2010. március 04., 08:522010. március 04., 08:52
Az aláírásra váró szerződésben az áll, hogy az intézmény a váradi és Bihar megyei zsidóság múzeumát hozhatja létre az épületben, ehhez a Nagyváradi Zsidó Hitközség szolgáltat majd kiállítandó tárgyakat. „Az ötlet rég megszületett, ám pénz hiányában eddig nem sikerült megvalósítani. Most úgy véltük, a múzeum szakemberei magas színvonalon hozhatnák létre a kiállítási teret, akár pályázati pénzekből, a mi segítségünkkel” – tájékoztatta a Krónikát Seidler András, a Nagyváradi Zsidó Hitközség alelnöke.
Seidler elmondta, a zsinagóga udvarán működő piac szükséges rossz a hitközség számára. A magáncég ugyanis az árusítással egy időben a zsinagóga őrzését is megoldja, s már bebizonyosodott, mekkora szükség van erre. Néhány esztendeje ugyanis a váradiaktól kapott számtalan kritika miatt elküldték a kereskedőket az udvarról. „Nem sokkal később egy őrült megpróbálta felgyújtani a zsinagógát és egyéb épületeket is a környéken, így akart öngyilkos lenni. Ekkor viszszahívtuk a céget, hogy őrizet alatt legyen az épület is” – magyarázta Seidler. Ha elkészül a múzeum, innen a látogatók a jeruzsálemi Yadvasem Múzeum adattárához is közvetlenül hozzáférhetnek, így bárki felkutathatja saját családfáját. Seidler hangsúlyozta: a szerződés aláírásának pillanatáig semmi nem biztos, és reméli, hogy a Körösvidéki Múzeum igazgatójának, Aurel Chiriacnak az egészségi állapota megengedi, hogy péntek délben szignálja a megegyezést.
Nagyvárad rengeteget köszönhet a valaha itt élt nagyszámú zsidó közösségnek – mesélte el lapunknak Péter I. Zoltán helytörténész. A Teleki utcai zsinagóga az 1930-as években készült, Pintér István tervei alapján, de ennél jóval korábban, az 1800-as évek elején már kettő is épült a Kolozsvári úton. Ezeket később lebontották, s az ortodox, illetve a neológ irányzat kettéválása után (mindkettőnek számos képviselője élt Váradon) három működött. Az említetten kívül a most is használatban lévő ortodox, és a szintén elhagyatott Kossuth (Independenþei) utcai neológ zsinagóga.
A 19. és 20. század fordulóján a lakosság csaknem 26 százaléka volt zsidó, a legtöbben jómódú, tiszteletre méltó emberek: ügyvédek, kereskedők, gyártulajdonosok, bankárok, mesélte a történész. Így lettek ők a századelő Váradjának fő építtetői és építkezési vállalkozói: Komor Marcell és Jakab Dezső, a Fekete Sas-palota tervezői, akik a szintén zsidó vallású Adorján testvérpár megrendelésére építették fő művüket, illetve a két fivér házait is, amelyek szintén műemlék épületek (Adorján-ház I. és II.). A Kossuth utca és a Nagyvásártér (December 1.) legszebb háztömbjeit is nekik köszönheti a város, mint ahogy a legtöbb műemlék épületet, az Apolló-palotát leszámítva, amelyet a városvezetőség építtetett, magyarázta Péter I. Zoltán. A második világháború idején aztán legtöbbjüket elhurcolták, vagy elmenekültek, így most egyetlen hitközség működik a városban, a három zsinagóga közül pedig egy van használatban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kánikulára figyelmeztető sárga jelzést adott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország területének mintegy felére.
A Krónikához eljuttatott tájékoztatásában a magyar honvédelmi minisztérium közli: nem tartja megfelelőnek az aradi Alsótemetőt a Románia területén nyugvó magyar világháborús hősök földi maradványainak központi temetője létrehozása céljából.
A Kilyént képviselő Varga Mátyás nyerte Rover Gidran Rozi nevű lovával a Székely Vágtát, a Nemzeti Vágta 14. alkalommal megrendezett székelyföldi kvalifikációs előfutamát vasárnap a háromszéki Maksához tartozó Óriáspince-tetőn.
A Maros Megyei Katasztrófavédelmi Bizottság műszaki megoldásokat azonosított a Kis-Küküllő vizének sókoncentrációja által okozott probléma közép-, illetve rövidtávú rendezésére – jelentette be vasárnap Barabási Antal-Szabolcs, Maros megye prefektusa.
Kitüntetést kapott Cătălin Cherecheș, Nagybánya korrupció miatt elítélt, külföldre szökött, ott elfogott, így jelenleg börtönbüntetését töltő volt polgármestere a román ortodox egyháztól.
Tűz ütött ki szombaton a kolozsvári megyei kórház pszichiátriai osztályának egyik kórtermében.
Románia egyik legnagyobb, szintetikus kábítószerek illegális előállítására szolgáló laboratóriumát fedezte fel a rendőrség és az ügyészség egy Brassó megyei raktárban.
Csökken a Kis-Küküllőbe és a Marosba a parajdi bánya elárasztása nyomán jutott só mennyisége – közölte szombaton a román vízügyi hatóság (ANAR).
Az oktatási minisztérium döntésével hoznák létre újra a marosvásárhelyi katolikus iskolát, amire az új tanügyi törvény egyik cikkelye nyújt lehetőséget – nyilatkozta az MTI-nek pénteken Marosvásárhelyen Tamási Zsolt volt igazgató.
Rovarok és más gerinctelenek tetemeinek százai hevernek a parajdi bányaszerencsétlenség utáni magas sótartalom által érintett patakszakaszokon. Gyakorlatilag a teljes makroszkópikus vízi gerinctelen fauna elpusztult az erőteljesen érintett vízfolyásokban.
Látogatottsági adatok