A lelki készülődés időszaka: advent szívünk kinyitásáról is szól

A fénynek és a fényességnek mind az adventi koszorún, mind a karácsonyfán a remény megjelenítésében van szerepe •  Fotó: Erdély Bálint Előd

A fénynek és a fényességnek mind az adventi koszorún, mind a karácsonyfán a remény megjelenítésében van szerepe

Fotó: Erdély Bálint Előd

Közel egy hónap múlva Jézus Krisztus születését ünnepelhetjük. Az azt megelőző időszakról, az adventi tevékeny várakozásról Fülöp Zsombor lelkipásztorral beszélgettünk, aki segített megérteni, miért is oly fontos megfelelően előkészülni a karácsony misztériumára.

2020. november 29., 09:582020. november 29., 09:58

A vasárnappal kezdődő liturgikus szent idő latinul Adventus Domini, azaz az Úr eljövetelének emlékideje, mai szóhasználatunkban advent.

Idézet
Háromfajta magatartást igényel tőlünk, keresztényektől az évnek ezen időszaka: várakozás, vágyakozás és a virrasztás, a jövendölések beteljesedése

– mutatott rá Fülöp Zsombor paptestvér. – Valakinek az érkezését várjuk, akiről tudjuk biztosan, hogy el fog jönni. Aztán ott van a várakozás, amely tulajdonképpen az egész adventi időszakot jellemzi. Készületet, felkészültséget hordoz magában. De várakozni vágyakozás nélkül nem lehetséges. Emberi és Isten-kapcsolatomban is vágyakozom valami új dologra, egy kapcsolódásra” – kezdte a galócási születésű segédlelkész. Szerinte fel kell ismernünk, hogy Isten be akar lépni az életünkbe, a szürke hétköznapokból szeretne felébreszteni minket a Megváltó.

Tudatosan készülök

Advent időszakában, akárcsak nagyböjtben, szembenézünk önmagunkkal. A hívő keresztények megvizsgálják jó és rossz oldalukat, ebben a lélekvizsgálatban szeretne részt venni az Úr.

Idézet
Tudnom kell, hogy mi az, ami engem előre tud mozdítani, ami önmagamra tudja irányítani a figyelmemet. Szükségesnek tartom a hosszabb és mélyebb csendes időszakokat, hiszen csak így tudok saját hangomra figyelni” 

– emelte ki az adventi időszak egyik alappillérét. Tudatos készülettel, a várakozás szellemében igyekezzünk kitölteni ezt az időszakot, hívja fel a figyelmet: „Ha egy jó barátot várok, mindig egy adott céllal várom. Fontos, hogy ne csak felületesen készüljek a találkozásra. És ha embertársam érkezésére figyelmet fordítok, Jézus Krisztust ugyanolyan magatartással kell (be)fogadnom a hajlékomba.”

Az áldozathozatal és lemondás szintén a szent ünnepre való előkészület alappontjait jelentik. „A hajnali szentmisék is az ember felrázását, a hétköznapok egyszerűségéből való kiszakítását hivatottak szolgálni. A roráték hajnali felkeléssel és olykor egész napos fáradtsággal járnak, de már néhány részvétel is elindíthatja bennünk azt a nyitottságot, hogy igen, én kész vagyok áldozatot hozni.

Idézet
És december huszonnegyedikére ezekből az apró dolgokból bontakozik ki szívünkben a karácsonyra várakozás valódi értelme” 

– vezetett rá a belső folyamatokra Zsombor.

Itt kitért a külsőségek veszélyeire is. A segédlelkész szerint határt kell szabnunk magunknak, és a tanítások szerint járjunk el, ne divatból készüljünk elő a szent ünnepre. „Azzal, hogy nem kezdem el díszíteni advent harmadik hetében a karácsonyfát és nem ékesítem fel (túlzásokba esve) a környezetemet, már a helyes utat próbálom követni.

Idézet
Keresztényként mélyebb vizekre kell eveznem a csillogó lámpáknál és üvegdíszeknél.

Tartalmas és szép időszak az advent, amelyben igazán kinyithatjuk szívünket, megfogalmazhatjuk vágyainkat, óhajainkat, bánatainkat. Meglátásom szerint csak megfelelő és egyenes értelmezés kérdése az egész. Ha csupán erre odafigyelünk, máris a megszokottól eltérő lesz számunkra a szent ünnep” – húzta alá a megtestesülés misztériumának lényegét a Brassó belvárosi egyházközségben szolgálatot teljesítő lelkipásztor. 

Rítusok, jelképek

Vallásaink többségében fontosak a rituálék, a szimbólumok. „Az adventi koszorú is vallásos jelenlétet, egy időszakot jelképez. A fenyőágak egybefonódása olyan, akárcsak az emberi életek, amelyek folyton-folyvást egybefonódnak, egymás közelségében vannak. A kör alakú mintázat Isten körkörös szeretetét jelképezi, amely formájából adódóan soha nem ér véget. A négy gyertya a hozzánk közeledő Isten fényességét, melegségét szimbolizálja.

Idézet
Ezek mind-mind olyan jelek, amelyek bizonyosságot adnak az Ő eljövetelére” 

– magyarázta. A család összejövetelének a koszorú körül megerősítő hatása van, emberi kapcsolatainkban a harmónia megtalálására ad lehetőséget. „A szent családhoz való hasonulás mindig is az embertársainkon és a bajba jutottakon való segítő szándékot takarja. Nem véletlen, hogy a legtöbb ember a karácsonyi időszakban szeretne megajándékozni rászorulókat, nélkülözőket. Őket ez a nyitott szándék érinti meg évről évre” – érvelt az összefüggések között.

Jelenünk

Bár valószínűtlen, hogy karácsony ünnepéig lecsengene a világjárvány, a segédlelkész szerint erőt kell vennünk magunkon, és kiváltképp most kell a jó dolgokra és a nyitottságunkra koncentrálnunk. „Ne engedjük, hogy a pánik eluralkodjon rajtunk, mert, teszem fel, milyen lesz így az advent vagy a karácsony?

Az ünnep elsősorban bennünk zajlik.

Mérlegeljük és szűrjük ki azokat a dolgokat, tevékenységeket, amelyek csak rossz hatással vannak ránk, belső békétlenséget, feszültséget eredményeznek. A felemelkedésre, a jó hangulatra való törekedés mindig nehezebb. Több imádságot igényel, de a lelki béke megélése mindenkinek adott. Csak az a kérdés, hogy mi is valóban szeretnénk-e rálépni arra az útra, amelyet az adventi időszak felajánl nekünk” – emelte ki.

Kifejtette, a Megváltó jönni akar, és jönni is fog: „Ha én ajtót tudok majd nyitni a kisded Jézusnak és az ő szeretetének, valóságos öröm fogja eltölteni szívemet. Csendes és megfelelő belső készülést kívánok a híveknek.”

Korpos Attila

Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap havonta megjelenő kiadványában, a Hit-vallás legfrissebb számában látott napvilágot november 23-án.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei