Olasz, magyar és romániai száraztészták tojással vagy anélkül
Fotó: Kisréti Zsombor
A száraztészták bőséges felhozatalú piacán magas sikértartalmú durumlisztből készült, tojás nélküli végtermékek vagy fogós lisztből tojás hozzáadásával gyártott különböző formájú és kiszerelésű tészták között válogathatunk. Mindkét változatból több cég termékét teszteltük.
2021. május 15., 16:062021. május 15., 16:06
Aligha van kedveltebb élelmiszerünk, mint a száraztészta. 5–10 perces főzés után máris ott van az asztalon a párolgó finomság, amelynek tálalása leleményességünkön múlik, hiszen rengeteg recept áll rendelkezésünkre, hogy a család számára legkedvezőbb ízeket hozzunk ki az iparilag előállított laskákból.
A kereskedelemben soha nem volt akkora választék száraztésztákból, mint manapság. Bármelyik áruház vagy kisebb üzlet polcain ott sorakoznak a búzalisztből, vízből és tojásból összegyúrt és üzemi formázással előállított végtermékek, amelyek alapvetően tiszta élelmiszerek. Sok más élelmiszeripari terméktől eltérően gyártásukhoz nem használnak adalékanyagokat (tartósítószereket, ízfokozókat). A tojás nélküli termékek színezése legtöbb esetben kukoricadara hozzáadásával történik.
Ma már lehetőségünk van arra is, hogy bio minőségű búzából készült száraztésztát vásároljuk – a legtöbb gyártó ilyet is kínál –, ami azt jelenti, hogy a búzatermesztésből kihagyják a bio termesztésben tiltott növényvédő szerek és gyomirtók használatát.
Különböző tészták azonos szósszal. A különbséget az alapanyag adja
Fotó: Kisréti Zsombor
Az ipari tészták két nagy csoportjával találkozunk az üzletekben. A magyar és a közép-európai konyhában meghonosodott tojásos tésztákkal, illetve az olasz élelmiszeriparból világhódító útjára indult tojás nélküli, durumlisztből készült száraz tésztákkal.
A tojás nélküli tészták előnye, hogy koleszterinmentesek, viszont tápértékük kisebb, mint a jó minőségű tojás hozzáadásával készülő termékeké. Élelmezésügyi szakemberek ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a magas sikértartalmú búzalisztből, tojás hozzáadása nélkül készülő száraztésztákat a szervezet nehezebben emészti meg és dolgozza fel, a tápanyagbevitel szempontjából tehát előnyösebb az Erdélyben hagyománnyal rendelkező tojásos tészta. A tojásos választék másik előnye, hogy főzéskor jobban megnő a tészta térfogata.
A nagyüzemi tésztakészítés „turpissága”, hogy friss tojás helyett rendszerint tojásport használ, ami megkönnyíti a gyártástechnológiát. A tojásos laska minősítése azt mutatja, hogy egy kilogramm lisztbe hány tojás kerül. Tojáspor felhasználása esetén is némileg reális képet kapunk, hiszen egy kilogramm tojáspor előállításához mintegy 90 tojást használnak fel. (A tojáspor használatát nem kötelező feltüntetni a termék címkéjén.)
A tojásos tészták közül a Gyermelyi kagylója bizonyult a legfinomabbnak
Fotó: Kisréti Zsombor
Az olasz tészták térhódításával a romániai kereskedelembe is „berobbant” a tojás nélküli tészták széles választéka.
Főzéskor az ilyen tészta összetapad, és sem az alakját, sem az állagát nem őrzi meg.
Más élelmiszerekhez hasonlóan az áruházláncok saját védjegyük alatt forgalmazott száraztésztákat is gyártatnak. Ezzel kapcsolatos legrosszabb tapasztalatom egy-két Lidl-tésztával volt.
A Pietro Barilla által 1877-ben az olaszországi Parmában alapított tésztakészítő műhely az elmúlt 144 évben csúcsra járatta a tésztakészítés „művészetét”. Aki a durumbúzából készített és olaszosan kicsit keményebbre főzött tésztákat kedveli, annak igazi ínyencségnek számítanak a nálunk is mindenféle választékban megvásárolható termékeik.
Szatmári tészta sajtos, tejfölös, húsos szósszal
Fotó: Kisréti Zsombor
Jómagam inkább megmaradok a magyaros ízek, a magyar cégek tojásos laskái mellett. Ebből a választékból a legnagyobb és folyamatosan ugyanazt a minőséget kínáló nagyvállalat a magyarországi Komárom-Esztergom megyei Gyermely község mezőgazdasági termelőszövetkezetében 1971-ben elindított tésztagyár, amely napjainkra Kelet-Közép-Európa egyik legismertebb tésztagyártó nagyüzemévé nőtte ki magát. Az alapanyagokat – a búzát és a tojást – saját mezőgazdasági nagyüzemeiben és malmában előállító cégóriás termékei a romániai piacon is csúcsminőséget képviselnek.
Szintén remek fogásnak bizonyult a Szatmári tészta név alatt egy szatmárnémeti gyártó által forgalmazott hattojásos hosszú metélt tészta. Kár, hogy a cég honlapja csak román nyelven érhető el. Szemben a szintén szatmári, Hutton márkanév alatt forgalmazott termékekkel, amelyeknek román, magyar és angol nyelvű az információs forrásuk. A tesztelt tojásos termékek listáján a Hutton szarvacskája a harmadik helyre került. Kéttojásos száraztésztájuk az alapanyagként feltüntetett durumdara ellenére sem volt a legjobb minőségű, ahogyan a resicabányai Monte Banato orsója sem.
A Barilla tésztát stílusosan olajbogyóval érdemes megkóstolni
Fotó: Kisréti Zsombor
de ízletes volt a világ második legnagyobb tésztagyártó cégóriásának, a multinacionális Panzani cégcsoportnak a csőtésztája is. A Cora-termék a lista következő helyezettje, a sort pedig az Ilfov megyei Bufteán székelő Băneasa szarvacskája zárja. A dél-romániai cégnek több jó terméke van, tojás nélküli száraztésztái azonban nem ízlettek. Egyes termékeik gyenge minőségű búzalisztből készülnek.
Összességében elmondható, hogy az olasz minőségű, durumlisztes, tojás nélküli tésztákat nehéz utánozni, mint ahogyan a magyar minőségű, tojásos száraztésztákat is.
Kisréti Zsombor
Torockó és környéke Erdély egyik felkapott turisztikai régiója. A Székelykő lábánál fekvő két magyar település vendéglátásból jelesre vizsgázik.
Reggel háromnegyed hatra érkeztünk a marosszentgyörgyi római katolikus templomba a hat órakor kezdődő roráté misére. Az emberek sorra léptek be a templomba, egyre többen érkeztek, kapcsolódtak be a rózsafüzér-imádságba.
Erdélyben sok savanyúságot fogyasztunk, és ennek jelentős része még mindig a családi konyhán készül el. Közkedvelt a savanyú káposzta és az uborka, de kis leleményességgel minden zöldségfélét biztonságosan savanyíthatunk.
Gyerekkorában Klán János az Érmihályfalva állatpiacának helyet adó fűben kezdte rúgni a labdát, majd 17 évesen már bemutatkozott a helyi, megyei bajnokságot nyerő felnőttcsapatban.
Általánosságban egyre kevesebben tartanak sertést, Gyergyó vidékén azonban még mindig vannak, akik a téli hónapokban disznót vágnak, hogy az állat szinte minden részét feldolgozva megrakják a mélyhűtőket, éléskamrákat.
Évtizedeken keresztül testi épségét kockáztatta a vendégcsapatnak az a futballistája, aki testcsellel, egy keményebb szereléssel vagy netán góllal merészelte megtréfálni valamelyik bányavidéki ellenfelét.
Kevés téma van, amiről annyit beszélünk, hallunk és olvasunk, mint az egészséges táplálkozás és a mindennapi étkezéssel összefüggő kiegyensúlyozott életmód.
Nem lesz könnyű a jövő esztendő, figyelmeztetnek a kiadványunknak nyilatkozó gazdasági és pénzügyi szakértők, akik szerint a háztartások, a vállalkozások és az állami költségvetés is komoly kihívásokkal néz szembe.
Kárpát-medencei versenyeken díjnyertes szörpöket és lekvárokat állít elő saját gyümölcsösében megtermett nyersanyagból a kebelei Cseh házaspár.
A Máltai Szeretetszolgálat háza táján egész évben zajlik az élet, de az advent időszaka különösen aktív Marosvásárhelyen és Csíkszeredában is.
szóljon hozzá!