Koncsárd Zoltán városi állását cserélte fel a kertészkedésre
Fotó: Makkay József
A kora tavaszi zöldségek fóliaházból vagy üvegházból származnak. Mivel nálunk kevés a fűtött fóliaház, a korai paradicsom, paprika és uborka jórészt importból származik. De van kivétel is, amikor hazai termelők kínálják a külföldinél jobb minőségű áruikat a fogyasztóknak. A koltói Koncsárd család portáján jártunk.
2021. április 21., 08:142021. április 21., 08:14
A nagyvárosok környékén élő gazdák számára mindig kincsesbányának számított a zöldséggel, gyümölccsel történő piacolás. Se szeri, se száma az olyan erdélyi gazdaközösségeknek, akik az utóbbi száz esztendőben ebből éltek meg. Az alacsony szállítási költség arra ösztönözte a városközeli települések termelőit, hogy a háztáji kertekben intenzív körülmények között termeljék meg a városon keresett primőröket, illetve a többi zöldséget.
Ők uralták a községtől mintegy 10 km-re fekvő nagyváros zöldségpiacát, és ez a régi hagyomány a rendszerváltás után is eltartott egy darabig. Az 1990-es évek második felében elindított masszív élelmiszerimport megkeserítette a gazdák életét, így a többség abbahagyta a gazdálkodást. Aki maradt, vagy aki később újrakezdte, az árui számára nagy kitartással kereste meg a piaci rést, ami megélhetést biztosított családja számára.
A koltói család fűtött fóliaháza már ontja a salátauborkát
Fotó: Makkay József
Ezt tette a koltói Koncsárd Zoltán is, aki húsz évvel ezelőtt döntötte el, hogy nagybányai ipari munkája mellett kertészkedésbe fog. Fólia alatti zöldségtermesztése olyan szépen alakult, hogy amikor nagybányai munkaadó cége csődbe jutott, nem keresett más munkahelyet, hanem hazatért szülőfalujába, és azóta a gazdálkodásból él meg. Három gyerek mellett ez merész döntés volt, de az idő őt igazolta.
A koltói portán egyedül a kutya fogad, de a hűséges házőrzőről hamar kiderül, hogy szokva van a vendégekkel, akik friss zöldségért kilincselnek a Koncsárd családnál. A házigazdára az egyik fóliasátorban akadok rá a gazdasági épületek mögötti kertben. Méhek röpködnek körülöttünk: a beporzást végző méhcsalád a paradicsom- és uborkaindák virágain szorgoskodik. A fóliasátor közepén elhelyezett kisméretű kaptár méhcsaládja értékes munkát végez a hagyományos zöldségfajták beporzásával.
– magyarázza vendéglátóm, aki magabiztosan mozog az apró bogarak között. Az „élő beporzás” eleve azzal jár, hogy nem használnak szintetikus növényvédő szereket. A biotermesztésben használatos, házi készítésű növényvédő levek jöhetnek csak szóba. Az uborkát támadó veszélyes pók ellen például cukros lével permetezik a növények indáját, amibe az apró ragadozó beleragad és elpusztul, a szer pedig tápoldat is egyben a növény számára.
Méhkaptár a fóliaház közepén
Fotó: Makkay József
De nem csak ez az érdekessége Koncsárd Zoltán két, 500 négyzetméteres fóliasátrainak.
A földgázzal működő, melegvizes fűtés nem olcsó mulatság, de a gazda szerint a korán szedett, biominőségű termény értékesítéséből megtérül a pluszkiadás. Igaz, a december elején elvetett paradicsommagok palántái számára csak külön kis részben, a fóliasátor alatti melegágyban fűtenek. A fóliasátrakba február elejétől engedik be a meleget, miután a palántákat kiültették az ágyásokba. Április eleji látogatásomkor már beindult a paradicsom gyümölcsképződése, amiről a hónap végén már szüretelik az ízletes háziparadicsomot. Az uborka hamarabb érik: az 50-60 napos tenyészidőt úgy időzítik, hogy már lehet szüretelni a salátauborkát. Közben a sorok között megjelenik a karalábé meg más palánta is.
A másik sátor a kora tavaszi prímőrök telephelye, ahonnan március óta folyamatosan piacolnak hónapos retekkel, zöldhagymával és zöld fokhagymával.
A legkisebb lány, Emília szívesen besegít a kertészeti munkákba
Fotó: Makkay József
Ládákba pakolva a frissen leszedett áru egy része azokra vár, akik a háztól viszik el a megrendelt zöldséget. „A pandémia miatt az összes termelésünk több mint felét tavaly a háztól vitték el. Legalább 50-60 állandó törzsvásárlónk van, elsősorban Nagybányáról, akik kijönnek kocsival, így a helyszínen látják, hogyan termelünk. Nem árulunk zsákbamacskát” – magyarázza a gazda, aki középiskolás lányával, Emíliával végzi a napi teendőket a fóliaházban. Felesége minden nap bejár a nagybányai zöldségpiacra. Fiuk Budapesten református papnak készül a teológián, középső lányuk idén végez Nagyváradon pedagógia szakot, így a kisebbik lány van itthon, ő viszont kimondottan szeret kertészkedni.
A kora tavaszi paradicsom helyébe nyáron magasra futó paradicsomfajta kerül, amit a tél beálltáig szüretelnek, de kicserélődik az uborka is: a nyári konzervuborkaszezonra jönnek a keresett fajták.
Az istállótrágya a kézi kertészet elengedhetetlen tápanyagutánpótlása
Fotó: Makkay József
Koncsárd Zoltán szerint megérte részt venni az állami paradicsomprogramban: ennek bevételeiből fizette ki a magas gázszámlákat, idéntől azonban már nem vállalja az átalakított és „felhígított” zöldségtámogatási programot. Helyette inkább a piaci elvárásokra összpontosít, és így is megéri.
Tehenet is tartok, hogy legyen istállótrágyánk, de nagyon szeretjük a házitejet, ehhez vagyunk szokva” – magyarázza vendéglátóm. Ő még az a típusú gazdaember, aki hisz a gazdálkodás sikerében. Nem véletlen, hogy a piacon és odahaza is keresik termékeit.
Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap hetente megjelenő gasztronómiai kiadványában, az Erdélyi Gasztróban látott napvilágot április 14-én.
Torockó és környéke Erdély egyik felkapott turisztikai régiója. A Székelykő lábánál fekvő két magyar település vendéglátásból jelesre vizsgázik.
Reggel háromnegyed hatra érkeztünk a marosszentgyörgyi római katolikus templomba a hat órakor kezdődő roráté misére. Az emberek sorra léptek be a templomba, egyre többen érkeztek, kapcsolódtak be a rózsafüzér-imádságba.
Erdélyben sok savanyúságot fogyasztunk, és ennek jelentős része még mindig a családi konyhán készül el. Közkedvelt a savanyú káposzta és az uborka, de kis leleményességgel minden zöldségfélét biztonságosan savanyíthatunk.
Gyerekkorában Klán János az Érmihályfalva állatpiacának helyet adó fűben kezdte rúgni a labdát, majd 17 évesen már bemutatkozott a helyi, megyei bajnokságot nyerő felnőttcsapatban.
Általánosságban egyre kevesebben tartanak sertést, Gyergyó vidékén azonban még mindig vannak, akik a téli hónapokban disznót vágnak, hogy az állat szinte minden részét feldolgozva megrakják a mélyhűtőket, éléskamrákat.
Évtizedeken keresztül testi épségét kockáztatta a vendégcsapatnak az a futballistája, aki testcsellel, egy keményebb szereléssel vagy netán góllal merészelte megtréfálni valamelyik bányavidéki ellenfelét.
Kevés téma van, amiről annyit beszélünk, hallunk és olvasunk, mint az egészséges táplálkozás és a mindennapi étkezéssel összefüggő kiegyensúlyozott életmód.
Nem lesz könnyű a jövő esztendő, figyelmeztetnek a kiadványunknak nyilatkozó gazdasági és pénzügyi szakértők, akik szerint a háztartások, a vállalkozások és az állami költségvetés is komoly kihívásokkal néz szembe.
Kárpát-medencei versenyeken díjnyertes szörpöket és lekvárokat állít elő saját gyümölcsösében megtermett nyersanyagból a kebelei Cseh házaspár.
A Máltai Szeretetszolgálat háza táján egész évben zajlik az élet, de az advent időszaka különösen aktív Marosvásárhelyen és Csíkszeredában is.
szóljon hozzá!