Fotó: A szerző felvétele
Évtizedes probléma
Mint arról korábban többször is beszámoltunk, a Bölönhöz tartozó, a községtől három kilométer távolságra levő szántóföldön már a rendszerváltás előtt elkezdtek építkezni a Brassó megyei, szászmagyarósi romák, majd ’89 után gombamód szaporodtak fa- és téglaházaik. A ’90-es évek elején a bölöni önkormányzat lebontatta az engedély nélkül épített házakat, de azok újra megjelentek. Jelenleg a Kovászna megyéhez tartozó, mezőgazdasági területként telekkönyvezett húsz hektáron 130 házban mintegy 600 szászmagyarósi roma lakik. A betelepedett romák Brassó megyei személyazonossági igazolvánnyal rendelkeznek, amelyekben a szászmagyarósi 104-es házszám szerepel állandó lakhelyként. Korábban több elképzelés is született az ügy rendezésére. A két megye elöljárói már területcserén is gondolkodtak, ezt azonban nem lehetett megvalósítani, mivel ehhez meg kellett volna változtatni a megyék közigazgatási határait. Tervezték, hogy beperelik az engedély nélkül építkezőket, majd a végleges bírósági ítélet alapján lebontják házaikat, a pereskedésre viszont nem került sor. A háromszéki elöljárók azt is felvetették, hogy kormánytámogatásból úgynevezett NATO-típusú, könnyűszerkezetű házakat vásárolnak, amelyeket Szászmagyaróson építenek fel, majd átköltöztetik ide a romákat.
György Ervin Kovászna megyei és Emil Niţă Brassó megyei prefektus többszöri tárgyalás után találta meg a végső, kompromisszumos megoldást a kérdésre. Bölönnél a Korlát-patak képezi a természetes határt Kovászna és Brassó megye között, ennek medrét olyan módon szabályozzák majd, hogy a terület, amelyen a romák házai állnak, átkerüljön a Brassó megyei Szászmagyarós településhez. György Ervin hangsúlyozta, a mederszabályozás azért is javallott, hogy megóvják a házakat az áradástól. „A két megye területe tulajdonképpen nem változik, mert lennebb visszakanyarítjuk a patakot, és így Kovászna megye nem lesz semmivel sem kisebb” – magyarázta a Krónikának a kormánybiztos.
Egymillió lejes „beruházás”
Mint mondta, becslések szerint a mederszabályozás egymillió lejbe kerül. Erről a két megye kormánybiztosi hivatala, illetve vízgazdálkodási igazgatósága együttműködési szerződést ír alá. A patakszabályozási munkálatok kivitelezését a két megye vízgazdálkodási igazgatóságát irányító Râmnicu Vâlcea-i vízgazdálkodási hivatalnak kell jóváhagynia és felügyelnie. A műszaki dokumentáció hozzávetőleg hat hónap alatt készül el, így a jövő év folyamán a bölöni terület átkerül Brassó megyébe, mondta György Ervin. A prefektus szerint így mindenki jól jár, ugyanis a romák mindig is Brassó megyeiek akartak maradni, hiszen a szociális támogatást is onnan kapták, másrészt a romakérdés megoldásával egyidejűleg a patakmedret is szabályozzák.
György Ervin Kovászna és Emil Niţă Brassó megyei prefektus abban is megállapodott, segítik a romákat, hogy törvényesítsék építkezési engedély nélkül felhúzott házaikat. Legalizálják a felek között kötött, csak egymás számára íródott adásvételi szerződéseket, majd Szászmagyarós önkormányzata kiadja ezekre az építkezési engedélyeket. A bölöni határban lakó romák ugyanis szászmagyarósinak vallják magukat, és azt állítják, megvették a földeket, amelyeken házaik állnak.
Precedenst teremtenek?
Sikó Imre, Bölön polgármestere, a Krónikától értesült a döntésről, és nem örül a prefektusok által elfogadott megoldásnak. „Jobb lenne, ha Szászmagyarós adna a romáknak egy területet, és odaköltöztetnék őket” – fejtette ki lapunknak Sikó Imre. Az elöljáró szerint a népes roma közösség tagjai garázdálkodnak a falubeliek földjein, lopják a termést. Mint mondta, a bölöni gazdák kénytelenek voltak eladni földjeik egy részét a romáknak, mert amúgy sem tudták ezekről betakarítani a termést, mivel a romák ellopták azt. Sikó Imre attól is tart, hogy ha utólag kiadják a törvénytelenül felépített házakra az építkezési engedélyt, ezzel precedenst teremtenek. „Hiába tartoznak majd Brassó megyéhez, csak Bölön határában maradnak. Most hatszázan laknak itt, de ha büntetlenül építkezhetnek, hamarosan hatezren lesznek” – fogalmazott a polgármester.
A második világháborút lezáró béketárgyalásokon a győztes nagyhatalmak többsége érzékelte, hogy a trianoni határok igazságtalanok voltak Magyarország számára, és valamilyen korrekcióra lenne szükség.
Kigyulladt egy üzlethelyiség tetőszerkezet keddre virradóra Parajdon. A lángok két közeli vegyesboltban és egy tömbház két lakásában is károkat okoztak – számolt be a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megkezdődött a 24. Partiumi Magyar Napok (PMN) Szatmárnémetiben, az augusztus 24-ig tartó fesztivál koncertekkel, színházi előadásokkal, filmvetítésekkel, bábelőadásokkal, néptáncbemutatókkal és sok más kulturális eseménnyel várja az érdeklődőket.
Befejeződött a restaurálás, hétfőtől ismét látogatható a Hunyad megyei Szászváros vára.
A Kolozsvári Magyar Napok sikere számomra azt bizonyítja, hogy van jövője a magyar közösségnek, mégpedig reményteljes – hangoztatta Sulyok Tamás köztársasági elnök hétfőn este a kincses városban.
A hét első napjaiban Erdélyben 22 fokra, Máramarosban és Moldvában 25–26 fokra csökkent a nappali hőmérséklet maximális értékeinek átlaga, jövő héttől pedig a megszokottnál hűvösebb lesz az idő a legtöbb régióban.
Kolozsváron folytatta hétfőn háromnapos erdélyi magánlátogatását Sulyok Tamás államfő, aki a Barabás Miklós Céh Bánffy-palotában berendezett rendhagyó tárlatát és a kolozsmonostori Nagyboldogasszony (Kálvária) plébániatemplomot tekintette meg.
A 150 éve elhunyt Kriza János püspöknek avatott szobrot a Fehér megyei Torockón a Magyar Unitárius Egyház.
Zivatarokra, jégesőre és erős szélre vonatkozó másodfokú (narancssárga) riasztást bocsátott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Vâlcea, Olt, Argeș, Teleorman megyére, valamint Fehér, Szeben, Brassó, Dâmbovița és Prahova megye hegyvidékére.
Erdély több pontján is károkat okozott a vihar vasárnap, számos helyen kellett beavatkozniuk a katasztrófavédelem egységeinek.