Mint rámutatott, a számadatok alapján az derül ki, hogy a kórházak tavaly több pénzt kaptak a fejlesztésekre. A folyó kiadásokra szánt keret viszont nem növekedett, holott ezen a téren is több volt a kiadás, így nem jelenthető ki egyértelműen, hogy a kórházak több pénzt kaptak 2020-ban. „Ha a közegészségügyi kiadásokat is figyelembe vesszük, lehet, hogy összességében megnőttek az összegek, hiszen az államnak rengeteg közegészségügyi költséget kellett hirtelen elszámolnia. De maguk a szolgáltatók, a kórházak nem kaptak többet.” Illetve országos szinten vannak olyan – jellemzően nagyobb – kórházak, amelyek több pénzből gazdálkodhattak tavaly, de mindegyik kórházat egybevéve nem igaz, hogy jelentősen nőtt a keretük, sőt inkább csökkent.

Eközben a családorvosoknak legalább 10 százalékkal csökkent a praxisbevételük az előző évhez képest. Igaz ugyan, hogy a szolgáltatás volumene is visszaesett, de sokkal többet kellett költeniük például fertőtlenítőszerekre.

Megváltozott mentalitás

Lorenzovici László ugyanakkor kifejezett pozitívumként emelte ki, hogy uniós szinten leomlottak bizonyos tabuk a járvány hatására. Például eddig kórházépítésre nagyon nehezen biztosítottak keretet, inkább a hatékonyság növelésére és egészségvédelmi intézkedésekre különítettek el pénzeket. A járvány nyomán ilyen téren változás következett be.

De megváltozott a politikum mentalitása is az egészségüggyel kapcsolatban. Az egészségügyi szakemberek folyamatosan hangsúlyozzák, hogy az ellátásra, a rendszerre nem kiadásként, hanem befektetésként kellene tekinteni, amely a lakosság egészségi állapotának védelmét szolgálja. És

Ha elméletben létezett is ez a hozzáállás, a közgazdász szerint a gyakorlatban mindez nem sokban mutatkozott meg – társadalmi szinten valamiért az volt az alaphozzáállás, hogy az egészségügy inkább a nyugdíjasokért van. Ezen a hozzáálláson változtatott a koronavírus-járvány.

„Már nem úgy tekintenek az egészségügyre, mint értéktelen tőkére. Az egészségügy egy értékteremtő tényező lett, nemcsak egy költség, amit muszáj lenyelni, mert a választók, főként az idős választók ezt várják el” – fogalmazott Lorenzovici László.

„Folytatódjon a digitalizáció”

Emellett a digitalizáció terén is lényeges előrelépést tett az egészségügyi rendszer. Lorenzovici László úgy vélte,

„Jó lenne, ha ez a folyamat folytatódna. Romániától nyugatra már az online radiológiai kiértékelés is elfogadott, nálunk fizikailag kell legyen alkalmazva egy orvos, az ügyeletnél is kötelező a radiológus jelenléte. Magyarországon a kis és közepes kórházak nem tartanak radiológusokat fizikailag, hanem az országban van két nagy cég, amellyel leszerződnek, ők pedig az egész országot ellátják. Radiológusaik a nap bármely órájában online kiértékelik a röntgenfelvételt” – példálózott Lorenzovici László.

„Reméljük, folytatják a fejlesztéseket”

László Attila gyermekgyógyász, az RMDSZ Kolozs megyei szenátora elsőként azt emelte ki, hogy tavaly számos egészségügyi intézményben valósítottak meg jelentős beruházásokat. Mindezt azonban úgy, hogy az egészségügyi intézményeknek a fejlesztésre használható pénzösszegek mindössze egynegyedét sikerült elkölteniük. „Egyesek ráérősen kezelték a pénz elköltését, nem tartották meg időben a közbeszerzéseket, emiatt az utolsó hónapokban át kellett csoportosítani pénzeket.

– magyarázta László Attila. Olyan eset is volt egyébként, hogy a közbeszerzést ugyan idejében le tudták zárni, de fellebbezés miatt az ügy bíróságra került, így a szerződést nem lehetett év végéig megkötni.
Ott viszont, ahol idejében nekiláttak a fejlesztéseknek, jelentős előrelépést tudtak véghez vinni. „Reméljük, hogy ezeket a fejlesztéseket, például a kovásznai kórházban vagy Sepsiszentgyörgyön a fertőzőkórház épületénél, folytatni tudjuk” – hangsúlyozta a szakember. Jelenleg azon dolgoznak, hogy az idei költségvetésbe bekerüljenek azok az összegek, amelyek tavaly megmaradtak.

Előnyben a Covid-kórházak

László Attila felemás érzelmekkel viszonyul az aktuális finanszírozási rendszerhez, amely elmondása szerint hátrányosan érinti azokat a kórházakat, ahol nem koronavírusos betegeket kezelnek – legalábbis az év első hónapjaiban, az új büdzsé elfogadásáig.

Sőt az előbbi kategóriába tartozó intézmények az új költségvetés megszavazásáig minden hónapban akkora összeget költhetnek el, mint amennyiből az előző év azonos időszakában gazdálkodtak – akkor is, ha most több beteget kell ellátniuk, mint tavaly a kórházak kiürítése idején.

A gyermekgyógyász elmondta: az egészségügyi miniszternek a teljesítményarányos finanszírozási rendszer bevezetését javasolta, jelenleg ugyanis az azonos beosztásban dolgozó szakemberek ugyanannyi pénzt kapnak, függetlenül attól, hogy mennyit dolgoznak.

A szenátor szerint egyébként a járvány miatt kialakult helyzettel voltak, akik visszaéltek, hiszen az adatok azt mutatják, hogy nagyon nagy visszaesés volt a krónikusbeteg-ellátás terén. „Ha jól emlékszem, 50 százalékos visszaesés volt a vakbélgyulladás esetében, igaz, ezek egy részének ellátása időnként preventív módon is történik, de akkor is nagy a csökkenés. 51 százalékkal kevesebb szívinfarktus, ugyanannyival kevesebb agyvérzés volt. Nem valószínű, hogy ennyivel kevesebb beteg volt a valóságban, inkább az, hogy nem látták el időben a betegeket, megkésve mentek a betegek, vagy már nem lehetett segíteni rajtuk. Aggasztó, hogy az év második felében sem álltunk vissza az addigi vagy azt megközelítő betegellátásra.”

Digitalizáció és vakcinafejlesztés

A gyermekgyógyász előrelépésnek tartja azt is, hogy immár az egészségügyben is elindult a digitalizációs folyamat. „Végre elkezdtük használni az informatikai rendszert, a távkonzultációt, a telemedicinát. Elindult a folyamat, és ezt részben finanszírozza az egészségügyi biztosító” – hangsúlyozta.

László Attila az mRNS típusú oltás használatát is a járvány egyik pozitív hozadékaként említette, emlékeztetve, hogy a 19. század elején 50 százalékos volt a csecsemőhalandóság, és ezt részben az oltásoknak köszönhetően lehetett csökkenteni. Ez az új típusú vakcina ráadásul jobb, mint a korábbi vakcinák. Tudomása szerint az mRNS technológiát az onkológusok egy része már használja a rákgyógyításban, és ez az első alkalom, amikor egy vírus által okozott fertőző betegség esetében is alkalmazzák. „Kollégákkal konzultálva azt látjuk, hogy

Ezek fele helyi szinten, a szúrás helyén jelentkező tünet, a másik fele általános mellékhatás: hidegrázás, fejfájás, levertség. Összességében ez az új típusú oltás egy nagy lehetőség, amivel élni kell” – szögezte le a szenátor. Elismerte azonban, hogy a jelenleg zajló oltáskampány akadozik, és még nem áll rendelkezésre elegendő oltóanyag ahhoz, hogy a lakosság széles körben be tudja oltatni magát. „Azt is el kell mondani, hogy mivel nem biztos, hogy 21 nap múlva lesz vakcina, az adagok felét félre kell tenni, hogy biztosan be tudják adni a második oltást. Pontosabb és őszintébb tájékoztatásra van szükség ezen a téren is” – jegyezte meg.

„Sokat fejlődtünk az elmúlt évben”

A koronavírus-járvány azt a hiányosságot is felszínre hozta, hogy az egészségügyben vannak bizonyos hiányszakmák, ez pedig adott esetben komoly ellátásbeli következményekhez vezethet. Hiszen hiába szerettek volna több intézményben járványtanászt vagy intenzív terápiás szakorvosokat alkalmazni, egyszerűen nem voltak ilyen képesítésű szakemberek.

Korai lenne arról beszélni, hogy ezek a hiányosságok megoldódhatnak-e a közeljövőben, hiszen ezekre jellemzően nehéz és nem túl vonzó szakmaként tekintenek az orvostanhallgatók Nagy Előd, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem rektorhelyettese szerint. Ugyanakkor

Nagy Előd ugyanakkor értékelendőnek tartja, hogy a járvány és az elmúlt év történései áthangolták sokunk mentalitását, hozzáállását, a mindennapi életünket, és jobban odafigyelünk az egészségünkre. „Az elmúlt évben sok mindet újat megtapasztaltunk, megtanultuk, fejlődtünk” – fogalmazott a rektorhelyettes.

Évek óta kérték, most megkapták

Hasonlóan látja a helyzetet Székely Edit marosvásárhelyi mikrobiológus főorvos, egyetemi oktató, aki a járvány egyik pozitív hozadékaként azt emelte ki, hogy az elmúlt időszakban sokat tanultunk, tapasztaltunk. Az ő szakterületén ugyanakkor lényeges előrelépést jelentett a PCR-technika bevezetése.

– magyarázta a szakember. Székely Edit rámutatott: valójában hónapokra lett volna szükség a módszer tesztelésére, de ezúttal sürgősen kellett alkalmazniuk a technológiát, alig néhány hét állt rendelkezésükre a szükséges folyamatok lezárására. „Úgy éreztük, mintha háborús körülmények között vezettük volna be” – fogalmazott Székely Edit, ugyanakkor azt is elmondta, bíznak benne, hogy más téren, más diagnosztikára is használhatják majd a PCR-technikát.

A koronavírus elleni védőoltást illetően a mikrobiológus kérdésünkre elmondta, az mRNS alapú oltóanyagok hatalmas előnye, hogy egyszerű az előállításuk. „Nagyszerű az, hogy éppen ilyen használható stádiumban volt ez a technológia 2020-ban. Pár évvel ezelőtt csak a hagyományos oltásokra hagyatkozhattunk volna” – fogalmazott a mikrobiológus főorvos.