Az 1960-as bajnokcsapat, a Csíkszeredai Akarat
Fotó: Takács István gyűjteménye
Pontosan hatvan éve, 1960 tavaszán nyerte első bajnoki címét jégkorongban a Csíkszeredai Akarat. A három évvel korábban alakult szövetkezeti csapat a román hadsereg együttesét, a CCA-t (Casa Centrală a Armatei) utasította maga mögé a rangsorban.
2020. április 28., 13:422020. április 28., 13:42
2020. április 28., 17:582020. április 28., 17:58
Nagy lendületet adott a csíkszeredai jégkorongsportnak 1957-ben az, hogy a Termés nevű együttes megnyerte a bajnokságot. A bukarestiek alulmaradásukat azzal próbálták elsősorban behozni, hogy nekiláttak a műjégpálya építésének. Csíkban sem álltak tétlenül a sportélet kedvelői és vezetői, ahol nagyobb hangsúlyt fektettek az utánpótlás-nevelésre. Bukarestben megszűnt az Akarat (Voinţa) jégkorong szakosztálya, és az az ötlet, hogy a szövetkezetiek vidéken indítsanak hokicsapatot – Csíkszeredában jó talajra talált.
Boda Jenő nyugalmazott testnevelő tanártól, a csíki jégkorong kutatójától tudjuk, hogy
Megalakult egy fiatal, többségében diákokból álló csapat, amelynek tagjai jól futballoztak, atletizáltak vagy éppen gyeplabdáztak, így kiváló erőnléttel érkeztek a jégre. A feljegyzések szerint ezt a csikócsapatot, az első Akaratot a következők alkották: André Miklós, Antal Imre, Bálint Attila, Bálint Ferenc, Barti Mihály, Bors Csaba, Csorba Ferenc, Darvas József, Grünesz József, Kalamár Sándor, Mihók Imre, Nagy László, Pál Imre, Szabó Géza, Szabó Gyula, Szőcs Ferenc, Tasnádi György, Veres Árpád és Zervesz József. A csapat edzője pedig Nagy Béla volt.
Az Akarat 1957-ben megnyerte a B divíziót, majd ezt követően az élvonalban indult. Boda Jenő A csíki jégkorong sikerei a 20. században című könyvéből idézünk: „Az 1958-as bajnokságot a CCA nyerte, a Csíkszeredai Akarat pedig ezüstérmes lett. Alighogy befejeződtek a hosszúra nyúlt évad küzdelmei, máris indították az újat (1958–59), hat csapat részvételével, körmérkőzéses alapon. 1958 nyarán több változás történt a csíki csapatok háza táján. Varga Dezső, Takács István és Ferenc János a Termés csapatától átigazolt az új Akarathoz; dr. Fenke Ferenc, Fenke Lajos és Lakó József pedig a Marosvásárhelyi Alimentarához. Ugyanebben az évben megalakul egy új diákcsapat, a Csíkszeredai Hargita, amely Jónás Béla és Ladó Dénes testnevelő tanárok vezetésével figyelemre méltó eredményeket értek el, de sajnos csak rövid ideig, mivel a tanügy megszüntette.
Az 1958–59-es bajnokság is tartogatott meglepetéseket. A tartalékosan pályára lépő Akarat 4:4-et játszott a CCA-val (érdekessége a mérkőzésnek, hogy a nagyszámú fővárosi közönség a szeredaiakkal rokonszenvezett), 4:2-re kikapott a Marosvásárhelyi Dinamótól, majd 3:2-re a másik csíkszeredai csapattól, a Terméstől. A visszavágókon az Akarat minden meccsét megnyerte, 6:5-re győzött a CCA ellen, de újra csak ezüstérmes lett”.
Bajnoki mezek kiosztása 1960-ban. Középen Takács István
Fotó: Takács István gyűjteménye
Az 1959–60-as szezonban újabb változások a csíki hokiban: Kalamár Sándor az Akarattól a CCA-hoz igazolt, a Termés pedig visszaalakult Lendületté. A Kisipari Szövetkezetek Országos Egyesülete (UCECOM) a helyi sportszervekkel karöltve december első felében először rendezte meg Csíkszeredában az UCECOM-kupát. A tornát a Bukaresti CCA, a két csíkszeredai csapat, az Akarat és a Lendület, valamint a Kolozsvári Tudomány csapatai közül a fővárosi együttes nyerte. Ezt követte a hagyományos December 30. Kupa, amelyet nagy meglepetésre a Lendület sikerével ért véget.
Bemutató mérkőzésre Csíkszeredába érkezett a kiváló svéd együttes, a Västeras IK Luxus Kaffé, amely februárban igen kemény hidegben a város csapatát 10:3-ra győzte le. Az Akarat pedig Sprencz Pál edző vezetésével nagy lelkesedéssel készült a bajnokságra.
„Az 1960. január 16-án rajtoló bajnokságban győzelmet győzelemre halmozva múlta felül ellenfeleit a Csíkszeredai Akarat, 4:0-ra a Lendületet, 14:1-re Rădăuți csapatát, 6:0-ra Marosvásárhely együttesét, 6:3-ra a kolozsvári főiskolásokat és 4:0-ra a CCA-t győzte le. A visszavágók márciusban kezdődtek, és ezeken a CCA volt a száz százalékos csapat, a katonacsapat az Akaratot legyőzte ugyan 3:1-re, de
A csapat büszkeségének számított a csodasor, az aranytrojka, amelyet a Szabó-ikrek, Gyula és Géza, illetve Ferencz János alkotott, és amelyre nem csak Csíkszereda és a Székelyföld volt büszke, hanem a román főváros hokikedvelői is nagyra értékelték, mert talán ez volt minden idők legjobb romániai csatársora” – olvasható Boda Jenő könyvében.
Hatvan évvel ezelőtt közkedveltek voltak a csíki hokisok Bukarestben
Fotó: Takács István gyűjteménye
Mellékelt felvételünket Takács István őrizte meg, és a 60 évvel ezelőtti bajnokcsapatot örökítette meg. Felső sor, balról jobbra: Spierer Mihály, Zervesz József, Bálint Attila, Holló Kálmán, Ferencz János, Bálint Ferenc, Holló Kázmér és jobb oldalt André Miklós. Alsó sor, balról jobbra: Varga Dezső, Szabó Gyula, Ioan Purcărea, Szabó Géza, Tasnády György és Takács István. A felvételről hiányzik Csorba Ferenc és id. Sprencz Pál edző.
Az 1989-es változások előtti időszakban az erdélyiekkel teletűzdelt bukaresti csapatok uralták a romániai jégkorongsportot. Csíkszeredának 1989 előtt öt alkalommal sikerült bajnokságot nyernie: 1949-ben az IPEIL, 1952-ben az IPEIL–Lendület, 1957-ben a Termés, 1960-ban és 1963-ban pedig az Akarat lett aranyérmes.
A mai sportbarátok számára kuriózum lehet, hogy az 1950-es években milyen nevű hokicsapatok vettek részt a román bajnokságban. A teljesség igénye nélkül íme egy pár korabeli csapatnév: Csíkszeredai Akarat, Csíkszeredai Termés, Csíkszeredai Hargita, Csíkszeredai Haladás, Gyergyószentmiklósi Haladás, Székelyudvarhelyi Szpartak, Marosvásárhelyi Locomotiva RATA, Marosvásárhelyi Dinamo, Marosvásárhelyi Alimentara, Segesvári Nicovala, Bukaresti CCA, Bukaresti Partizanul, Bukaresti Flacăra, Kolozsvári Tudomány, Brassói Steagul Roșu, Brassói Dinamo, Galaci Locomotiva és Progresul Rădăuți.
Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap hetente megjelenő sportkiadványában, az Erdélyi Sport legfrissebb számában látott napvilágot április 28-án.
Torockó és környéke Erdély egyik felkapott turisztikai régiója. A Székelykő lábánál fekvő két magyar település vendéglátásból jelesre vizsgázik.
Reggel háromnegyed hatra érkeztünk a marosszentgyörgyi római katolikus templomba a hat órakor kezdődő roráté misére. Az emberek sorra léptek be a templomba, egyre többen érkeztek, kapcsolódtak be a rózsafüzér-imádságba.
Erdélyben sok savanyúságot fogyasztunk, és ennek jelentős része még mindig a családi konyhán készül el. Közkedvelt a savanyú káposzta és az uborka, de kis leleményességgel minden zöldségfélét biztonságosan savanyíthatunk.
Gyerekkorában Klán János az Érmihályfalva állatpiacának helyet adó fűben kezdte rúgni a labdát, majd 17 évesen már bemutatkozott a helyi, megyei bajnokságot nyerő felnőttcsapatban.
Általánosságban egyre kevesebben tartanak sertést, Gyergyó vidékén azonban még mindig vannak, akik a téli hónapokban disznót vágnak, hogy az állat szinte minden részét feldolgozva megrakják a mélyhűtőket, éléskamrákat.
Évtizedeken keresztül testi épségét kockáztatta a vendégcsapatnak az a futballistája, aki testcsellel, egy keményebb szereléssel vagy netán góllal merészelte megtréfálni valamelyik bányavidéki ellenfelét.
Kevés téma van, amiről annyit beszélünk, hallunk és olvasunk, mint az egészséges táplálkozás és a mindennapi étkezéssel összefüggő kiegyensúlyozott életmód.
Nem lesz könnyű a jövő esztendő, figyelmeztetnek a kiadványunknak nyilatkozó gazdasági és pénzügyi szakértők, akik szerint a háztartások, a vállalkozások és az állami költségvetés is komoly kihívásokkal néz szembe.
Kárpát-medencei versenyeken díjnyertes szörpöket és lekvárokat állít elő saját gyümölcsösében megtermett nyersanyagból a kebelei Cseh házaspár.
A Máltai Szeretetszolgálat háza táján egész évben zajlik az élet, de az advent időszaka különösen aktív Marosvásárhelyen és Csíkszeredában is.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!