Hazai világhírű szalámik – Nő a kereslet a természetes módszerekkel tartósított száraz hústermékekre

Az egyre kevesebb mesterséges tartósítószert és jó minőségű vágóállat húsát tartalmazó húsipari termékek között a téli szalámik és a száraz kolbászok vezetnek. A prémiumtermékeket fogyasztók körében immár nem csak Európa gazdagabb nyugati és északi felében, hanem Kelet-Európában is nagy a keletjük. A húsipari csúcstermékek egyre keményebb európai versenyében Magyarország és Románia jól áll, hiszen

a kontinens élelmiszerpiacán a legkeresettebb tíz téliszalámi és szárazkolbász között a Szegedi és a Szebeni márkajegyű szalámit is megtaláljuk, mindkettőnek világhírneve van.

Az angol nyelvű www.tasteatlas.com élelmiszeripari szakportál által felállított tízes toplistában három horvátországi szárazkolbászfajta is szerepel, amelyek még az Osztrák-Magyar Monarchia idején alakultak ki és váltak híressé. A nyugat-balkáni termékekkel szoros versenyben vezet a magyar gyártmányú Csabai kolbász és a Szegedi téliszalámi. Az előkelő tízes lista tagja a Nyugat-Európában népszerű Campania régióbeli Nápolyi és a Parma városához köthető olasz Felino szalámi. A török hústermékek királynője, a szárazon erjesztett Sucuk-kolbász szintén a lista tagja, amelyen két romániai termék is szerepel: a Szebeni szalámi és a Buzăuból származó Babic nyers szárított kolbász.

Az Európai Unió tagországaiban gyártott leghíresebb téliszalámikat és szárazkolbászokat oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel jegyezték be. Ez azt jelenti, hogy

a gyártó cégnek szigorúan be kell tartania a receptet, illetve a gyártástechnológia megszabott előírásait.

A Szegedi téliszalámit ugyanazon cég Pick és Hertz márkamegjelölése alatt forgalmazzák, a romániai Szebeni szalámit azonban több húsipari nagyvállalat gyártja. A brandként nyilvántartott erdélyi szalámifajtát öt évvel ezelőtt meghozott kormányrendelet nyomán hat vállalat gyárthatja: a bákói Agricola, a Călăraș-on üzemelő Aldis, a német tőkével működő barcaföldvári H&E Reinert, a sinaiai Salsi, a nagyszebeni Scandia Románia és a bukaresti Cris-Tim. Felhozataluk megtalálható a romániai áruházláncokban és a kisebb élelmiszerüzletekben egyaránt. Habár a recept azonos, a hat gyártó cég szalámija ízvilágban különbözik egymástól. Számomra a moldvai Agricola vállalat és a nagyszebeni Scandia téliszalámija bizonyult a legízletesebbnek.

A magyar ízvilághoz közelebb áll az Erdélyben is szinte mindenhol megvásárolható Pick-szalámi, amelyben a csemegepaprika-őrlemény, a fehérbors és a szegfűbors fűszerpárosítása egyedi gasztróélményt jelent.

A szegedi és a nagyszebeni téliszaláminak hasonló az előállítás-technológiája, a különbség a fűszerezésben rejlik. A magyar húsáruk elengedhetetlen tartozéka a csemegapaprika-őrlemény, ez adja a jellegzetes magyaros ízvilágot, szemben a szebeni szalámi receptjével, amelyben bőségesen van fokhagyma.

A téli szalámik neve onnan ered, hogy régen télen készítették. Mára azonban a gyártástechnológia megváltozott, így évszaktól függetlenül folyamatos a termelés, ezekre az árukra évről évre nagyobb a kereslet. Az egy évnél idősebb, 180-200 kg-os sertések húsából készülő téliszalámihoz jelentős mennyiségű és jó minőségű sertésszalonnát is felhasználnak.

Az egyetlen vegyi tartósítószer a nitrátos sókeverék, a téliszalmámit igazából a füstöléses szárítás tartósítja több hónapos időszakra.

A tartósítási eljáráshoz tartozik, hogy a gyártás során minimálisra csökkentik a hús víztartalmát. A bélbe töltött szalámit 8-10 napon át keményfával füstölik, majd három hónapos érlelés következik. Az érlelés során a szalámi külső burkolatán megtelepszik a nemespenész-réteg, amely kialakítja a szalámi későbbi ízvilágát, ugyanakkor vízelvonó hatásával jelentős tartósító jellege is van.

A friss húsárukhoz elengedhetetlen tartósítószereket a hosszas érlelési folyamattal sikerül minimálisra csökkenteni. A tartósítás titka ugyanaz, amit régen is alkalmaztak a paraszti konyhán: a húsáruban jelentősen megnő a sókoncentráció, ami meggátolja az egészségre káros, a hústermék romlását előidéző baktériumok szaporodását.

Élelmiszeripari szakemberek szerint a feldolgozott disznóhús-termékek közül a téliszalámik és a szárazkolbászok számítanak egészségügyi szempontból a legkevésbé kockázatos élelmiszernek.

A magyar és a román gyártmányú téliszalámik és szárazkolbászok mellett az erdélyi piacon népszerűek a nálunk gyártott olasz szalámik is. A háromszéki Bertis, illetve a szatmári Unicarm Nápolyi szalámiját kedvelem, ezeket szoktam időnként vásárolni. A szatmári változatba kerül némi marhahús is. Nagyjából a szebeni szalámi állagához hasonlítanak, annyi különbséggel, hogy az érlelési időszak kevesebbet tart, a végtermék így alacsonyabb áron jut a fogyasztóhoz. De ezek mellett más száraz szalámitípusok közül is vásárolhatunk, hiszen a kereslet növekedésével valamennyi húsfeldolgozó vállalat igyekszik újabb termékeket piacra dobni, lehetőleg elérhető áron. Jó tudni azonban, hogy honi tájainkon az igazi prémiumminőség továbbra is a Szebeni és a Szegedi szalámi, ha valóban eredeti recept alapján gyártott téliszalámit akarunk kóstolni.

Kisréti Zsombor

(Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap Erdélyi Gasztró mellékletében jelent meg 2022 január 5-én)