Mészár Sándor a Pecsovszkyról szóló könyv bemutatóján
Fotó: Forrás: UTA
Idén kellett volna megünnepelnie megalakulása 75. évfordulóját az egyik legismertebb erdélyi futballklubnak, az UTA-nak. A világjárvány miatt a tervezett nagyszabású ünnepségek elmaradtak, de 2020 az élvonalba jutással és egy új stadion átadásával így is emlékezetes marad Aradon.
2020. november 21., 20:122020. november 21., 20:12
Aradi magyar ember nevéhez fűződik a pár évvel ezelőtt csődbe jutott UTA megmentése, az aradiak Mészár Sándort az UTA újjáélesztőjeként ismerik, de ugyanilyen fontos volt számára az utánpótlás-nevelés: az Atletico utánpótlásközpontot húsz éve alapította, több, jelenleg élvonalbeli és válogatott játékos is kikerült már onnan.
„A gyerekkorom szinte teljes egészében a fociról szólt. A mostani Atletico-pálya mellett nőttem fel. Nemigen volt más, amivel elfoglalhattuk volna magunkat – olykor a tanulás rovására is… Akkor is mindig az én feladatom volt a szervezés: már az iskolában, az órák alatt ment körbe a lista, amire feliratkoztak, hogy ki marad délután, összeállítottuk a csapatokat, pályát improvizáltunk, néha estébe nyúltak a meccsek.
– kezdte a beszélgetést Mészár Sándor.
– Az ön nevéhez fűződik az UTA újraélesztése, a csapat feljutása az élvonalba. Visszatekintve, milyen volt ez az út, milyen kihívásokkal kellett megküzdenie?
– Hét évvel ezelőtt az UTA sajnos csődbe ment, annyi pénz sem maradt akkor a klubnál, hogy a csapat meg tudjon jelenni a kiírt mérkőzéseken. Ez a kizárást jelentette. Akkor én már több éve menedzseltem az általam alapított Atletico utánpótlás-nevelő futballklubot, nagyon jó eredményekkel, sok tehetséges fiatal játékossal. Innen adódott, hogy az aradi polgármesteri hivatal és a szurkolók szövetsége felkért, segítsek újraéleszteni ezt a történelmi és sporteredményekben nagyon gazdag klubot.
Megkerestek, elvállaltam. Sikerült benevezni a csapatot a megyei bajnokságba. Az első évben feljutottunk a harmadik ligába, majd egy évre rá a másodosztályba. A folytatásban pedig kétszer eljutottunk odáig, hogy rájátszásra jogosultunk az élvonalba jutásért, de mindkétszer veszítettünk. Idén egy nagyon nehéz és bonyolult szezon után sikerült megnyerni a másodosztályt. Az első hely az egyenes feljutást jelentette az első osztályba. Az UTA, Románia hatszoros bajnoka és kétszeres kupagyőztese megérkezett oda, ahol mindig is a helye volt.
Fotó: Forrás: UTA
– Kevés stadion épült az utóbbi időben az országban, az egyik ezek közül az aradi. Hogyan sikerült, mennyi időbe és pénzbe kerül ma egy stadion felépítése Romániában?
– Ez sajnos igaz, kevés stadion épült Romániában, és még kevesebb edzőközpont, illetve pálya. A mi stadionunk az egyedüli Romániában, amely kizárólag a város pénzéből épült. Nincs benne se kormányzati, se szövetségi, se magánbefektető pénze. Többször változtak a tervek, ezért elcsúszott a kivitelezési idő.
– Sok magyar szurkolója van az UTA-nak az egész világon. Sikerül megtartania a klubnak a „magyar vonalat”? Hogyan emlékeznek a régi nagy játékosokra, a klubalapítóra?
– Csapatunk legnagyobb értéke a történelme.
Rendszeresen foglalkozunk történelmünkkel, megemlékezünk évfordulóinkról, játékosainkról. Számos könyvet adtunk ki. A legaktuálisabb Oroszhegyi Károly könyve, Csala, a szőke csoda, Pecsovszky József élettörténete, amit román nyelvre is lefordítottunk. Minden megjelent könyvünkben odafigyelünk arra, hogy minden magyar játékos neve helyesen magyarul jelenjen meg, és nem a románosított formában. A helyzetünk Aradon szerencsés, senkit sem zavar az, hogy mindig voltak magyarok a csapatban.
Fotó: Forrás: UTA
– Hogyan értékelné a csapat eddigi első ligás teljesítményét, Bálint László György edző munkáját?
– Hosszú évek óta az első fordulók után még nem szerepelt ilyen jól egy frissen feljutott csapat a román első osztályban. Több döntetlen mérkőzésben benne volt az, hogy nyerhettünk volna, így állhatnánk egy kicsit előrébb is. Az eredmények elsősorban Bálint László György munkájának köszönhetők.
– Indult polgármesternek, de sajnos nem sikerült elnyernie a tisztséget. Milyen tanulságokkal járt a kampányidőszak?
– Összességében nem bántam meg, hogy elvállaltam ezt a számomra teljesen idegen feladatot, megmérettetést. Hasznos tapasztalatokat szereztem, tanultam belőle.
Fotó: Forrás: UTA
– Merre, milyen irányba tart az aradi sportélet? Mi a helyzet a többi hagyományos sportággal?
– Nagyon rosszul állunk, hiányzik az infrastruktúra, hiányzik a pénz, és hiányzik az, ami a legfontosabb:
Ezeket a problémákat szerettem volna – többek között – megoldani polgármesterként vagy alpolgármesterként.
Piros-fehérek, Arsenal mintára
Az aradi futballcsapatot 1945. április 18-án alapította a textiliparos Neumann báró, Întreprinderea Textilă Arad (ITA) néven. Először az 1946–47-es szezonban játszott a bajnokságban, 1958-ban megváltoztatták a nevét UTA-ra (Uzinele Textile Arad). Neumann báró Arsenal FC-szurkoló volt, ezért választotta csapatának a vörös-fehér színeket. Az 1947–48-as szezonban a csapatból Bonyhádi Lajos 49 találattal a góllövőlista élén végzett, ez a mai napig fennálló rekord Romániában. Az aradi klub hatszoros bajnok (1946–47, 1947–48, 1950, 1954, 1968–69, 1969–70), egyszer ezüstérmes (1971–72) és egyszer bronzérmes (1953). A Román Kupát kétszer hódította el (1947–48 és 1953), és további kétszer (1950, 1966) döntős volt. Nemzetközi porondon első nagy sikerét az 1970–71-es BEK-sorozatban érte el az UTA, ahol az első fordulóban idegenben lőtt góllal búcsúztatta a sorozat címvédőjét, a holland Feyenoord Rotterdam csapatát. A következő fordulóban az akkori Jugoszláviát képviselő Crvena zvezda csapatával szemben maradt alul.
Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap hetente megjelenő sportkiadványában, az Erdélyi Sportban látott napvilágot november 17-én.
Torockó és környéke Erdély egyik felkapott turisztikai régiója. A Székelykő lábánál fekvő két magyar település vendéglátásból jelesre vizsgázik.
Reggel háromnegyed hatra érkeztünk a marosszentgyörgyi római katolikus templomba a hat órakor kezdődő roráté misére. Az emberek sorra léptek be a templomba, egyre többen érkeztek, kapcsolódtak be a rózsafüzér-imádságba.
Erdélyben sok savanyúságot fogyasztunk, és ennek jelentős része még mindig a családi konyhán készül el. Közkedvelt a savanyú káposzta és az uborka, de kis leleményességgel minden zöldségfélét biztonságosan savanyíthatunk.
Gyerekkorában Klán János az Érmihályfalva állatpiacának helyet adó fűben kezdte rúgni a labdát, majd 17 évesen már bemutatkozott a helyi, megyei bajnokságot nyerő felnőttcsapatban.
Általánosságban egyre kevesebben tartanak sertést, Gyergyó vidékén azonban még mindig vannak, akik a téli hónapokban disznót vágnak, hogy az állat szinte minden részét feldolgozva megrakják a mélyhűtőket, éléskamrákat.
Évtizedeken keresztül testi épségét kockáztatta a vendégcsapatnak az a futballistája, aki testcsellel, egy keményebb szereléssel vagy netán góllal merészelte megtréfálni valamelyik bányavidéki ellenfelét.
Kevés téma van, amiről annyit beszélünk, hallunk és olvasunk, mint az egészséges táplálkozás és a mindennapi étkezéssel összefüggő kiegyensúlyozott életmód.
Nem lesz könnyű a jövő esztendő, figyelmeztetnek a kiadványunknak nyilatkozó gazdasági és pénzügyi szakértők, akik szerint a háztartások, a vállalkozások és az állami költségvetés is komoly kihívásokkal néz szembe.
Kárpát-medencei versenyeken díjnyertes szörpöket és lekvárokat állít elő saját gyümölcsösében megtermett nyersanyagból a kebelei Cseh házaspár.
A Máltai Szeretetszolgálat háza táján egész évben zajlik az élet, de az advent időszaka különösen aktív Marosvásárhelyen és Csíkszeredában is.
szóljon hozzá!