Gyurta Dániel beleszeretett Erdélybe – Az egészséges életmódot és táplálkozást népszerűsítette az olimpiai bajnok úszó

Dobos László 2019. július 31., 11:30 utolsó módosítás: 2019. július 31., 14:35

London olimpiai bajnoka, a 200 m-es mellúszásban háromszoros világ- és kétszeres Európa-bajnok Gyurta Dániel is részt vett a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor eseményein, a Tusványoson, ahol több előadást tartott, panelbeszélgetéseken vett részt. A 30 éves sportember jelenleg miniszteri főtanácsadóként dolgozik a Külkereskedelmi és Külügyminisztériumban. Sportról, magyarságról, Erdélyről, úszásról és az egészséges életmódról kérdeztük.

Gyurta Dániel a tusnádfürdői tábor sétányán Fotó: Beliczay László

– Milyen volt pályafutása során magyarnak lenni külföldön? Mit tapasztalt Székelyföldön, Erdélyben?

– Volt szerencsém számos helyen megfordulni, rengeteg versenyen indulni és a világ minden pontján látni a magyar zászlót a lelátókon. Ez mindig jó érzéssel töltött el. Nagyon köszönöm az itteni szurkolóimnak azt a segítséget és támogatást, amit az egész pályafutásom alatt tőlük kaptam. A londoni olimpia előtt, alatt és után is rengeteg üzenetet, e-mailt kaptam a határon túlról, főleg innen, Erdélyből.

Ezért is mondtam a londoni győzelem után, hogy köszönöm mind a 15 millió magyarnak, aki nekem szurkolt – és ebben nagyon nagy részük volt az erdélyi magyaroknak is.

Már tavaly volt szerencsém Csíkszeredában, a Fenyő szállóban lakni, és már akkor, a szálloda előtt sétálva magyar emberek jöttek oda hozzám könnyes szemmel, és köszönték meg azt a sikert és azokat az eredményeket, amelyeket számukra is elértem. Én nagyon szeretek ide járni, nagyon szeretem a székelyeket, szeretem az egész erdélyi magyarság közegét, légkörét.

– Hol, milyen téren vállal aktív szerepet sportpályafutása után Gyurta Dániel?

– Most a sportdiplomáciában vállalok szerepet, és ott szeretném az egész magyar sportot a lehető legmagasabb szinten képviselni.

Gyurta Dániel autogramokat osztogat a Tusványoson Fotó: Beliczay László

– Egy év múlva kezdődik a tokiói olimpia. Mit vár a magyar úszóktól, a magyar küldöttségtől?

– Én azt gondolom, hogy a magyar sport olimpiai szereplése hagyományosan jó, bízom benne, hogy ezt a hagyományt tovább fogják vinni a sportolóink.

Látjuk a kajak-kenusok, az úszók, a vívók, a csapatsportok – mint a vízilabda vagy a kézilabda – jó szereplését a világbajnokságokon.

Bízom benne, hogy nagyon sok jó eredmény fog születni a jövőben Japánban. Úszásban, ha nevet kell említeni, már most dobogóesélyesnek számít Hosszú Katinka, Milák Kristóf, Kései Ajna, Kenderesi Tamás, Cseh László, Kapás Boglárka.

Mocsai Tamás, Mocsai Lajos és Gyurta Dániel Fotó: Beliczay László

– Az előadáson szóba került a 2027-es vizes vb. Miért fontos ez Magyarországnak?

– Ugyanazt tudom elmondani, amit a 2017-es vizes vb kapcsán is hangoztattam, hogy

ennek köszönhetően olyasfajta infrastrukturális fejlődést ért el Budapest, amely nemcsak a világbajnokság idején volt hasznos, hanem tartósan hozzájárult a fővárosiak mindennapi életéhez.

Ráadásul jó példa, jó ösztönző volt ez a sportolni vágyó fiataloknak, ugyanis a számuk hirtelen megnőtt a világesemény után.

– Már most el kell kezdeni a 2027-es világbajnokság szervezését?

– Ismert, hogy a 2017-es vizes vébére milyen kevés idő volt a szervezésre, hiszen Mexikó visszalépését követően léptünk be rendezőnek, mégis milyen fantasztikusra sikerült. Most van időnk felkészülni mind a szükséges szervezési és infrastrukturális feladatokkal, mind a sportolók szintjén. A 2027-es vizes vb egy olimpia előtti verseny, egy kvalifikációs torna is lesz egyben.

Fotó: Beliczay László

– Beválasztották a Nemzetközi Olimpiai Bizottság sportolói testületébe. Többször felmerült, hogy Magyarország olimpia szervezésére pályázzon. Meg tudna birkózni az ország ezzel a feladattal?

– Ha lesz is ilyen kezdeményezés vagy ötlet, a tapasztalatok szerint az első és legfontosabb lépés, hogy megkérdezzük a magyarokat, mi erről a véleményük.

Amíg az ötkarikás játékok rendezéséről nincs egyetértés, nincs egy konszenzus, addig korai erről beszélni.

Nekem nagyon jó érzés lenne, ha a magyarok körében általános támogatást élvezne az olimpia megrendezése, és meg tudnánk mutatni, hogy ez milyen sok téren pozitívan hathat ki Magyarországra, a magyarságra.

Fotó: Beliczay László

– Előadást tartott az egészséges életmódról, az egészséges táplálkozásról. Mi a véleménye a rendszeres mozgásról, a Magyarországon és már Erdélyben is tapasztalt rossz étkezési szokásokról, a gyorsétkezdékben elfogyasztott ebédekről?

– Hadd kezdjem egy saját példával! A 2008-as pekingi olimpián nem sikerül érmet nyernem, ezért életmódváltásra szántam el magam. Utánanéztem, hogyan és mennyit edz, miként pihen, mit eszik, hány szakember készíti fel az akkori legnagyobb sztárt, egyben ellenfelemet, az amerikai Michael Phelps amerikai úszót. Számos edzője volt, gyúrója, pszichológusa, de dietetikusa is, aki felírta neki, hogy mikor mennyit és főleg mit kell étkeznie. Helytelen táplálkozásom felismerésében nagy szerepe volt tehát Michael Phelpsnek, akinek felkészülésében kiemelkedő helyet foglalt el a megfelelő, személyre szabott étkezés.

Le kellett mondanom anyukám kedvenc főztjéről, például a krumplipaprikásról, és a dietetikus segítségével beállítottunk egy új táplálkozási rendszert. Ezt követően lényeges változásokat tapasztaltam: gyorsabb regenerálódást, az alvás minőségének javulását és teljesítménynövekedést, amelyek egy sportoló életében komoly előnyt hozhatnak.

Fontos az is, hogy honnan szerezzük be az étkezéshez, a főzéshez szükséges alapanyagokat. Szerencsém volt, mert nagymamámék egy Szeged melletti kis faluban laknak, ahol a háztájiban szinte minden megtermett, onnan szereztük be a zöldséget, a tojást és a húst is az étkezésemhez.

Az egészséges táplálkozás népszerűsítésében elsődleges szerepe van a kommunikációnak, az információ megfelelő terjesztésének. Hangsúlyt kell fektetni a fiatalok oktatására és nevelésére, megtanítani őket a minőségi alapanyagok használatának fontosságára és a gyorséttermek hosszú távon káros hatásaira.

Óriási jelentőséggel bír az, hogy ki mikor mennyi és milyen minőségű táplálékot visz be a szervezetébe, és hogy mennyire él sportos, aktív életet.

Nyilván az élsportolóknál ez jobban számít, de bárki életében előállnak olyan pozitív hatások, mint például a jobb alvás. Az egészséges életmódba beletartozik a sport, a táplálkozás, a pihenés és egy olyasfajta kiegyensúlyozott életritmus, amely mindenképpen kell ahhoz, hogy az európai átlaghoz képest Magyarország – például magas vérnyomás tekintetében – előrébb tudjon lépni.

Interjúnk eredetileg a Székelyhon napilap hetente megjelenő nyolcoldalas sportkiadványában, az Erdélyi Sport legfrissebb számában látott napvilágot július 30-án.
Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat