Közös a felelősség: a jogi eszközökön kívül a közösség szerepe is létfontosságú a bántalmazás visszaszorításában

Simon Virág 2022. június 13., 19:33

Bár jellemzően a négy fal között történik, ritkán marad „házon belül”: a családon, párkapcsolaton belüli erőszak nemcsak egyéni viszontagság, hanem rendkívül súlyos társadalmi probléma, és a felelősség is sok érintett között oszlik meg – hangsúlyozzák a szakemberek. Mint rokon, barát, szomszéd vagy munkatárs is tehetünk, sőt tennünk kell ellene. Eközben a hatóságok is igyekeznek minél hatékonyabban alkalmazni a törvényes eszközöket, és immár egyre szélesebb körben van lehetőségük szakmai segítséget kérni az áldozatoknak. A statisztikai adatok viszont továbbra is rendkívül aggasztók.

Közös a felelősség: a jogi eszközökön kívül a közösség szerepe is létfontosságú a bántalmazás visszaszorításában
galéria
Nem magánügy. A családon belüli, párkapcsolati erőszak megfékezésében nagyon sokat számít a környezet, a szomszédok, rokonok viszonyulása a problémájához, és az, hogy mennyire támogatják az áldozatot Fotó: Barabás Ákos

A hivatalos adatok szerint az idei év első három hónapjában egy kisvárosnyi ember, 13 ezer személy volt családon belüli erőszak áldozata Romániában. 18 elhalálozás történt, az áldozatok közül 12 nő volt. Közel 4200 távoltartási végzést adtak ki, ezeket 967 alkalommal szegték meg. És ez még csak a hivatalos statisztika, azok az esetek, amelyek hatósági nyilvántartásba kerültek.

Csép Éva Andrea parlamenti képviselő, aki mélyen beleásta magát a családon belüli erőszak kérdéskörébe és számos törvénymódosítást kezdeményezett az áldozatok védelme érdekében, leszögezte: a társadalom és a közösség szintjén zéró toleranciának kell lennie az agresszióval szemben. Szerinte fontos, hogy egyénenként és közösségként is kiálljunk az áldozatok mellett, tegyük szóvá a szóbeli agressziót is, semmilyen módon ne nézzük el a bántalmazást.

Mit tehet a jog?

Családon belüli erőszaknak minősül az a bántalmazás, ami az egy háztartásban élők között történik, függetlenül attól, hogy az illetők házasok vagy élettársi kapcsolatban élnek. Csép Éva Andrea rámutatott:

a törvények szintjén az elmúlt években több változás is történt a családon belüli erőszak visszaszorítása érdekében.

Ilyen előrelépés a sürgősségi távoltartási végzés bevezetése, amely azonnali védelmet nyújt az áldozatnak. „Ha értesíted a hatóságokat, kiszáll a rendőrség, be tud menni a saját otthonodba, és el tudja onnan távolítani az agresszort, ha erre szükség van” – magyarázta.

A képviselő azt is fontosnak tartotta kiemelni, hogy 2020 óta kötelező jogi segítséget – vagyis hivatalból kirendelt ügyvédet – kell biztosítani a távoltartási rendeletet kérő személynek, ha ezt igényli. Az elektronikus nyomkövető karkötők bevezetése is fontos előrelépés lesz, ezeket a távoltartási végzés betartása érdekében fogják alkalmazni.

Országszerte 95 000 ilyen eszközre lenne szükség, idén 1000 beszerzésére van lehetőség.

A karkötőt az agresszornak és a bántalmazottnak is hordania kell, előbbinek kötelezően látható helyen. Az eszköz automatikusan jelez a rendőrségnek, ha a bántalmazó nem tartja be a kiszabott távolságot, illetve ez bizonyítékként is használható, a végzés megszegése ugyanis egy hónaptól egy évig terjedő börtönbüntetéssel jár. Csép Éva Andrea elmondta, bíznak benne, hogy ezek az intézkedések elrettentő hatással bírnak majd az agresszorok számára.

Hova fordulhatnak az áldozatok?

A hatóságok és törvényhozók számára az is lényeges, hogy az emberek tisztában legyenek azzal, mit kell tenniük, ha elszenvedői vagy tanúi egy bántalmazásnak. Létezik egyrészt egy országos, a nap 24 órájában (ingyenesen) hívható zöldszám: 0800500333.

Ezt a számot egyébként kötelezően fel kell tüntetni a sajtóban, illetve az audiovizuális médiában, ha a téma a családon belüli erőszakot érinti. Az ügyeletes munkatársak – akik között magyarul beszélő személy is van – jogi és lelki tanácsadást tudnak nyújtani, illetve a gyermekjogvédelmi szolgálatot is kapcsolják, ha erre szükség van.

Az elmúlt időszakban megnövekedett a segítségkérő telefonhívások és a távoltartási rendeletek száma is.

Ehhez bizonyosan hozzájárul a pandémia, a bezártság is, ugyanakkor azt is jelentheti, hogy megnőtt a bizalom: a bántalmazottak ismerik a zöldszámot, tudják, hogy kérhetnek távoltartási végzést és fel is jelenthetik az agresszorokat” – magyarázta a képviselő.

Ezeken kívül mindegyik megyében működnek védett házak, ahol az áldozatok biztonságban érezhetik magukat. Ezekben az elmúlt fél évben mintegy 4000 személynek segítettek jogi és lelki tanácsadással, illetve 500 bántalmazott személyt szállásoltak el. Csép Éva Andrea arról is beszélt, jelenleg arra keresik a megoldást, hogy hatékonyabb legyen a prevenció, a bántalmazásokat eredményesen tudják megakadályozni. Büntetőjogászokkal igyekeznek kidolgozni olyan megoldásokat, amelyek elrettentően hatnak az agresszorokra.

Tévhit, hogy a hatóság tehetetlen. Ma már azonnal, lényegében a rendőrségi helyszínelést követően elrendelhető a sürgősségi távoltartás Fotó: Pixabay

A polgármesteri hivatalok segítenek bekerülni a védett házba

Hargita megyében három éve nyílt meg a hat személy befogadására alkalmas védett ház, ahol menedékre lelhetnek a családon belüli erőszak áldozatai, nők és gyermekek egyaránt. Mint a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság családon belüli erőszakkal foglalkozó ügyek részlegének osztályvezetője, György Enikő elmondta:

azoknak tudnak segítséget nyújtani, akiket a polgármesteri hivatalok szociális munkása hozzájuk irányít.

A szociális munkásnak kell ugyanis összeállítania az iratokat, amelyekkel be tudják fogadni a nehéz helyzetbe került, bántalmazott nőket és gyermekeiket. „A Hargita megyei polgármesteri hivatalok nagyon nyitottak a lehetőségre. Többször találkoztunk az érintett szakemberekkel, és tájékoztattuk őket a lehetőségekről, a lépésekről – mindig segítőkészek voltak. Ez nagyon fontos, hiszen ők ismerik legjobban a közösségekben élő családokat, a nehézségeiket. A hivatalok szociális munkásai tudják javasolni az érintetteknek, hogy lépjenek ki a bántalmazó kapcsolatból és vegyék igénybe a védett ház által nyújtott szolgáltatásokat” – magyarázta György Enikő.

A védett házba került személyeknek pszichológus segít feldolgozni a történteket,

de abban is támogatják az érintetteket, hogy a gyermekeknek óvodát, iskolát találjanak, illetve maguk számára munkahelyet. A bentlakók értékjegyeket kapnak, amelyekre élelmiszert is vásárolhatnak, és maguk készítik el a közös konyhában az ebédjüket. A védett házban egy évig maradhatnak az érintettek, de bizonyos esetekben arra is van lehetőség, hogy meghosszabbítsák ezt a periódust.

Van, aki megijed az önálló élettől

Ami az elmúlt évek tapasztalatait illeti, azok rendkívül sokfélék. Mint György Enikő elmondta: vannak, akik már a házirend elolvasásakor meghátrálnak, hiszen az előírja, hogy a bántalmazóval teljesen meg kell szakítani a kapcsolatot – az érintett nőnek és a gyermekeknek is.

Más azért adta fel, mert megrémült attól, hogy munkába kell állnia és egyedül kell eltartania magát. Olyan is van, aki menet közben költözik ki a védett házból, és visszatér ahhoz, akitől korábban elmenekült. De természetesen vannak olyanok is, akiknek sikerül megszakítaniuk a kapcsolatot a bántalmazóval, munkát vállalnak, és egyedül is képesek eltartani magukat, illetve gyermekeiket.

György Enikő szerint nagyon fontos lenne, hogy minél több, bántalmazó kapcsolatban élő, saját és gyermekei életét féltő nő segítséget kérjen,

kilépjen a veszélyt jelentő kapcsolatból, házasságból, és hozzájuk fordulva elinduljon a gyógyulás, a változás útján. „Ha kikerülnek a bántalmazó bűvköréből, teljesen más szemüvegen keresztül látják majd a világot. Megértik, hogy van más út is, van, akitől segítséget kérni, van, aki önzetlenül akar segíteni, van, ahova ők és gyermekeik beköltözhetnek, van, ahol védve vannak” – hangsúlyozta.

Mi történik a rendőrségi bejelentés után?

A bántalmazó kapcsolatban, házasságban élők egy részét ugyanakkor az is megijeszti, hogy nem tudják, mi fog történni egy rendőrségi feljelentés, kivizsgálás során, ezért nem jelentik a bántalmazást. Kiss Kató székelyudvarhelyi ügyésztől érdeklődtünk arról, mi történik, miután egy bántalmazott személy tárcsázza a segélyhívó számot.

Mint megtudtuk, a rendőrségi helyszínelést követően két szálon futhat az ügy. Ha a rendőrök úgy látják, a probléma valós, az áldozatok félnek, esetleg a lakásban dulakodás nyomai vannak, vagy ütésnyomok látszanak valakin, akkor elrendelhetik az azonnali, sürgősségi távoltartást. Ez azt jelenti, hogy a bántalmazónak el kell hagynia a lakást, és nem térhet vissza első körben öt napig. Ilyenkor egyébként írásban is rögzítik a történéseket és a pontos körülményeket.

Öt napig érvényes a sürgősségi távoltartás, de 24 órán belül a rendőrség bejön az ügyészségre, amelynek 48 órája van arra, hogy ezt jóváhagyja vagy elutasítsa.

Itt nagy a rugalmasság, mert minél hamarabb meg akarunk oldani minden ilyen kérést” – magyarázta a szakember. Az ügyészségnek ilyenkor alaposabban meg kell vizsgálnia, hogy indokolt-e vagy sem megerősíteni, illetve meghosszabbítani a távoltartást.

Ha az ügyészség megerősíti az öt napig érvényes rendelkezést, akkor 72 órán belül a bíróságra kerül az ügy, ahol a hosszabb, akár féléves távoltartást elrendelhetik. Ebben a fázisban már tanúkat is beidéznek, és mindkét felet meghallgatják.

Ilyenkor az áldozat mondhatja azt, hogy lemond minderről és nem igényli a távoltartás meghosszabbítását.

„A koronavírus-járvány ideje alatt például megnőtt a távoltartási kérések száma, de a sürgősségi intézkedés után jellemzően az esetek 30 százalékát lezárták” – mutatott rá Kiss Kató. Miután a bíróság kimondja a hosszan tartó távoltartást, az agresszor kérheti ennek megszüntetését arra hivatkozva, hogy kibékültek a bántalmazottal. Ilyenkor behívják az áldozatot is, és a bíróság meggyőződik arról, hogy ő is biztosan ezt akarja, és mondjuk nem zsarolásról van szó.

Sok múlhat a környezet hozzáállásán

Kiss Kató arról is beszélt, hogy nagy odafigyeléssel és felelősséggel viszonyulnak a távoltartási rendelet megerősítéséhez. Hiszen a családon belüli erőszak általában négy fal között zajlik, és nagyon sok mindenre oda kell figyelni, hogy ne történjen visszaélés egyik házastárs részéről sem. Az is megengedhetetlen például, ha a bejelentést tevő személy fegyverként akarja használni a távoltartást, mondjuk válás vagy vagyonelosztás esetén.

A polgárjogi eljárás mellett büntetőjogi eljárás is indul, ha súlyos testi sérülésre utaló jelek, nyomok vannak. Ez történhet az áldozat feljelentése nyomán, de hivatalból is, például ha egy rokon vagy barát jelenti az esetet – ilyenkor az áldozat együttműködése nélkül is megtörténhet a vádemelés. Mert például készült egy felvétel, ahol egyértelműen látszik a bántalmazás.

Minden esetben nagyon sokat számít, hogy a környezet, a szomszédok, rokonok hogyan állnak a bántalmazás jelentette problémához, mennyire támogatják az áldozatot”

– hangsúlyozta a szakember. Az ügyésznő azt is elmondta, neki volt olyan esete, amikor a büntetőjogi eljárás elindítása, a vádemelés a hozzátartozók által szolgáltatott bizonyítékok alapján történt meg.

Az agresszió lehet pszichés betegség következménye, de agresszív lehet az a személyiségzavarral küzdő személy is, akinél hivatalosan nem diagnosztizáltak semmilyen kórt, és nem áll kezelés alatt Fotó: 123RF

Mit vesznek figyelembe a büntetés kiszabásakor?

A büntető törvénykönyv határozza meg, hogy adott esetekben milyen büntetéseket lehet kiróni, de ezek akár nőhetnek is, ha a súlyos bántalmazás családon belül történt. „Helyzet- és esetfüggő a büntetések kiszabása. Legtöbbször a törvény azt mondja ki, hogy egy nyomot hagyó ütés esetében a kiróható büntetés 8 hónaptól 6 év és három hónapig terjedő szabadságvesztés. Számít az, hogy a vádlott beismeri-e a tettét és mutat-e megbánást, együttműködik-e az ügyészséggel.

Egy tárgyalás során sok olyan adat lesz, ami a kiszabható börtönbüntetés határait csökkenti.

Hiszen lehet, hogy valaki szándékosan akarta kioltani a másik életét, de az is előfordulhat, hogy meglökte, és a másik úgy esett el, hogy eltörte a kezét vagy súlyosabban megsérült. Számít az is, hogy kiről beszélünk: a vádlott életkora, hogy van-e munkahelye, iszákos-e vagy sem, milyen végzettsége van, mennyire lehet reintegrálni. Ha pedig három évnél kisebb a büntetés, akkor felfüggesztett börtönbüntetésre módosulhat” – részletezte az ügyész.

A szakember arról is beszélt, a büntetés mellé el lehet rendelni azt is, hogy a tettes köteles pszichológiai vizsgálaton részt venni, terápiára járni, a pszichológusnak pedig jelentéseket kell küldenie róla, követnie kell, hogyan fejlődik, hogyan alkalmazkodik.

A rendszer úgy van kidolgozva, hogy a döntés után is követi az agresszort.

A jogi háttér szépen megvan, de sok függ attól, hogy mi, emberek hogyan végezzük a munkánkat. Az agresszor, aki eljár pszichológushoz, miről számol be, mit vall be, előjön-e a valódi énje. A pszichológusnak hány ilyen esete van, mennyire tudja követni az összeset. Összetett kérdéskör ez is” – hangsúlyozta.

Kiss Kató szerint nagyon fontos lenne, hogy mihamarabb legyen anyagi keret arra, hogy az agresszorokat jeladó nyomkövető karperec viselésére kötelezzék, hiszen akkor mindenkit figyelemmel lehetne követni, és ez sokat segítene az áldozatoknak, a családoknak, és talán kicsit elrettentené a bántalmazókat is.

Figyelmeztető jelek

Miután körbejártuk, hogy a törvény milyen eszközökkel véd az esetleges bántalmazástól, és milyen lehetőségeket kínál, ha valaki segítséget kér, kíváncsiak voltunk arra is, hogy miként lehet, egyáltalán fel lehet-e készülni arra, hogy bárki találkozhat agresszorral és válhat bántalmazás áldozatává.

Jó lenne olyan kapaszkodókat találni, ami adott esetben segít a jó döntés meghozatalában.

Simó Irma, a csíkszeredai Áradat Egyesület szakmai vezetője, klinikai pszichológus, mentálhigiénés szakember és művészetterapeuta szerint vannak bizonyos jelek, amelyek bántalmazó személyiségre utalhatnak. Ilyen például, ha valakivel nem lehet megbeszélni dolgokat, nem kér bocsánatot, nem érti, hogy megbántott, nincs benne empátia. Sablonokban, merev dolgokban gondolkozik az illető, nem érti, hogy szavaival, tetteivel rettegést válthat ki.

De figyelmeztető jel az is, ha valaki gyakrabban robban, dühkitörései vannak, nem tudja kontrollálni az érzelmeit. Ha birtokolt tárgyként tartja számon családtagjait, ha kiporciózza a pénzt nekik, megjegyzéseket tesz arra, hogy miként vannak felöltözve, ha mindent kontroll alatt akar tartani. Az ilyen emberek általában másokat okolnak mindenért, mindig a polgármester, a szomszéd, az egyház, a feleség, a gyerekek a hibásak mindenért. Ők nem vállalnak felelősséget érzelmeikért, tetteikért.

Fontos ezeket észrevenni, fontos, hogy a dühkitörésekkor a bántalmazó visszajelzést kapjon, hogy mindez nem elfogadott, hogy ez így nincs rendben, hogy kérjen segítséget.

Meg kell húzni a határokat, mert másképp ez mélyül. Ha nincs következménye a tetteinek, ha mindig megbocsátunk, ha mindig bármit megtehet, akkor eldurvulhat a viselkedése. Tenni kell valamit, például elvonulni a másik szobába, elmenni a nagyszülőkhöz, szembesíteni azzal, hogy tetteinek következménye van. Ha elfogadjuk, hogy ő ilyen, ha a tetteinek nincs következménye, akkor nem lesz gyógyulás” – magyarázta a szakember.

Létezik-e gyógyulás?

A téma kapcsán mindenképpen beszélni kell arról is, hogy mi vezet az agresszív magatartáshoz, és lehet-e ezt hatékonyan kezelni, gyógyítani. Simó Irma arról beszélt, hogy az agresszió lehet egyrészt pszichés betegség következménye, de agresszív lehet az a személyiségzavarral küzdő személy is, akinél hivatalosan nem diagnosztizáltak semmilyen kórt, és nem áll kezelés alatt.

Erőszakos lehet az a felnőtt is, aki gyermekkorában nem tanulta meg az érzelmeit kifejezni, vagy aki alkohollal kezeli az indulatait, akinek nem fejlődött ki az érzelmi intelligenciája. Előfordulhat ugyanakkor, hogy valaki nagyon kreatív, de nem megfelelő szakterületen, munkahelyen van, így az alkotói energiáit nem tudja kifejezni, kibontakoztatni.

Ilyenkor önértékelési gondjai vannak, frusztrált, kisebbségi komplexusa van.

„Nincs egy sablon, ami szerint osztályozni lehet az agresszív magatartásformát. Vannak, akik felismerik, hogy segítségre szorulnak, hogy nincs rendben az, hogy mindenki felett kontrollt akarnak gyakorolni – ők eljönnek segítséget kérni. Van, aki fel tudja tárni a gyermekkori traumáit, tudatosan tudja kezelni ezt. De olyan is van, akinek nincs önreflexiója, betegségtudta, érzelmi vakságban él. Ez utóbbi nem igazán tud meggyógyulni” – mutatott rá a szakember.

Simó Irma hangsúlyozta: a bántalmazásra hajlamos embernek bátorsággal, szeretettel kell szembenéznie a gyermekkorával, az otthonról hozott mintákkal. Aki mély haragot és fájdalmat érez azok iránt, akik bántalmazták, annak fel kell ezt tárnia, el kell fogadnia, másképp kifelé robban, másokat, a családtagjait bántalmazza.

Passzivitás helyett támogatás

A szakember szerint fel kell tennünk azt kérdést, hogy mit akarunk átadni gyermekeinknek, szeretteinknek. Ha bántalmazó a magatartásunk, akkor meg tudjuk-e szelídíteni saját gyermekkori traumáinkat és ki tudunk-e lépni a mintákból, felelősséget tudunk-e vállalni tetteinkért, szavainkért vagy sem.

Ha valamelyik szülő azt látja, hogy a családi légkörben nincs biztonságban a gyermek, ha rettegésben él, akkor meg kell gondolni, hogy mit akarok a gyermeknek.

A mélyen vallásosoknak is el szoktuk mondani, hogy Isten soha nem akarja, hogy rettegésben, bántalmazások közepette éljenek az emberek. Ha a szeretetkapcsolat össze van kötve a rettegéssel, akkor a gyermek ezt a mintát viszi tovább. Ha az anya kiáll magáért és a gyermekeiért, akkor a gyermek ezt kapja példaként” – magyarázta.

A szakember azt is hangsúlyozta, hogy bántalmazás esetén a felelősség nem marad a családon belül, kilép annak hatásköréből. Szomszédként, barátként, kollégaként is felelősek vagyunk. „Ha látjuk, hogy valaki szenved, kívülről kell mentőövet nyújtani neki, hiszen felelősek vagyunk egymásért. Gyermekeinket is meg kell tanítani kiállni magukért és másokért.

Felnőttként ne álljunk passzívan, és ne szemléljük, hogy bántalmaznak valakit.

Fontos, hogy hagyjuk abba a hibáztatást, közösségileg segítsünk egymásnak, bánjunk szépen egymással. Általános javaslat, hogy szeretettel, türelemmel viszonyuljunk egymáshoz” – összegezte a pszichológus.

Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap havonta megjelenő közhasznú tájékoztatási kiadványában, a Látótér legfrissebb számában látott napvilágot június 13-án.
0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.



Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Cookie-kezelési tájékoztató

A Príma Press Kft. által üzemeltetett kronikaonline.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata

Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

A kronikaonline.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID kronikaonline.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
_ga google.com 2 év Harmadik fél
_gat google.com 1 nap Harmadik fél
_gid google.com 1 nap Harmadik fél
cX_G brat.ro/sati 365 nap Harmadik fél
cX_P brat.ro/sati 365 nap Harmadik fél
cX_S brat.ro/sati munkamenet Harmadik fél
evid_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap Harmadik fél
evid_v_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap Harmadik fél
evid_set_{customer_id} brat.ro/sati 1 nap Harmadik fél

 

Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
newsvote_ kronikaonline.ro
Cikkre való szavazás rögzítése
30 nap saját

 

Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet  harmadik fél

 

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1 nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1 nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
 urlgen   instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 csrftoken   instagram.com  1 év  harmadik fél
 ds_user_id  instagram.com  1 hónap  harmadik fél
 ig_cb  instagram.com   1 nap  harmadik fél
 ig_did   instagram.com  10 év  harmadik fél
 mid  instagram.com  10 év  harmadik fél
 rur  instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 sessionid   instagram.com  1 év  harmadik fél
 shbid  instagram.com  7 nap  harmadik fél
 shbts  instagram.com  7 nap  harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com  1 nap harmadik fél
SSID youtube.com  1 nap harmadik fél
SID youtube.com  1 nap harmadik fél
SIDCC youtube.com  1 nap harmadik fél
SAPISID youtube.com  1 nap harmadik fél
PREF youtube.com  1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO youtube.com  1 nap harmadik fél
HSID youtube.com  1 nap harmadik fél
GPS youtube.com  1 nap harmadik fél
YSC youtube.com   munkamenet harmadik fél
CONSENT youtube.com  1 nap harmadik fél
APISID youtube.com  1 nap harmadik fél
__Secure-xxx youtube.com  1 nap harmadik fél

 

A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

 

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs, _ga, _gat, _gid, cX_G, cX_P, cX_S, enr_cxense_throrrle, evid_{customer_id}, evid_v_{customer_id}, evid_set_{customer_id}.


NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV
Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Preferenciális sütik listája: newsvote_


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM
Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.


ANONIM
NORMÁL
Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.

Székely Sport