A Marosvásárhelyi SE felnőtt csapata (bordó-fehérben) győzelemmel mutatkozott be a Maros megyei 4. Ligában. Már idén feljutnának a harmadosztályba
Fotó: Kádár Zoltán
Több mint ezer gyerek és fiatal rúgja a labdát a Marosvásárhelyi Sportegyesület 1898 színeiben, amely a Székelyföld Labdarúgó Akadémia egyik alközpontja. A klub hamarosan modern edzőközponttal gazdagodik, ennek építése zajlik Marosszentgyörgy határában. A Marosvásárhelyi SE felnőtt csapatot is működtet, múlt hét végén elkezdődött Maros megyei 4. Ligában a feljutás egyértelmű célkitűzése. Minderről Csibi Attila Zoltán klubelnökkel beszélgettünk, aki cáfolta azokat a fővárosi sportsajtóban megjelent híreszteléseket, melyek szerint a felnőtt csapat magyar állami támogatásban részesülne.
2021. április 25., 14:592021. április 25., 14:59
„A klub két évvel ezelőtti megalakulásakor az elsődleges szempont az volt, hogy elindítsunk egy olyan utánpótlásképzést Marosvásárhelyen, amire majd lehet építeni a helyi és megyei labdarúgást” – mondta elöljáróban Csibi Attila Zoltán, a Marosvásárhelyi SE 1898 elnöke.
Mint ismertette, tizennyolc korosztállyal foglalkoznak a klub keretében, jelenleg több mint háromszázötven gyerek futballozik náluk. A közelmúltban viszont együttműködési szerződést kötöttek több marosvásárhelyi és megyei klubbal, és ha ezt vesszük figyelembe, akkor
„Joggal kérdezték többen is, hogy mi lesz abban az esetben, ha ezek a csapatok különböző bajnokságokban egymás ellen játszanak. Ez nem arról szól, hogy egy ilyen helyzetben egyik klub segíti a másikat az eredmények elérésében, hanem azokat a gyerekeket, akik különböző korosztályokban jól teljesítenek, őket monitorozzuk. Az említett szerződés alapján 12 éves koruktól a gyerekek át tudnak igazolni a Marosvásárhelyi SE-hez, és itt tovább készülhetnek, később pedig az országos bajnokságban játszhatnak.”
A Marosvásárhelyi SE a Székelyföld Labdarúgó Akadémia egyik alközpontja, a gyerekek folyamatos megfigyelés alatt vannak, és korosztályok szerint válogatókat szerveznek Csíkszeredában.
A Marosvásárhelyi SE felnőtt csapatának keretét mind marosvásárhelyi és Maros megyei labdarúgók alkotják, többen közülük már játszottak a 4. Ligában, de a harmadosztályban is. Lényegében ez a csapat az előző szezonban Erdőszentgyörgy színeiben játszott labdarúgókra épül, amely a harmadosztályba feljutott Nyárádtő mögött a második helyen végzett a koronavírus-járvány miatt félbeszakadt 4. ligás bajnokságban.
Csibi Attila Zoltán kijelentette, a múlt hét végén elkezdődött negyedosztályú bajnokságban céljuk egyértelműen a feljutás.
Nagyon nehéznek tűnik a feladatunk, a 90-es évek óta ennyire bonyolult még talán sosem volt a harmadosztályba való feljutás” – vázolta a helyzetet a klubelnök.
Ennek tudatában voltak, hiszen ez az egész folyamat, amibe belekezdtek, egy borzasztó nehéz küldetés: a marosvásárhelyi futball fellendítése.
„Gyakorlatilag ez a harmadik éve, hogy elkezdtük a tevékenységünket, és rengeteg akadályba ütköztünk, de a Marosvásárhelyi SE vezetősége egy olyan összetartó társaság, hogy a nehéz időszakokat is át tudtuk vészelni. Bízom benne, hogy a játékosok is érezni fogják, hogy ez egy nagy lehetőség számukra, megfelelően odateszik magukat, és a végén fel fogunk jutni a 3. Ligába. Sokat számít az, hogy egyes játékosoknak már van 3. ligás tapasztalatuk, de a legfontosabb, hogy csapatként minden tőlük telhetőt megtegyenek azért, hogy sikerüljön elérni a célunkat, mert biztos vagyok abban, hogy nem egyéni teljesítmények fogják eldönteni a mérkőzéseket, hanem sokkal inkább a csapatszellem és az összeszokottság a mi nagy erényünk” – mutatott rá.
Fotó: Kádár Zoltán
Jelenleg épülőben van a klub utánpótlásközpontja Marosszentgyörgy határában. Sajnos az elhúzódó télies időjárás miatt idén még nem folytatódhattak a munkálatok. A vállalkozó ebben a hónapban kezdheti újra a munkát, rendbe teszi az eddig megépült két műfüves pálya játékfelületét, és bíznak benne, hogy májusban birtokba vehetik ezeket. Csibi Attila Zoltán közölte,
Arra van ugyan reális esély, hogy idén elkészül a sportbázis, de ismerve a bürokratikus papírmunkát, ami eddig is sok akadályt jelentett az építkezésben, lehet, csak jövő év tavaszán vagy nyarán kerül sor az átadásra.
A centerpályán a későbbiekben harmadosztályú, de akár másodosztályú mérkőzéseket is lehet majd játszani. Céljuk azonban nem az, hogy a jövőben hosszú ideig ezen a bázison játsszon a felnőtt csapat, hiszen Marosvásárhelynek két nagy stadionja is van, amely erre alkalmas lehet, és bíznak benne, hogy ezek a pályák lesznek azok, amelyek a csapat otthonául fognak szolgálni, és ki tudják nevelni azt a sikercsapatot, amelyre büszkék lehetnek a marosvásárhelyiek.
Az elmúlt időszakban a fővárosi sportsajtóban megjelentek olyan hírek, amelyek szerint a marosvásárhelyi labdarúgás jelentős magyar állami támogatásban részesül. Csibi Attila Zoltán tisztázta, a klub felnőtt csapata semmiféle magyar állami támogatást nem kap.
A Székelyföld Labdarúgó Akadémiától érkező támogatás kis összeget tesz ki, ami a költségeik mindössze 15–20 százalékát fedezi egy évben, ez kizárólag az utánpótlásra fordítható. Ami a felnőtt csapatot illeti,
„Marosvásárhelyen ilyen elképzelés nincs, hogy a magyar állam építeni fog Csíkszereda vagy Sepsiszentgyörgy mintájára egy klubot állami finanszírozásból, legalábbis én személy szerint erről nem tudok. Ennek ellenére, ha érkezik majd megkeresés ez irányba, természetesen nem fogunk kihátrálni, hiszen látjuk, hogy mi történik Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön, mert ha valahol ennek van létjogosultsága a labdarúgás múltját tekintve, akkor ez Marosvásárhely” – hangsúlyozta a klubelnök.
Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap hetente megjelenő sportkiadványában, az Erdélyi Sportban látott napvilágot április 20-án.
Torockó és környéke Erdély egyik felkapott turisztikai régiója. A Székelykő lábánál fekvő két magyar település vendéglátásból jelesre vizsgázik.
Reggel háromnegyed hatra érkeztünk a marosszentgyörgyi római katolikus templomba a hat órakor kezdődő roráté misére. Az emberek sorra léptek be a templomba, egyre többen érkeztek, kapcsolódtak be a rózsafüzér-imádságba.
Erdélyben sok savanyúságot fogyasztunk, és ennek jelentős része még mindig a családi konyhán készül el. Közkedvelt a savanyú káposzta és az uborka, de kis leleményességgel minden zöldségfélét biztonságosan savanyíthatunk.
Gyerekkorában Klán János az Érmihályfalva állatpiacának helyet adó fűben kezdte rúgni a labdát, majd 17 évesen már bemutatkozott a helyi, megyei bajnokságot nyerő felnőttcsapatban.
Általánosságban egyre kevesebben tartanak sertést, Gyergyó vidékén azonban még mindig vannak, akik a téli hónapokban disznót vágnak, hogy az állat szinte minden részét feldolgozva megrakják a mélyhűtőket, éléskamrákat.
Évtizedeken keresztül testi épségét kockáztatta a vendégcsapatnak az a futballistája, aki testcsellel, egy keményebb szereléssel vagy netán góllal merészelte megtréfálni valamelyik bányavidéki ellenfelét.
Kevés téma van, amiről annyit beszélünk, hallunk és olvasunk, mint az egészséges táplálkozás és a mindennapi étkezéssel összefüggő kiegyensúlyozott életmód.
Nem lesz könnyű a jövő esztendő, figyelmeztetnek a kiadványunknak nyilatkozó gazdasági és pénzügyi szakértők, akik szerint a háztartások, a vállalkozások és az állami költségvetés is komoly kihívásokkal néz szembe.
Kárpát-medencei versenyeken díjnyertes szörpöket és lekvárokat állít elő saját gyümölcsösében megtermett nyersanyagból a kebelei Cseh házaspár.
A Máltai Szeretetszolgálat háza táján egész évben zajlik az élet, de az advent időszaka különösen aktív Marosvásárhelyen és Csíkszeredában is.
szóljon hozzá!