Elegáns albán étterem Shkodra belvárosában
Fotó: Makkay József
Remek tengerpartjával, festői hegyeivel és vendégmarasztaló konyhájával várja vendégeit Albánia. Az Erdély területének kevesebb mint egyharmadát kitevő balkáni állam a kommunizmus örökségeként hátramaradt mélyszegénységből igyekszik talpra állni. Az évről évre növekvő turistaáradat alapján ítélve törekvésük sikeres.
2021. augusztus 15., 09:102021. augusztus 15., 09:10
Albániáról pár évtizede jót nem lehett hallani. Az 1985-ben meghalt kommunista diktátor, Enver Hodzsa négy évtizedes rémuralmának emlékeibe botlik ma is lépten-nyomon a látogató. Az 1990-es évek eleji rendszerváltó igyekezet káoszba és gazdasági összeomlásba torkollt, akárcsak Románia és több más kelet-európai ország esetében. Mindez ma már múltidő: a három évtizeddel ezelőtti mélyszegénységből talpra álló Albánia Európa legelmaradottabb közúti és vasúti infrastruktúrájával vágott neki a turistacsalogató fejlesztéseknek.
Meglepően sok a magyar turista nemcsak az albán tengerparti üdülőkben, de összefutottam magyarországi vendégekkel az észak-albániai nagyváros, Skhodra turisztikai nevezetességeként számon tartott Rozafa várában, és az ország legnagyobb római katolikus templomában, a Szent István-székesegyházban is. A katedrális valami csoda folytán menekült meg a „tökéletes” ateista államot célul kitűző kommunista diktátor pusztításai elől.
Zöldséggel, hússal, tejföllel töltött albán tekercs
Fotó: Makkay József
Albánia településein a korszerűsödő városrészek a bő negyven évnyi kommunista tömegnyomor emlékeivel keverednek. Mindez egy romániai ember számára nem jelent újdonságot, hiszen hasonló jelenségnek vagyunk idehaza is tanúi. Akárcsak az elhanyagolt, szemetes külvárosok látványa, ahol sok helyen állandósult ócskapiacok és kóbor kutyák társaságában élik mindennapjaikat a helybéliek.
Ma már ötcsillagos szállodák és elitvendéglők sokasága várja a külföldi turistákat – amelyek árban a kelet-európai felhozatalhoz mérve is olcsóbbak –, de ha megelégszünk egy családi vállalkozásként működő kisebb panzió és étterem kínálatával, a remek vendéglátásért jóval kevesebbet fizetünk, mint bárhol Európában.
Albánia egyik turisztikai vonzóereje, hogy a rendszerváltás után kiosztott mezőgazdasági területeken több tízezer kisgazdaság alakult, és az országban mindenhol friss zöldséggel, gyümölccsel, kecske- és juhsajttal, túróval találkozik a vásárló:
Nem csak a nagyvárosok utcáin gyakori látvány a zöldség- és gyümölcskereskedés, hanem a kisebb településeken is sokszor lehet találkozni út menti piacokkal, ahol nyáron görög- és sárgadinnyét, szárított fügét és számtalan zöldséget kínálnak a gazdák.
Carbonara házi sonkával, helyi recept szerint
Fotó: Makkay József
Az albán konyha számos gasztronómia ötvözete. Közelsége miatt nagy hatást gyakorolt rá az olasz konyha, de lépten-nyomon találkozik az ember a török konyhára jellemző ételekkel – főleg édességekkel –, amelyek a több évszázados török hódoltság korából származnak. Válogathatunk itt a Balkánon mindenhol elterjedt csórékolbászokból – a Romániában közismert miccsekből is –, amelyek az eredeti recept szerint juh- és marhahúsból készülnek. Bármilyen húsfélét rendeljen a vendég, hozzák mellé a nagy adag vegyes salátát, amiben főleg paradicsom, paprika és túró van.
A spagettik és pizzák széles választéka a legtöbb vendéghez Albániában is közel áll, akárcsak szerte Európában. Az általam kipróbált carbonara azonban albán jellegzetességnek bizonyult: füstölt házisonkával, bőséges tejföllel és összetört kecskesajttal készült.
Jellegzetes albán étel a töltött paprika. Nem bő paradicsomos levessel készül, mint mifelénk, hanem kevesebb lével, zafttal. A marha-, juh- vagy kecskehússal töltött paprikának természetesen más az íze, mint a disznóhússal készített erdélyi változaté. Ahogyan az albán fasírtként ismert sevabcsicsának vagy miccsnek is, amelyben kevés fokhagyma van és jóval több más fűszer. Az albánok is használják az őrölt fűszerpaprikát: mérlegen kimért „paprikaport” sokfele vásárolhatunk. Nem annyira erős, mint a magyar, de jellegzetes ízét megkedveljük az itthoni konyhán is.
A mediterrán országokban – így Albániában is – egymást érik a remek halételek. A hajnalban kifogott tengeri halakat a halászok már a reggeli órákban a halpiacokon értékesítik, így az éttermekben mindig van friss tengeri süllő, tintahal, merluc, különböző rákok és megannyi más választék, amelyeket rendszerint frissen sütve kínálnak.
Én inkább az albán halászleveket kedveltem meg, ami ugyan nem hasonlítható a fűszerpaprikával készülő magyar halászléhez, de a paradicsomdarabkákkal ízesített „fehér” levesük remek ízű.
A halászlé az egyik legjobb albán leves
Fotó: Makkay József
Röviden nehéz méltatni az albán konyhát, amelynek elengedehetetlen tartozékai a messze földön híres péksütemények is. Az albán pékségek nem csak az országban közkedveltek, hanem a szomszédos Montenegróban, Szerbiában, Koszovóban és Észak-Macedóniában is.
Az ember a bőség zavarában szenved, amikor megáll egy-egy albán pékség előtt, hiszen nehéz eldöntenie, hogy a rengeteg finomságból mit ízleljen meg mindössze pár lekért, amely a hazai pékáruk árának a töredéke.
Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap hetente megjelenő gasztronómiai kiadványában, az Erdélyi Gasztróban látott napvilágot augusztus 11-én.
Torockó és környéke Erdély egyik felkapott turisztikai régiója. A Székelykő lábánál fekvő két magyar település vendéglátásból jelesre vizsgázik.
Reggel háromnegyed hatra érkeztünk a marosszentgyörgyi római katolikus templomba a hat órakor kezdődő roráté misére. Az emberek sorra léptek be a templomba, egyre többen érkeztek, kapcsolódtak be a rózsafüzér-imádságba.
Erdélyben sok savanyúságot fogyasztunk, és ennek jelentős része még mindig a családi konyhán készül el. Közkedvelt a savanyú káposzta és az uborka, de kis leleményességgel minden zöldségfélét biztonságosan savanyíthatunk.
Gyerekkorában Klán János az Érmihályfalva állatpiacának helyet adó fűben kezdte rúgni a labdát, majd 17 évesen már bemutatkozott a helyi, megyei bajnokságot nyerő felnőttcsapatban.
Általánosságban egyre kevesebben tartanak sertést, Gyergyó vidékén azonban még mindig vannak, akik a téli hónapokban disznót vágnak, hogy az állat szinte minden részét feldolgozva megrakják a mélyhűtőket, éléskamrákat.
Évtizedeken keresztül testi épségét kockáztatta a vendégcsapatnak az a futballistája, aki testcsellel, egy keményebb szereléssel vagy netán góllal merészelte megtréfálni valamelyik bányavidéki ellenfelét.
Kevés téma van, amiről annyit beszélünk, hallunk és olvasunk, mint az egészséges táplálkozás és a mindennapi étkezéssel összefüggő kiegyensúlyozott életmód.
Nem lesz könnyű a jövő esztendő, figyelmeztetnek a kiadványunknak nyilatkozó gazdasági és pénzügyi szakértők, akik szerint a háztartások, a vállalkozások és az állami költségvetés is komoly kihívásokkal néz szembe.
Kárpát-medencei versenyeken díjnyertes szörpöket és lekvárokat állít elő saját gyümölcsösében megtermett nyersanyagból a kebelei Cseh házaspár.
A Máltai Szeretetszolgálat háza táján egész évben zajlik az élet, de az advent időszaka különösen aktív Marosvásárhelyen és Csíkszeredában is.
szóljon hozzá!