Legelőn és erdők aljában gyűjtött szegfűgomba
Fotó: Makkay József
Egyre többen kedvelik az erdei gyümölcsöt és a gombát. Míg a törvény lehetővé teszi a saját használatra gyűjtött erdei melléktermékeket, a kereskedelmi céllal történő, engedély nélküli gomba-, áfonya- vagy málnaszedés illegális tevékenységnek számít. Miközben a hatóságok tehetetlenek a jelenséggel szemben, nemcsak az erdészeteket éri veszteség, hanem a legálisan működő feldolgozókat is.
2020. január 29., 15:262020. január 29., 15:26
2020. január 29., 17:052020. január 29., 17:05
Nyáridőben a kiránduló ember kedvenc szórakozása és időtöltése a gombaszedés, illetve az erdei gyümölcsök gyűjtése családi fogyasztásra. Sokunknak közös szenvedélyünk ez. Jómagam a legelőkön megtermő csiperke és szegfűgomba megjelenésétől az esős nyarakon „tomboló” keserű gombán át a rókagombáig több olyan erdei gombát szedek, amelyek a család fontos nyári – sőt lefagyasztva vagy savanyúságként eltéve téli – ínyencségének számít.
Ha jól ismerjük a vadon termő gombákat és nem kockáztatunk, ezek az erdei termékek tartalmazzák azokat a növényi fehérjéket, ásványi anyagokat és vitaminokat, amelyek ilyen mennyiségben és minőségben már nincsenek jelen a termesztett növényekben. Nem véletlen, hogy Nyugat-Európában virágzik a Kelet-Európából származó, vadon termő gombák piaca. Ez Erdélyben is jó pénzt hozó kiviteli áru lehetne, fontos élelmiszeripari üzletággá nőhetné ki magát, amely nemcsak a helyi önkormányzatok, hanem az államkassza bevételi forrásává is válhatna.
Piacainkon rendszerint illegális begyűjtők kínálják az erdei gyümölcsöket
Fotó: Balogh Orsolya
„A mai áldatlan helyzet kialakulásában a túl megengedő erdőtörvény jelenti a fő gondot. A jogszabály szerint saját használatra bárki szedhet erdei gyümölcsöt és gombát, de a törvény nem írja elő, hogy ez mekkora mennyiség lehet. Az erdészekre van bízva, hogy saját belátásuk szerint alkalmazzák a törvény előírásait. A másik gond az, hogy az erdőgazdálkodásban a fa értékesítése jelenti a tulajdonképpeni bevételt, a haszonforrást:
– magyarázza a bajok fő okát Kádár Tibor erdőmérnök, a Zetelaki Erdőrendészeti Hivatal munkatársa.
A szakember szerint Székelyföld-szerte – de az ország más részeiben is – kialakult az erdei melléktermékek illegális begyűjtése és forgalmazása. Miközben a törvény előírja, hogy kereskedelmi céllal csak akkor gyűjthető be erdei gomba és gyümölcs, ha ehhez a begyűjtő a területileg illetékes erdészeti hivatal – és magánerdők esetében a tulajdonosok – írásos engedélyével rendelkezik. Az erdei melléktermékeket begyűjtő és forgalmazó cégnek szerződést kellene kötnie és legális körülmények között felvásárolnia a begyűjtőktől a végterméket. Ennek elmaradása az erdészeti hivatalok és az erdőtulajdonosok közös hibája, hiszen megfelelő befektetéssel ez az üzletág is szép jövedelmet hozhatna a nagyobb erdőterületekkel rendelkező közbirtokosságok vagy magántulajdonosok számára.
Az erdei gomba iránt egyre nagyobb a kereslet Nyugat-Európában
Fotó: Pethő Melánia
Kádár szerint a befektetésen van a hangsúly, ami nélkül az erdei melléktermékek begyűjtése és forgalmazása vakvágány. Mindenekelőtt hűtő- és tárolókapacitásra van szükség, hiszen a frissen begyűjtött gyümölcsök és gombák hamar romlanak: feldolgozás nélkül egy-két napon belül eladhatatlanná válik az áru.
Az ilyen telephelyek kiépítésére az elmúlt tíz évben sok pályázat állt rendelkezésre európai uniós, hazai, illetve svájci és norvég forrásokból egyaránt. Mégsem történt áttörés, az erdőgazdálkodásnak ez a szegmense jelentős mértékben a feketegazdaságé marad” – magyarázza a zetelaki erdőmérnök.
Az illegális gomba- és gyümölcsfelvásárlásnak jól bejáratott hálózata van. A viszonteladók megegyeznek a begyűjtőkkel, hogy milyen helyeken veszik át az árut. A rendszer olajozottan működik: a tranzakció gyors lebonyolítása után mindenki szétszéled, így nehéz az erdészeknek szembeszállni az iparággá fejlődött feketegazdasággal.
Székelyföld három megyéjében két-három olyan begyűjtő és feldolgozó cég működik, amely legális körülmények között, szerződéssel szabályozott erdős területről és a napszámostörvény alapján kifizetett begyűjtőkkel dolgozik. A Zetelaki Közbirtokosság gomba- és erdeigyümölcs-feldolgozó és értékesítő cége fehér hollónak számít Székelyföldön.
A vállalkozás vezetője, Bodrogi György szerint gyümölcsfeldolgozással több kisebb cég, egyéni vállalkozás is foglalkozik, az erdei gombák hivatalos külföldi értékesítését azonban többnyire csak ők vállalják. A mintegy 22 ezer hektárnyi közbirtokossági erdő gombáit és gyümölcseit feldolgozó vállalkozás nincs könnyű helyzetben, hiszen a tavalyi esztendő a gombaszüret szempontjából töredékét hozta az előző évek termésének. Másrészt az illegális begyűjtők illojális konkurenciáját vállalkozásuk is megérzi.
A felvásárlási ár nyugati szerződéseinktől függ, hogy mikor hova lehet jobb áron eladni gombát vagy erdei gyümölcsöt” – magyarázza a feldolgozó szakembere.
Az erdei málna a kirándulók egyik kedvence
Fotó: Barabás Ákos
A gombát és az erdei gyümölcsöt sokkal nehezebb megvédeni, őrizni, mint a fát. A kivágott fának ott marad a tuskója, a leszedett gyümölcsöt azonban nehéz bárkire is rábizonyítani. Olyan területe ez az erdőgazdálkodásnak, ami az erdészek számára teher. Székelyföld-szerte többször előfordult már, hogy ha az erdész elvette az illegális gomba- és gyümölcsszedők áruját vagy megbírságolta őket, később kihasították autójának gumiabroncsait, vagy más módon fenyegették meg.
A zetelaki válogató- és feldolgozóüzem jó esztendőben 30–35 tonna erdei gombát tud értékesíteni, és megközelítőleg ugyanennyi áfonyát, valamint kisebb mennyiségű málnát és szedret. Végtermékeik zöme exportra megy, hiszen a nyugati vásárlóközönség tudja megfizetni a prémiumterméknek számító, biominőségű erdei gombát és gyümölcsöt. A hazai piac inkább a termesztett gombára vevő. Másrészt az erdeigomba-szükségletet az illegális begyűjtők szokták fedezni zöldségpiaci vagy út menti kínálatukkal, a hatóságok hallgatólagos beleegyezésével.
Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap hetente megjelenő nyolcoldalas gasztronómiai kiadványában, az Erdélyi Gasztró legfrissebb számában látott napvilágot január 29-én.
Torockó és környéke Erdély egyik felkapott turisztikai régiója. A Székelykő lábánál fekvő két magyar település vendéglátásból jelesre vizsgázik.
Reggel háromnegyed hatra érkeztünk a marosszentgyörgyi római katolikus templomba a hat órakor kezdődő roráté misére. Az emberek sorra léptek be a templomba, egyre többen érkeztek, kapcsolódtak be a rózsafüzér-imádságba.
Erdélyben sok savanyúságot fogyasztunk, és ennek jelentős része még mindig a családi konyhán készül el. Közkedvelt a savanyú káposzta és az uborka, de kis leleményességgel minden zöldségfélét biztonságosan savanyíthatunk.
Gyerekkorában Klán János az Érmihályfalva állatpiacának helyet adó fűben kezdte rúgni a labdát, majd 17 évesen már bemutatkozott a helyi, megyei bajnokságot nyerő felnőttcsapatban.
Általánosságban egyre kevesebben tartanak sertést, Gyergyó vidékén azonban még mindig vannak, akik a téli hónapokban disznót vágnak, hogy az állat szinte minden részét feldolgozva megrakják a mélyhűtőket, éléskamrákat.
Évtizedeken keresztül testi épségét kockáztatta a vendégcsapatnak az a futballistája, aki testcsellel, egy keményebb szereléssel vagy netán góllal merészelte megtréfálni valamelyik bányavidéki ellenfelét.
Kevés téma van, amiről annyit beszélünk, hallunk és olvasunk, mint az egészséges táplálkozás és a mindennapi étkezéssel összefüggő kiegyensúlyozott életmód.
Nem lesz könnyű a jövő esztendő, figyelmeztetnek a kiadványunknak nyilatkozó gazdasági és pénzügyi szakértők, akik szerint a háztartások, a vállalkozások és az állami költségvetés is komoly kihívásokkal néz szembe.
Kárpát-medencei versenyeken díjnyertes szörpöket és lekvárokat állít elő saját gyümölcsösében megtermett nyersanyagból a kebelei Cseh házaspár.
A Máltai Szeretetszolgálat háza táján egész évben zajlik az élet, de az advent időszaka különösen aktív Marosvásárhelyen és Csíkszeredában is.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás