A megelőzés gyerekbetegségei: egyéni és rendszerszintű okai is vannak az egészségvédelem mellőzésének

Simon Virág 2020. január 27., 13:35 utolsó módosítás: 2020. január 27., 13:36

Fülön kell csípni a betegséget, még mielőtt befészkeli magát a testünkbe, ennek egyik legjobb módja pedig az, ha rendszeresen végeztetünk szűrővizsgálatokat. Hiszen egy laboreredmény már sok mindenről árulkodik, és egy magas vérnyomás úgyszintén. Noha Romániában van lehetőség ingyenes szűrővizsgálatokra, nagyon kevesen élnek ezzel a lehetőséggel. Az egészségügyi intézmények képviselői ugyan gyakran hangoztatják a megelőzés fontosságát, az erre vonatkozó nyilvántartások azonban meglehetősen szegényesek: a három székelyföldi megye közül például csupán Hargita megyében vannak pontos számadatok arról, hogy az elmúlt években hányan jelentkeztek megelőző szűrővizsgálatokra.

Vérszegény a betegségmegelőzési terület. A biztosítottaknak csak a töredéke jár szűrővizsgálatokra Fotó: Barabás Ákos

Amikor megkérdeztem ismerőseimet, hogy mit tudnak az ingyenes szűrővizsgálatokról, ketten mondták azt, hogy két évvel ezelőtt, abban a hónapban, amikor születtek, voltak egy orvosi vizsgálaton. Ketten hallottak róla, de nincs semmilyen egészségügyi panaszuk, ezért messzire elkerülik a háziorvosukat. Többen voltak viszont, akik azt válaszolták, hogy nem hallottak ilyen lehetőségről, és valahányszor a háziorvosuk laborvizsgálatra vagy szakorvoshoz küldte őket, mindig fizetniük kellett.

Fontos a tájékoztatás és a bizalmi kapcsolat

Három fontos pillértől függ, hogy mennyire sikeresek a betegségmegelőző kampányok, vizsgálatok – kezdett bele a helyzet vázolásába a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezetője, Duda Tihamér. Elsőként a háziorvos az, aki általában bizalmi viszonyban van a biztosítottakkal, és aki odafigyel mindenkire, aki hozzá tartozik. Teszi ezt hivatástudatból, de azért is, mert ő minden hónapban pénzt kap páciensei után, függetlenül attól, hogy jártak-e a rendelőben vagy sem.

Így elsősorban a háziorvos feladata, hogy tájékoztassa a biztosítottat arról, milyen lehetőségei vannak, milyen ingyenes vizsgálatokat kérhet.

Ideális esetben a háziorvos felelősséggel viseltetik a hozzá feliratkozott páciensek iránt. Ez azt jelenti, hogy feltűnik neki, ha valakit már 2–3 éve nem látott, és ilyen esetben asszisztense felhívja az illetőt hogylétéről érdeklődve, illetve felajánlja, hogy keresse fel a rendelőt egy konzultációra, esetleg alaposabb kivizsgálásra. „Ennek kellene történnie ideális esetben, és tudjuk, hogy vannak ilyenek” – fogalmazott Duda Tihamér.

Az említett három pillér közé tartozik az egészségbiztosítási pénztár is, amely a sajtón keresztül, illetve különböző tájékoztató kampányok során megpróbálja elérni a biztosítottakat, megismertetni velük jogaikat, lehetőségeiket, továbbá arra biztatja őket, hogy használják ki az ingyenes vizsgálatokat, fektessenek hangsúlyt a betegségek megelőzésre. A harmadik pillér pedig a népegészségügyi igazgatóság, amelynek szakemberei szintén tájékoztató kampányokat folytatnak, nagy hangsúlyt fektetve a megelőzésre.

„Jó lenne, ha a három bába közt nem veszne el a biztosított, a beteg vagy a leendő beteg. A kórházakban, rendelőkben és a hozzánk fordulók körében végzett névtelen felmérések azt mutatják, hogy a válaszadók jó része ismeri a jogait, a megelőzés fontosságát, tudja, hogy milyen vizsgálatokra jogosult.

Mindenképp fontos, hogy folyamatosan hangsúlyt fektessünk a tájékoztatásra, hogy minél többen ismerjék jogaikat, tudják, mikor milyen vizsgálatokra jogosultak, és vegyék igénybe azokat, vigyázva az egészségükre”

– ismertette a prioritásokat az egészségbiztosítási pénztár képviselője.

Hargita megyében pontos kimutatás van arról, hogy a 2016–2018-as időszakban hányan vették igénybe az ingyenes szűrővizsgálatokat. Ezt a kimutatást – amelyből még hiányoznak az elmúlt év adatai – részben azért készítették, hogy a sajtót és ezáltal a közvéleményt is tájékoztathassák a szűrővizsgálatok lehetőségeiről.

A háziorvosok visszajelzése alapján összesített adatok szerint Hargita megyében 2016-ban a 18–39 éves korosztályból 736 személy jelentkezett tünetmentesen az ingyenes szűrővizsgálatokra. Egy évvel később csupán 489, míg 2018-ban 332. Ebben a korosztályban mindhárom évben 30 olyan személyt azonosítottak, aki tünetmentes volt, de kezdődő vagy előrehaladott állapotban lévő betegsége volt. A 40 évnél idősebbek valamivel többen jelentkeztek a szűrővizsgálatokra, 2016-ban 1370-en, egy évvel később 854-en, míg 2018-ban 637-en. Mindazonáltal elenyésző számok ezek, hiszen a Hargita megyei háziorvosok pácienslistáján szereplő biztosítottak száma 250 000 körül mozgott mindhárom évben.

A nők egészségtudatosabbak

Nagy Levente székelyudvarhelyi háziorvos általános tapasztalata az, hogy a hozzá tartozó biztosítottak alapvetően tudják, milyen ingyenes vizsgálatokra jogosultak, de ez nem jelenti azt, hogy élnek ezzel a lehetőséggel. Elmondta, a csecsemők és kisgyermekek esetében a kötelező oltásokkal köti össze a konzultációt, és ha szükséges, laborvizsgálatot is előír. Később azonban a fiatalok és fiatal felnőttek inkább csak akkor jönnek, ha valami panaszuk van vagy orvosi igazolásra van szükségük.

„A hölgyek inkább eljönnek panaszmentesen is, kérnek laborvizsgálatot, odafigyelnek az egészségükre. A férfiak kevésbé. Velük inkább munkahelyváltáskor és a jogosítvány cseréjekor találkozom. Van, aki öt-hat évig el sem jön. Ha valakinek nagy a vérnyomása, de ezt nem érzi, akkor nem zavarja, és nem érti, miért kell gyógyszert szednie. Tudatosítani kell benne, hogy a kezeletlen magas vérnyomás gondot okoz, és súlyos betegségekhez vezethet. A laborvizsgálatokból is sok mindenre fény derülhet, lappangó vagy kezdődő betegségekre.

Ezért fontos, hogy különösen 40 éves kor után férfiak és nők is jelentkezzenek a háziorvosnál, aki megvizsgálja őket, kikérdezi, és elküldheti további vizsgálatokra vagy akár szakorvoshoz.

Nem győzzük hangsúlyozni, milyen fontosak a szűrővizsgálatok, a betegségek megelőzése” – mondta a háziorvos.

Kevesen tudják: ingyenes laborvizsgálatok is részét képezik a megelőző jellegű szűrővizsgálatoknak Fotó: Veres Nándor

„Szűrővizsgálat” a sürgősségen

A megyei prefektusi hivatal segítségét kéri a Maros Megyei Egészségbiztosítási Pénztár annak érdekében, hogy minél szélesebb körben tájékoztatni tudják a lakosságot a betegségmegelőző vizsgálatokról és a rendszeres háziorvosi konzultáció fontosságáról. Mint az egészségbiztosítási pénztár szóvivője, Alina Aldea elmondta, a friss adatok azt mutatják, hogy Maros megyében 2018–2019 között 20 százalékkal nőtt a sürgősségi ügyeletek betegforgalma. Ez részben annak tudható be, hogy

az emberek csak akkor mennek orvoshoz, amikor már nagy a baj, amikor a hetekig, hónapokig halogatott tünetek súlyosakká válnak.

„Azt szeretnénk, hogy a prefektusi hivatal közvetítő szerepet vállaljon, és hangolja össze a prevencióban érdekelt intézmények munkáját, hogy minél több ember tudomást szerezzen az ingyenes szűrővizsgálatra való jogosultságáról. Mindenképpen szükség van arra, hogy folyamatosan tájékoztassuk a biztosítottakat az ingyenes vizsgálatok lehetőségéről, felhívjuk figyelmüket arra, hogy sokkal egyszerűbb és olcsóbb a betegséget megelőzni, az egészséget megőrizni, mint a betegséget kezelni” – mondta Alina Aldea.

Maros megyében egyébként pontos kimutatás sincs arról, hogy hányan vesznek rész az ingyenes szűrővizsgálatokon. A szóvivő arról számolt be, hogy a háziorvosnál jelentkezőket általában alaposan megvizsgálja a szakember, és ha indokoltnak tartja, akkor egy általános laboratóriumi vizsgálatot szokott kérni, illetve ha szükséges, továbbküldi a pácienst egy szakorvoshoz. Ritka azonban az, hogy a háziorvos csak olyan laborvizsgálatokat kér, amelyek ingyenesek. Ezért viszont nem azt vezeti be a nyilvántartásba, hogy szűrővizsgálatot végzett, hanem egy feltételezett diagnózist, amelyet majd megerősít vagy cáfol a vizsgálat eredménye.

Alina Aldea példaként említette azt is, hogy az országos méhnyakrákszűrési programban kijelölt nőgyógyászok vannak, akikhez el lehet menni ingyenes vizsgálatra. Sok nő viszont nem azokhoz az orvosokhoz megy el kivizsgálásra, akiknél ez ingyenes, hanem saját nőgyógyászukkal, magánrendelőben végeztetik el a vizsgálatot. Így viszont nem készülhet pontos statisztika arról, hogy hány nő végeztet rendszeresen méhnyakrákszűrést.

Ránézésre is sokat megtudunk

Míg a fiatalok, középkorúak esetében több tünetegyüttesnek kell fellépnie, hogy rászánják magukat, időt szakítsanak arra, hogy elmenjenek a háziorvoshoz, addig az idősebbek túl sokat ülnek az orvosi rendelők előtt, sorukra várva – vélekedett megkeresésünkre Kovács Ildikó Maros megyei háziorvos. Tapasztalata szerint a biztosítottak egy része nem tud róla, hogy joga van ingyenes vizsgálatokra, legfeljebb dereng számukra, hogy háziorvosuk pár éve üzent: születésük hónapjában keressék fel a rendelőt egy általános kivizsgálás elvégzése érdekében.

„Amikor a szűrővizsgálatokat jóváhagyták, sokan felkapták a fejüket a lehetőségre, és eljöttek. Volt olyan eset is, hogy nagyon komoly gondokat fedeztünk fel, például magas vérnyomást, cukorbetegséget vagy pajzsmirigy-alulműködést. Már azért is megéri évente legalább egyszer elmenni a háziorvoshoz, mert kiderülhet, hogy a hátfájás, a kézzsibbadás, reggel a talpakban jelentkező fájdalom nemcsak a mozgás hiánya, az ülőmunka miatt van, hanem jelentősebb oka van, esetleg aggodalomra ad okot.

Egy tapasztalt háziorvos már ránézésre is sok minden el tud mondani a páciensről, ezért fontos, hogy rendszeresen találkozzanak”

– fogalmazott. A marosszéki háziorvos arról is beszámolt, hogy a páciensek sokfélék, vannak, akik internetről gyógyítják magukat, olyanok is akadnak, akik kizárólag csak homeopátiás szereket akarnak elfogadni, mások eltúlozzák a tüneteket, hogy minél több kivizsgálásra elküldje őket. Vannak olyanok is, akiket hosszú évekig nem lát, mert külföldre költöztek vagy egyszerűen csak tünetmentesek. Szerinte elsősorban akkor lehetne tájékozottabb, az egészségükre jobban odafigyelő embereket nevelni, ha a betegségmegelőzés fontosságát már az iskolai évek idején tudatosítanák a gyerekekben, vagy ha a munkahelyeken komolyabban vennék az üzemorvosi vizsgálatokat és az nem csak formaság lenne.

A szakemberekkel való beszélgetés során többször elhangzott,

jó lenne, ha kötelezővé tennék a szűrővizsgálatokat,

jobban mozgósítanák a háziorvosokat, de a polgármesteri hivatalokban dolgozó szociális munkásokat is jobban bevonnák a felvilágosító kampányokba. Ugyanakkor többen rámutattak: az állami és magán egészségügyi intézmények nyilvántartásának egységesítése is sokat segíthetne, átláthatóbbá tenné a rendszert. Ha ez megtörténne, jóval hatékonyabban lehetne kidolgozni az ingyenes szűrővizsgálatok rendszerét, illetve a betegségek megelőzését célzó programokat.

A legtöbben csak akkor fordulnak orvoshoz, ha baj van. Az egészségtudatosság még gyerekcipőben jár Székelyföldön Fotó: Gábos Albin

Mi jár ingyen?

Az érvényben lévő rendelkezések alapján a különböző korcsoportokba tartozó biztosítottak különböző ingyenes vizsgálatokra jogosultak. Ezekről bővebben a Kovászna Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezetője, Dragoș Tatu adott tájékoztatást. 0–4 éves kor között: 2, 4, 6, 9, 12, 15, 24, 36 hónapos korban egy ingyenes szűrővizsgálat biztosított a háziorvosnál. 4–18 év között évente egy vizsgálatra jogosult a tünetmentes gyerek. 18–39 év között a panaszmentes biztosítottak, akiknél nem áll fenn veszélyeztető tényező, háromévente egy klinikai vizsgálatot vehetnek igénybe. Azok viszont, akiknél a rizikótényező nem zárható ki, évente jogosultak a kivizsgálásra.

40 éves kortól minden évben igénybe vehetnek egy ingyenes szűrővizsgálatot a biztosítottak.

A klinikai vizsgálaton kívül a biztosítottak bizonyos paraklinikai vizsgálatokra is jogosultak. 2–5 éves kor között ez a vérszegénység és a rahitizmus kiszűrésére irányuló laborvizsgálatra, illetve a vérkép, vas- és kalciumszint meghatározására terjed ki.

6–11 év között azoknak, akiknek a testtömegindexük a normál érték fölött van, szintén felírhat ingyenes laborvizsgálatokat a háziorvosuk, egyebek közt a triglicerid- és a vércukorszint megállapítására, valamint májfunkciós próbákat. De kérhet a háziorvos laborvizsgálatot a vérszegénység kiszűrésére, a vérkép és a vasszint meghatározására is.

12–17 év között a normálisnál magasabb értékű testtömegindex esetén a páciens ingyenes koleszterin-, triglicerid- és vércukorszint-mérésre jogosult, valamint a TGO, TGP és az összfehérje meghatározására irányuló laborvizsgálatokra.

A tünetmentes 18–39 év közötti páciensek háromévente az alábbi ingyenes vizsgálatokra jogosultak: vörösvértest-süllyedés, vérkép, vércukor, fehérje ELFO, kreatinin, összkoleszterinszint meghatározása. 40 éves kortól a vérkép, a vörösvértest-süllyedés, a vércukor, az összkoleszterin, a fehérje ELFO, a kreatinin, férfiaknál a PSA, nőknél a TSH és a FT4 meghatározása szerepel az ingyenes vizsgálatok között. Az ingyenes szűrővizsgálatokra az állapotos nők is jogosultak.

Kovászna megyében sincs pontos kimutatás arról, hogy hányan keresték fel tünetmentesen háziorvosukat, kérve az ingyenes szűrővizsgálat elvégzését. Dragoș Tatu azonban a tapasztalatok alapján arról számolt be, hogy mivel nem kötelező elmenni a megelőző vizsgálatokra, sokan nem is teszik ezt meg, és csak akkor jelentkeznek az orvosnál vagy a kórházi sürgősségen, amikor már nagy a baj.

Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap havonta megjelenő nyolcoldalas közhasznú tájékoztatási kiadványában, a Látótér legfrissebb számában látott napvilágot január 27-én.
Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat