A kamerák jelei egy vezérlőben futnak össze, ahonnan a közvetítés rendezője kiválasztja, hogy mi kerül a képernyőkre
Fotó: Veres Nándor
Felvesszük a kedvenc csapatunk mezét, sálát, kényelmesen elhelyezkedünk a fotelben a tévékészülék előtt. Fogjuk a távirányítót, és odakapcsolunk a meccsre. Aztán meg átéljük és megéljük az eseményeket: nyernek vagy éppen kikapnak a favoritjaink. Ezek mind megszokott mozdulatok, élmények egy sportközvetítés kapcsán. Ezúttal annak jártunk utána, hogy miként is kerülnek a képkockák a képernyőnkre. Adott volt a lehetőség, hiszen a jégkorong Erste Liga döntőjének összecsapásait a Székelyföldi Stúdió közvetítette, az M4 Sport tévétársaság tűzte műsorára.
2021. május 24., 20:112021. május 24., 20:11
Kezdjük azzal, hogy ismertessük:
A stúdió vezetője, Jakab Endre elmondta, hogy egy évvel ezelőtt már megvolt erre a lehetőség, csakhogy tavaly a Csíkszereda–Ferencváros finálé székelyföldi párharcai előtt a koronavírus-járvány miatt felfüggesztették a bajnokságot. Na de ne is fussunk ennyire előre, kezdjünk az alapokkal.
Alapvetően egy televíziós közvetítéshez bizonyos mozgóképeket kell összerakni, a sok beérkező kockából összerakni a legjobbakat. Több kamera van beállítva, ezek rögzítik az eseményeket, információt küldenek, ezt pedig továbbítják. A kamerák jelei egy vezérlőben futnak össze, ahonnan a közvetítés rendezője kiválasztja, hogy melyik kell. Az kerül adásba, amelyik épp a legfontosabb – ezt látja a tévékészülék előtt ülő néző.
Ehhez természetesen jön még a hang, ami egy hangkeverőn keresztül több forrásból érkező zajt ad a kép mellé. Plusz még a grafika, a feliratozások, az idő és az eredmény mutatása, és természetesen a sporteseményeknél elmaradhatatlan lassítás.
Fontos szempont az is, hogy a kameraman ismerje a játékot, amit a tévé közvetít
Fotó: Veres Nándor
Tizenhat csatornás keverővel dolgozik a Székelyföldi Stúdió, a vezető pedig kérdés nélkül vázolja is, hogy melyek a leosztásai: „Egy sávot lefoglal a lassítóból beérkező jel, egyet a grafikáé. Tehát ez azt jelenti, hogy egy adott mérkőzést, eseményt tizennégy kamerával tudunk közvetíteni. A mi rendszerünk nyolc álló és egy mozgó kamerát jelent. Utóbbi nem kábelen, hanem rádiójelen, wifin adja a jelet.”
Sepsiszentgyörgyön, a Sepsi-SIC Európa Kupa-meccsein vetették be először ezt a rendszert – a sportközvetítések szempontjából, hiszen a stúdió közvetíti egyebek közt a csíksomlyói pünkösdi búcsút és a Székely Vágtát is –, ezt követték a jégkorong Erste Liga döntőjének találkozói mind Csíkszeredából, mind pedig Brassóból. Az idei idényben egyelőre erről a két helyszínről ezt a két eseményt közvetítették az Erdély TV-n és az M4 Sporton.
Komoly technológia szükséges az események élő közvetítéséhez
Fotó: Veres Nándor
A főpróba számukra egy, a nemzetközi összecsapást megelőző bajnoki kosárlabda-mérkőzés volt, a stúdió munkatársai itt próbálhatták ki először magukat az élő sportközvetítésben. A vezető elmondta, nagy probléma, fennakadás nem volt, hiszen a csapatnak igazából csak a sport területe volt az új, ezt megelőzően már több más jellegű eseményt közvetítettek élőben.
Az csak jó, ha előtte látott jó pár közvetítést a televízióban. Igazából onnan el lehet lesni a fogásokat. Persze jól kell elhelyezni a kamerákat is, hogy a pálya minden része látható legyen, megfelelő legyen magának az eseménynek a képkivágása. Lehet, hogy ez így komplexen hangzik, de mi egy mérkőzést összefésülünk, azaz azt kell megmutatnunk, hogy miről szól az egész.”
A kosárlabda és a jégkorong kapcsán – mivel mindkettő gyors, pörgő játék – az a fontos, ha a kameraman és a rendező is ismeri a játékot, onnan már elég könnyen fel lehet építeni a sztorit, a történetet, a mi esetünkben pedig az élő közvetítést.
Egy bajnoki kosárlabda-mérkőzés volt az, amin a stúdió munkatársai először kipróbálhatták magukat az élő sportközvetítésben
Fotó: Pinti Attila
„Mind a Brassói Corona, mind a Csíkszeredai Sportklub egészen jó csapat. Nem hiába jutottak a döntőbe, jó játékosokból állnak, nem alszanak a pályán. Folyamatos a játék, nagyon sok esetben nincs megszakítás, másfél vagy két percig korcsolyáznak. Ha van egy gyanús eset, akkor nagyon kevés idő marad a lassításra, hiszen két-három másodpercen belül ismét folytatják a csatát. Ezen időintervallum adott a rendezőnek, hogy lassítva megmutassa, tulajdonképpen mi is történt.
– vázolta fel az egyik hibalehetőséget a vezető, kiemelve, hogy meccsről meccsre egyre jobban ráéreztek, mikor kell lassítani, mikor kell engedni az élő képet.
Fotó: Veres Nándor
Elsősorban Kárpát-medencében gondolkodnak, arra, hogy az M4 Sporton is megmutassák az itteni sporteseményeket. A jégkorong Erste Liga esetében könnyebb lenne, hogy képernyőre kerüljenek a három erélyi csapat – a Csíkszeredai Sportklub, a Brassói Corona és a Gyergyói Hoki Klub – mérkőzései, mivel a közvetítési jog a magyar tévétársaságnál van. Tehát ha érkezik felkérés, hogy ezen klubok párharcait közvetítsék, akkor azt megtehetnék.
Ha érkezik a Ferencváros, az valószínűleg remek nézettséget generál. Úgy gondolom, hogy éves szinten 8–10 hokimeccset lehetne az alapszakaszból közvetíteni. Aztán ehhez hozzájönnek még a rájátszás összecsapásai” – fejtette ki Jakab Endre.
Fotó: Veres Nándor
A jégkorongon kívül a már említett sepsiszentgyörgyi női kosárlabdacsapat fontosabb összecsapásaira bizonyára sokan kíváncsiak, ahogy ennél a szakágnál maradva a Szatmárnémeti VSK szereplése sem elhanyagolható. Ezeket a meccseket lehetne az Erdély TV-n sugározni – véli a stúdióvezető.
Tehát a mi esetünkben is megmozgatunk egy nagy csapatot, kiszállítunk egy jó nagy eszközt. Ezek szervizelése is kisebb problémát jelent, nem beszélve arról, hogy az egész berendezés éves biztosítása egy autó ára” – emeli ki a vezető.
Fotó: Veres Nándor
Amikor pedig arról kérdezem, hogy mennyi egy találkozó közvetítésének ára, azt válaszolja, 5–10 ezer euró között mozog.
Nagyon sok esetben a közvetítési jogok kötöttek, ezért nehéz bekerülni a rendszerbe. Így nem is konkrét csapat összecsapásait vagy sportágakat tűzne műsorra Jakab Endre, hanem ahogy ő fogalmaz:
Fotó: Veres Nándor
A vezető tudomása szerint övéké Erdélyben a jelenlegi legjobb berendezés, amellyel közvetíteni tudnak. Az ő esetükben akár egy nagy csapatról lehet beszélni, hiszen úgy van kialakítva, hogy a székelyudvarhelyi és a kolozsvári stúdió egyesülni tud. „Úgy fejlesztettünk mi is és a kolozsváriak is, hogy ha szükséges, akkor egymás eszközeit be tudjuk hozni a rendszerbe. Közösen oldjuk meg a feladatokat, amikor kell, akkor vagy ők vagy mi egészítjük ki a közvetítőcsapatot, így egy adott eseménynél el lehet mondani, hogy igazi erdélyi koprodukció. Elég sok embert kipróbáltunk, így tudjuk, hogy ki mire képes. Aztán ha elindul a közvetítés, akkor kell legyen egy bő keret, akikre számíthatsz.”
Ha tehetné, Csíkszeredából a hoki mellett a focimeccseket adná, természetesen Sepsiszentgyörgyről a kosarat és a labdarúgást, Székelyudvarhelyről a kézilabdát, az asztaliteniszt, a teremlabdarúgást. A sort pedig lehetne folytatni...
Fotó: Veres Nándor
Az elsők
Az 1936-os berlini olimpia eseményeit Németországban hangosfilmes technikával 16 napon keresztül voltak képesek élőben közvetíteni Hamburgba, Lipcsébe, Münchenbe és Nürnbergbe. Ez volt a világ első élő televíziós sportadása. Az első magyar televíziós kísérleti sportadás egy 1957-es, húsvéti labdarúgótorna közvetítése volt a Népstadionból, Szepesi György kommentálásában. 1958-ban kezdődtek meg a magyarországi televíziós adások, az első sportműsor egy labdarúgó-mérkőzés közvetítése volt, Vitár Róberttel. (Forrás: Várhegyi Ferenc A sport és a televízió kapcsolata)
Romániában az első élő sportközvetítésre 1957. május 5-én került sor, amikor a közszolgálati televízió (TVR) az Anglia–Románia mérkőzést közvetítette. (Forrás: Wikipedia)
Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap hetente megjelenő sportkiadványában, az Erdélyi Sportban látott napvilágot május 18-án.
Torockó és környéke Erdély egyik felkapott turisztikai régiója. A Székelykő lábánál fekvő két magyar település vendéglátásból jelesre vizsgázik.
Reggel háromnegyed hatra érkeztünk a marosszentgyörgyi római katolikus templomba a hat órakor kezdődő roráté misére. Az emberek sorra léptek be a templomba, egyre többen érkeztek, kapcsolódtak be a rózsafüzér-imádságba.
Erdélyben sok savanyúságot fogyasztunk, és ennek jelentős része még mindig a családi konyhán készül el. Közkedvelt a savanyú káposzta és az uborka, de kis leleményességgel minden zöldségfélét biztonságosan savanyíthatunk.
Gyerekkorában Klán János az Érmihályfalva állatpiacának helyet adó fűben kezdte rúgni a labdát, majd 17 évesen már bemutatkozott a helyi, megyei bajnokságot nyerő felnőttcsapatban.
Általánosságban egyre kevesebben tartanak sertést, Gyergyó vidékén azonban még mindig vannak, akik a téli hónapokban disznót vágnak, hogy az állat szinte minden részét feldolgozva megrakják a mélyhűtőket, éléskamrákat.
Évtizedeken keresztül testi épségét kockáztatta a vendégcsapatnak az a futballistája, aki testcsellel, egy keményebb szereléssel vagy netán góllal merészelte megtréfálni valamelyik bányavidéki ellenfelét.
Kevés téma van, amiről annyit beszélünk, hallunk és olvasunk, mint az egészséges táplálkozás és a mindennapi étkezéssel összefüggő kiegyensúlyozott életmód.
Nem lesz könnyű a jövő esztendő, figyelmeztetnek a kiadványunknak nyilatkozó gazdasági és pénzügyi szakértők, akik szerint a háztartások, a vállalkozások és az állami költségvetés is komoly kihívásokkal néz szembe.
Kárpát-medencei versenyeken díjnyertes szörpöket és lekvárokat állít elő saját gyümölcsösében megtermett nyersanyagból a kebelei Cseh házaspár.
A Máltai Szeretetszolgálat háza táján egész évben zajlik az élet, de az advent időszaka különösen aktív Marosvásárhelyen és Csíkszeredában is.
szóljon hozzá!