A fénynek és a fényességnek mind az adventi koszorún, mind a karácsonyfán a remény megjelenítésében van szerepe
Fotó: Erdély Bálint Előd
Közel egy hónap múlva Jézus Krisztus születését ünnepelhetjük. Az azt megelőző időszakról, az adventi tevékeny várakozásról Fülöp Zsombor lelkipásztorral beszélgettünk, aki segített megérteni, miért is oly fontos megfelelően előkészülni a karácsony misztériumára.
2020. november 29., 09:582020. november 29., 09:58
A vasárnappal kezdődő liturgikus szent idő latinul Adventus Domini, azaz az Úr eljövetelének emlékideje, mai szóhasználatunkban advent.
– mutatott rá Fülöp Zsombor paptestvér. – Valakinek az érkezését várjuk, akiről tudjuk biztosan, hogy el fog jönni. Aztán ott van a várakozás, amely tulajdonképpen az egész adventi időszakot jellemzi. Készületet, felkészültséget hordoz magában. De várakozni vágyakozás nélkül nem lehetséges. Emberi és Isten-kapcsolatomban is vágyakozom valami új dologra, egy kapcsolódásra” – kezdte a galócási születésű segédlelkész. Szerinte fel kell ismernünk, hogy Isten be akar lépni az életünkbe, a szürke hétköznapokból szeretne felébreszteni minket a Megváltó.
Advent időszakában, akárcsak nagyböjtben, szembenézünk önmagunkkal. A hívő keresztények megvizsgálják jó és rossz oldalukat, ebben a lélekvizsgálatban szeretne részt venni az Úr.
– emelte ki az adventi időszak egyik alappillérét. Tudatos készülettel, a várakozás szellemében igyekezzünk kitölteni ezt az időszakot, hívja fel a figyelmet: „Ha egy jó barátot várok, mindig egy adott céllal várom. Fontos, hogy ne csak felületesen készüljek a találkozásra. És ha embertársam érkezésére figyelmet fordítok, Jézus Krisztust ugyanolyan magatartással kell (be)fogadnom a hajlékomba.”
Az áldozathozatal és lemondás szintén a szent ünnepre való előkészület alappontjait jelentik. „A hajnali szentmisék is az ember felrázását, a hétköznapok egyszerűségéből való kiszakítását hivatottak szolgálni. A roráték hajnali felkeléssel és olykor egész napos fáradtsággal járnak, de már néhány részvétel is elindíthatja bennünk azt a nyitottságot, hogy igen, én kész vagyok áldozatot hozni.
– vezetett rá a belső folyamatokra Zsombor.
Itt kitért a külsőségek veszélyeire is. A segédlelkész szerint határt kell szabnunk magunknak, és a tanítások szerint járjunk el, ne divatból készüljünk elő a szent ünnepre. „Azzal, hogy nem kezdem el díszíteni advent harmadik hetében a karácsonyfát és nem ékesítem fel (túlzásokba esve) a környezetemet, már a helyes utat próbálom követni.
Tartalmas és szép időszak az advent, amelyben igazán kinyithatjuk szívünket, megfogalmazhatjuk vágyainkat, óhajainkat, bánatainkat. Meglátásom szerint csak megfelelő és egyenes értelmezés kérdése az egész. Ha csupán erre odafigyelünk, máris a megszokottól eltérő lesz számunkra a szent ünnep” – húzta alá a megtestesülés misztériumának lényegét a Brassó belvárosi egyházközségben szolgálatot teljesítő lelkipásztor.
Vallásaink többségében fontosak a rituálék, a szimbólumok. „Az adventi koszorú is vallásos jelenlétet, egy időszakot jelképez. A fenyőágak egybefonódása olyan, akárcsak az emberi életek, amelyek folyton-folyvást egybefonódnak, egymás közelségében vannak. A kör alakú mintázat Isten körkörös szeretetét jelképezi, amely formájából adódóan soha nem ér véget. A négy gyertya a hozzánk közeledő Isten fényességét, melegségét szimbolizálja.
– magyarázta. A család összejövetelének a koszorú körül megerősítő hatása van, emberi kapcsolatainkban a harmónia megtalálására ad lehetőséget. „A szent családhoz való hasonulás mindig is az embertársainkon és a bajba jutottakon való segítő szándékot takarja. Nem véletlen, hogy a legtöbb ember a karácsonyi időszakban szeretne megajándékozni rászorulókat, nélkülözőket. Őket ez a nyitott szándék érinti meg évről évre” – érvelt az összefüggések között.
Bár valószínűtlen, hogy karácsony ünnepéig lecsengene a világjárvány, a segédlelkész szerint erőt kell vennünk magunkon, és kiváltképp most kell a jó dolgokra és a nyitottságunkra koncentrálnunk. „Ne engedjük, hogy a pánik eluralkodjon rajtunk, mert, teszem fel, milyen lesz így az advent vagy a karácsony?
Mérlegeljük és szűrjük ki azokat a dolgokat, tevékenységeket, amelyek csak rossz hatással vannak ránk, belső békétlenséget, feszültséget eredményeznek. A felemelkedésre, a jó hangulatra való törekedés mindig nehezebb. Több imádságot igényel, de a lelki béke megélése mindenkinek adott. Csak az a kérdés, hogy mi is valóban szeretnénk-e rálépni arra az útra, amelyet az adventi időszak felajánl nekünk” – emelte ki.
Kifejtette, a Megváltó jönni akar, és jönni is fog: „Ha én ajtót tudok majd nyitni a kisded Jézusnak és az ő szeretetének, valóságos öröm fogja eltölteni szívemet. Csendes és megfelelő belső készülést kívánok a híveknek.”
Korpos Attila
Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap havonta megjelenő kiadványában, a Hit-vallás legfrissebb számában látott napvilágot november 23-án.
Torockó és környéke Erdély egyik felkapott turisztikai régiója. A Székelykő lábánál fekvő két magyar település vendéglátásból jelesre vizsgázik.
Reggel háromnegyed hatra érkeztünk a marosszentgyörgyi római katolikus templomba a hat órakor kezdődő roráté misére. Az emberek sorra léptek be a templomba, egyre többen érkeztek, kapcsolódtak be a rózsafüzér-imádságba.
Erdélyben sok savanyúságot fogyasztunk, és ennek jelentős része még mindig a családi konyhán készül el. Közkedvelt a savanyú káposzta és az uborka, de kis leleményességgel minden zöldségfélét biztonságosan savanyíthatunk.
Gyerekkorában Klán János az Érmihályfalva állatpiacának helyet adó fűben kezdte rúgni a labdát, majd 17 évesen már bemutatkozott a helyi, megyei bajnokságot nyerő felnőttcsapatban.
Általánosságban egyre kevesebben tartanak sertést, Gyergyó vidékén azonban még mindig vannak, akik a téli hónapokban disznót vágnak, hogy az állat szinte minden részét feldolgozva megrakják a mélyhűtőket, éléskamrákat.
Évtizedeken keresztül testi épségét kockáztatta a vendégcsapatnak az a futballistája, aki testcsellel, egy keményebb szereléssel vagy netán góllal merészelte megtréfálni valamelyik bányavidéki ellenfelét.
Kevés téma van, amiről annyit beszélünk, hallunk és olvasunk, mint az egészséges táplálkozás és a mindennapi étkezéssel összefüggő kiegyensúlyozott életmód.
Nem lesz könnyű a jövő esztendő, figyelmeztetnek a kiadványunknak nyilatkozó gazdasági és pénzügyi szakértők, akik szerint a háztartások, a vállalkozások és az állami költségvetés is komoly kihívásokkal néz szembe.
Kárpát-medencei versenyeken díjnyertes szörpöket és lekvárokat állít elő saját gyümölcsösében megtermett nyersanyagból a kebelei Cseh házaspár.
A Máltai Szeretetszolgálat háza táján egész évben zajlik az élet, de az advent időszaka különösen aktív Marosvásárhelyen és Csíkszeredában is.
szóljon hozzá!