ételeket, mindig aznapi ételeket szolgálunk fel. Megesik, hogy elfogy az előre meghatározott mennyiség, ilyenkor egy kisebb adagot még készítünk” – tudatta. Az étterem napi forgalmának néha nyolcvan, máskor negyven százalékát teszik ki a napi menüs rendelések.

– fogalmazott. Az applikáció csíkszeredai beindulása után Székelyudvarhelyen és Gyergyószentmiklóson is bevezették a szolgáltatást, a napi menük népszerűsége pedig mindhárom városban emelkedő tendenciát mutat. Ez a számadatokban is meglátszik: a nagyjából száz vendéglátó egység hetven százaléka biztosít napi menüt. „A felhasználók és az éttermek kezdeti idegenkedése után mára megdupláztuk azt a napi menükre leadott rendelésszámot, amivel az első hónapokban indítottunk” – mutatott rá. A minőségi fenntartásra figyelnek, hiszen nyomon követik az éttermek által feltöltött adatok helyességét, igyekeznek kiszűrni a nyelvtani hibákat, és inaktívvá kell tenniük az ajánlatokat, ha valahol elfogy a napi menü.