Bedarált pénzmagok: Románia élen jár az agrártermelésben, mégis importálja az alapélelmiszerek 70 százalékát

Bíró Blanka 2022. október 07., 21:58 utolsó módosítás: 2022. október 07., 21:59

A feldolgozóipar megerősítése kulcsfontosságú (lenne) az egész ország, ezen belül pedig a Székelyföld fejlesztése szempontjából. A témában lapcsaládunknak nyilatkozó szakemberek felhívták a figyelmet arra, mekkora „kárt”, illetve hiányt okoz az, hogy Románia olcsón eladja külföldön a nyersanyagot, majd drágán importálja a félkész és készterméket. Így alakulhatott ki az a paradox helyzet, hogy noha az EU-ban az ország előkelő helyen szerepel a megművelt termőföld nagyságát tekintve, a romániai lakosság élelmiszerfogyasztása mégis nagymértékben exportfüggő. Székelyföldről nézve a helyzet akkor volna ideális, ha a termelés, a feldolgozás és az értékesítés is jelentős mértékben a helyi gazdák kezében összpontosulna.

Bedarált pénzmagok: Románia élen jár az agrártermelésben, mégis importálja az alapélelmiszerek 70 százalékát
galéria
Elkótyavetyélt piaci előny. Románia olcsón exportálja a gabonát, majd feldolgozva, drágán visszavásárolja Fotó: Barabás Ákos

Az egész ország gazdaságára nézve súlyos következményekkel jár, hogy hiányzik a feldolgozóipar, azaz, hogy Románia olcsón eladja külföldre a nyersanyagot, majd a félkész és készterméket drágán vásárolja vissza. Holott látszólag semmi nem gátolja, hogy a hazai valóban hazai legyen, sőt. Romániának megvannak a szükséges mezőgazdasági adottságai, és a földrajzi elhelyezkedése is kiváló, így az ország a mostaninál jóval nagyobb ütemben tudna fejlődni, ha megfelelő feldolgozóipara lenne – mutatott rá Miklós Zoltán közgazdász, az RMDSZ Kovászna megyei parlamenti képviselője.

Mi az, ami hiányzik?

Annak érdekében, hogy ez megvalósulhasson, alapvetően három dologra lenne szükség: tőkeerős cégekre, amelyek be tudnak fektetni a legújabb technológiába, az árumozgatáshoz szükséges infrastruktúrára és képzett szakemberekre. Csakhogy Románia jelenleg mindhárom téren meglehetősen rosszul áll.

Mindez oda vezetett, hogy már-már hiába vesződnek és bajlódnak a gazdák: ha rossz a termés, veszteségesek lesznek, de ha jó a termés, akkor is ki kell találniuk, hogy mihez kezdenek vele.

Ha létezne az országban feldolgozóipar, a mostaninál eleve magasabb áron tudnák értékesíteni az alapanyagot, ugyanakkor rengeteg új munkahely létesülne, több hozzáadott érték termelődne – egyszóval jobban és hatékonyabban fejlődne az ország gazdasága. Miklós Zoltán rámutatott: Románia nagy nyersanyagtermelő, ugyanakkor egy hatalmas piac is, ahol jelentős mennyiségű, belföldön megtermelt és feldolgozott készterméket lehetne értékesíteni. Ehelyett az történik, hogy a külföldi piac használja a mi nyersanyagunkat, majd annak feldolgozását követően learatja a nagy profitot, magyarázta a gazdasági szakpolitikus.

Gazdasági szempontból annak, hogy Románia alapanyagot exportál és készárut importál, a legfontosabb következménye, hogy óriási a külkereskedelmi mérleg hiánya, és egyre csak növekszik.

Miklós Zoltán rámutatott: 2012-ben az ország 45 milliárd euróra exportált és 55 milliárd euróra importált, vagyis tíz évvel ezelőtt 10 milliárd euró volt a deficit. A külkereskedelmi mérleg hiánya 2021-re erről a 10 milliárd euróról 24 milliárd euróra növekedett, és a becslések szerint az idei évet már 32 milliárdos deficittel zárjuk, a hiány ugyanis már az első félévben elérte a 15,3 milliárd eurót.

Gabona helyett lisztet, magok helyett olajat

„Azt látjuk, hogy egyre csak nyílik az olló. Nemcsak a hiány növekszik, hanem volumenében is növekszik az export és az import értéke, vagyis többet adunk el külföldre, de többet is hozunk be. Tíz évvel ezelőtt 45 milliárd euró volt az export és 55 milliárd euró az import. Egy évtized alatt az export megkétszereződött, idén 90 milliárd euró körül lesz, ám az import még nagyobb mértékben növekedett, 123 milliárd euróra vásárolunk idén árut és szolgáltatásokat külföldről” – részletezte a képviselőház pénzügyi és költségvetési bizottságának tagja. Az erre az évre előrevetített 32 milliárd eurós deficit egyébként GDP-arányosan 13–14 százalékot jelent.

A külkereskedelmi mérleg hiánya gyakorlatilag azt jelenti, hogy ez a pénz kimegy az országból, kifizetjük behozott termékekért és szolgáltatásokért.

Közép- és hosszú távon mindez komoly gazdasági nehézségeket idéz elő, illetve árfolyamgondokat eredményez, hiszen az importot euróban fizetjük ki, amit folyamatosan meg kell vásárolni.

Másrészt importáljuk magát az inflációt, miközben a másik oldalon próbáljuk azt valamiképpen kordában tartani – igaz, nem nagy sikerrel. „Ha Németországban magas energiaráfordítással drágán állítják elő a terméket, amit mi behozunk, akkor annak magasabb az ára, és növeli az inflációt” – magyarázta Miklós Zoltán.

Az egyensúlytalanság tehát egyáltalán nem kedvez a romániai gazdaságnak, éppen ellenkezőleg. Mindezt úgy lehetne helyrebillenteni, ha növelnénk az export értékét, ami viszont lehetetlen, ha továbbra is az alacsony értékű nyersanyagot értékesítjük. Miklós Zoltán példaként azt hozta fel, hogy ha a gabonát és a napraforgómagot, vagyis az alapanyagot adjuk el, azért sokkal kevesebb pénzt kapunk, mint ha a lisztet vagy az olajat értékesítenénk.

Annak, hogy Románia alapanyagot exportál és készárut importál, a legfontosabb gazdasági következménye, hogy óriási a külkereskedelmi mérleg hiánya, és egyre csak növekszik Fotó: Beliczay László

Függünk az élelmiszerimporttól

Az óriási hiány annak is a következménye, hogy sokkal többet fogyasztunk, mint amennyit termelünk: az alapélelmiszerek 70 százaléka Romániában importtermék, vagyis a romániai fogyasztás élelmiszerimport-függő. Mindez azért is paradox helyzet, mert az Európai Unióban Románia élen jár a megművelt termőföld nagysága, illetve a megtermelt gabonamennyiség tekintetében.

De hiába bővelkedünk a napraforgómagban és a kukoricában, ha ezt nagyjából mind olcsón exportáljuk, majd feldolgozva, drágán visszavásároljuk. De ugyanitt lehetne említeni a tejet, tejtermékeket vagy az élőállatokat, illetve a feldolgozott húst is.

Félő, hogy a továbbiakban még tovább romlik a helyzet, hiszen a mezőgazdasági termeléssel is gondok lehetnek: csökkenhet a megtermelt nyersanyag mennyisége. Egyrészt azért, mert elszabadultak az üzemanyagárak, a földek megműveléséhez pedig elengedhetetlen a gázolaj. A marosvásárhelyi Azomureș műtrágyagyár a magas energiaárak miatt állt le, a műtrágyahiány pedig szintén visszavetheti a mezőgazdasági termelést. Továbbá az is problémás lehet, hogy Románia 14 millió hektáros mezőgazdasági területéből csak egymillió hektár öntözhető.

Az állam részéről kell érkezzen a segítség

Miklós Zoltán úgy látja, ezekre a problémákra mielőbb megoldást kell találni állami stratégiák, finanszírozási programok, pályázatok által. Szerinte egyrészt arra kell összpontosítani, hogy a nyersanyag-termelés ne essen vissza, a következő két év pedig hatalmas kihívást fog jelenteni ebből a szempontból. A következő lépés pedig a feldolgozóipar megerősítése kell legyen. „Ezt a hazai vállalkozások önerőből nem tudják megtenni, mert nem elég tőkeerősek. Mindenképpen szükség van állami támogatásokra, pályázati forrásokra.

Ha a megtermelt nyersanyagot az országban feldolgozzuk, az munkahelyeket jelent, gazdaságnövekedést idéz elő, a külkereskedelmi hiány csökkenését eredményezi, profitot generál, a nyereség pedig további beruházásokat tesz lehetővé”

– hangsúlyozta a közgazdász.

A feldolgozóipar fejlesztéséhez technológia kell, hogy versenyképes áron tudjanak nagy mennyiségű terméket előállítani. A technológiát meg kell vásárolni, amit egy tőkeerős cég tud megtenni – a sérülékeny kis- és középvállalkozások számára ez lehetetlen küldetés.

Tőkeerős cégekre van szükség, amelyek be tudnak fektetni a legújabb technológiákba, hogy megerősödhessen a feldolgozóipar Fotó: Lukácsi Lehel

Székelyföldön a szövetkezetek jelenthetik a megoldást

„Székelyföldön sokan már a föld széléről eladják a pityókát, mert nincs megfelelő tárolókapacitás, és egy hónap múlva már veszít a krumpli az értékéből, ha nem tárolják megfelelő hőmérsékleten” – mutatott rá Miklós Zoltán. A gazdák ugyanakkor sokkal több pénzt kapnának a krumpliért, ha megmosnák, csomagolnák és feldolgoznák.

A közgazdász felidézte, néhány évvel ezelőtt a háromszéki tejtermelők a prefektúra előtt öntötték ki a tejet, mert a külföldi kézben lévő feldolgozó egyszer csak nem volt hajlandó felvásárolni az alapanyagot.

A székelyföldi kistermelők ki voltak szolgáltatva egy-két felvásárlónak, nem volt valós ármeghatározás, a feldolgozó diktálta az árakat, és ha annyiért nem akarták eladni a terméket, akkor egyszerűen nem vették meg.

Ez a kényszer szülte a Kézdi Lacto Coop szövetkezet megalakulását, melynek feldolgozó gyára ha elindul, mindannyian megtapasztalhatjuk, hogy az a nyersanyag, ami évekkel ezelőtt az utcán végezte, miként kerül piacra sajtként, vajként és más termékként. Egy liter tej pedig már nem 1–2 lejt fog jelenteni a gazdaságban, hanem annál sokkal többet.

Székelyföldön valamikor komoly hagyománya volt a feldolgozásnak az élelmiszeriparban, de mára a régi nagy feldolgozók egy részét eladták, külföldi tulajdonba kerültek

– erre már Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke hívja fel a figyelmet. Mint rámutatott, a külföldi befektetők egy része nem azért vásárolta meg ezeket a gyárakat, hogy a termelést folytassa, hanem hogy saját termékét akadály nélkül behozza. A Székely Gazdaszervezetek Egyesülete ezért is fektet nagy hangsúlyt arra, hogy a feldolgozóipar lehetőleg a gazdák tulajdonába kerüljön, hiszen így lehet megvédeni a termelőket attól, hogy kényszerből áron alul értékesítsék a terményt vagy az értékesítés teljes mértékben ki legyen szolgáltatva a piaci viszonyoknak.

Fotó: Makkay József

Egy kézben kellene összpontosuljon a termelési lánc

A piac mindenképpen alakítja az árakat, az eladást, de ha a feldolgozásért is a gazdák felelnek, könnyebben át tudják vészelni a különböző kihívásokat.

A termékpályán a nyersanyagtól a készáruig minden szereplő arra törekszik, hogy a profitból minél többet le tudjon csippenteni magának, ám ha egy kézben összpontosul a lánc, a nyereség is egy helyre csapódik le.

Becze István pozitív példaként a szépvízi Csengő tejszövetkezetet, a gyimesközéploki Tatros tejszövetkezetet és a csíkjenőfalvi húsfeldolgozót említette. Ezek kisebb létesítmények, szerinte ennél merészebbet is lehet álmodni, akár úgy, hogy több kisebb szövetkezet létrehoz egy nagyobbat, amely feldolgozót működtet és értékesítéssel is foglalkozik.

Az egyesület elnökének meggyőződése, hogy csak akkor lehet a Székelyföldön megtermelt magas minőségű nyersanyagot az árakban érvényesíteni, ha a gazdák végigviszik a folyamatot, és tőlük kerül ki a kész termék a piacra.

A tejet, a húst, a gyümölcsöt el lehet adni, de a hegyvidéki alapanyag értékét, amelyre esetleg biotanúsítványt is kivált a gazda, a végtermékben jobban lehet érvényesíteni.

Székelyföldön ugyanis jellemzően más áron és más minőségben állítják elő a nyersanyagot, mint a konvencionális, intenzív farmokon. Ha pedig elindul a folyamat és egyre több feldolgozó jön létre a térségben, akkor nemcsak minőséget, hanem mennyiséget is elő lehet állítani, hiszen ez az egyik feltétele annak, hogy a különböző piacokra be lehessen törni.

Fotó: Veres Nándor

Becze István rámutatott, jelenleg éppen a mennyiségi korlát gátolja, hogy a székelyföldi termékek bejussanak a nagy piacokra. Ők egyébként figyelemmel követik a magyarországi folyamatokat, Orbán Viktor miniszterelnök is beszélt arról, nehéz áttörni a falat, hogy magyar tulajdonba kerüljön vissza a kiskereskedelem.

Székelyföldi, romániai viszonylatban is ugyanez történik: jönnek a nagy üzlethálózatok, amelyek a falvakba, a lakónegyedekbe is betelepednek, majd olyan feltételeket szabnak a beszállítóknak, amelyeket nehezen tudnak teljesíteni a helyi termelők,

magyarázta Becze István.

„Örülünk annak, ha jön egy nagybefektető és létrehoz egy feldolgozót, de előbb-utóbb, a nap végén, amikor meghúzzuk a vonalat, a profiton való osztozkodás során újra az látszik, hogy a székelyföldi gazda ki van szolgáltatva, kénytelen olcsón odaadni a termését. Félő, hogy ha nem jutnak tisztes nyereséghez, sokan abbahagyják a gazdálkodást” – fogalmazta meg aggodalmait az egyesület elnöke. Megoldásnak azt látja, ha a termelőket bevonják a feldolgozásba és értékesítésbe.

Becze István abban bízik, hogy a következő vidékfejlesztési pályázati kiírásig létre tudnak hozni több olyan szövetkezetet, amelyek külön-külön vagy összefogva feldolgozókat, értékesítési rendszereket alakítanak ki.

Ugyanakkor a magyar állam és a Pro Economica Alapítvány támogatásával már sok feldolgozó alakult, ezek versenyhelyzetet teremtenek a térségben, ami oda vezet, hogy növekednek a nyersanyagárak. Ideális állapot lehet, ha két-három közbirtokosság megfinanszíroz egy integrációt, ami, mivel közösségi pénzből jön létre, közösségi tulajdonban van, így ebben a kisebb gazdák is részt tudnak venni.

A Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke pozitívumként említette, hogy Romániában 90 százalékos a szövetkezeti támogatási arány, így önrészként csak 10 százalékot kell előteremteni. „Hangsúlyosan népszerűsítjük az integrátorok létrehozását, egyesületünk ingyen ad tanácsot, a három székely megyében ingyen végezzük a szövetkezetek bejegyzését. Ezt folyamatosan támogatjuk, mert ez a jövő” – fogalmazott Becze István.

Fotó: Makkay József

„Kicsi a helyi gazdák mozgástere”

Balási Csaba, a Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke úgy látja, az élelmiszerpiacon eléggé szűk az a mozgástér, ahol a helyi termelőknek lehetőségük van a kibontakozásra, ezt a piacot ugyanis a globalizált tőke uralja. Szerinte az infláció, a romló gazdasági helyzet is a globális árunak, a dömpingáraknak kedvez. Ilyen körülmények között ugyanis egyre kevesebben tudják megengedni maguknak a minőségi, nem génmanipulált, természetes élelmiszereket, melyek egy egészen más árkategóriát képviselnek, és amit Székelyföldön elő lehet állítani.

Mint hangsúlyozta, a magyar állam székelyföldi gazdaságfejlesztő programja kiváló stratégiára épül.

Első lépésben a termelőket – mezőgazdászokat, állattenyésztőket – támogatták, a következő szakaszban pedig a feldolgozóipar létrejöttét segítették. A körkoncepció zárásaként a turizmus fejlesztésére nyújtottak finanszírozást, hiszen ezzel bővül a helyi termékek felvásárlópiaca.

Ez a folyamat biztosít ugyan kitörési lehetőséget a térségnek, viszont Balási Csaba szerint nagy probléma, hogy a román állam részéről eközben nem körvonalazódik ilyen jellegű fejlesztési stratégia, holott ezek az emberek, a gazdák, a vállalkozói réteg, ebben az országban fizetik az adót. „Romániában kevés a gazdaságfejlesztő program, és ami van, az sem feltétlenül a kistermelőket segíti. Nem lehet csak a folyamat részeiben gondolkodni, különválasztva a termelést, a feldolgozást és az értékesítést. Csak úgy lehet fennmaradni, ha ezt egyben kezeljük” – összegezte Balási Csaba.

Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap havonta megjelenő gazdasági kiadványában, a Piactérben látott napvilágot október 3-án.
Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Legnézettebb
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.



Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Cookie-kezelési tájékoztató

A Príma Press Kft. által üzemeltetett kronikaonline.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata

Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

A kronikaonline.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID kronikaonline.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
_ga google.com 2 év Harmadik fél
_gat google.com 1 nap Harmadik fél
_gid google.com 1 nap Harmadik fél
cX_G brat.ro/sati 365 nap Harmadik fél
cX_P brat.ro/sati 365 nap Harmadik fél
cX_S brat.ro/sati munkamenet Harmadik fél
evid_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap Harmadik fél
evid_v_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap Harmadik fél
evid_set_{customer_id} brat.ro/sati 1 nap Harmadik fél

 

Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
newsvote_ kronikaonline.ro
Cikkre való szavazás rögzítése
30 nap saját

 

Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet  harmadik fél

 

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1 nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1 nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
 urlgen   instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 csrftoken   instagram.com  1 év  harmadik fél
 ds_user_id  instagram.com  1 hónap  harmadik fél
 ig_cb  instagram.com   1 nap  harmadik fél
 ig_did   instagram.com  10 év  harmadik fél
 mid  instagram.com  10 év  harmadik fél
 rur  instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 sessionid   instagram.com  1 év  harmadik fél
 shbid  instagram.com  7 nap  harmadik fél
 shbts  instagram.com  7 nap  harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com  1 nap harmadik fél
SSID youtube.com  1 nap harmadik fél
SID youtube.com  1 nap harmadik fél
SIDCC youtube.com  1 nap harmadik fél
SAPISID youtube.com  1 nap harmadik fél
PREF youtube.com  1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO youtube.com  1 nap harmadik fél
HSID youtube.com  1 nap harmadik fél
GPS youtube.com  1 nap harmadik fél
YSC youtube.com   munkamenet harmadik fél
CONSENT youtube.com  1 nap harmadik fél
APISID youtube.com  1 nap harmadik fél
__Secure-xxx youtube.com  1 nap harmadik fél

 

A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

 

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs, _ga, _gat, _gid, cX_G, cX_P, cX_S, enr_cxense_throrrle, evid_{customer_id}, evid_v_{customer_id}, evid_set_{customer_id}.


NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV
Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Preferenciális sütik listája: newsvote_


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM
Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.


ANONIM
NORMÁL
Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.

Székely Sport