2011. október 25., 08:572011. október 25., 08:57
A múlt heti ülés előtt egy nappal előterjesztett javaslatot a testület nem fogadta el, az RMDSZ-es képviselők ugyanis tartózkodtak a voksolástól arra hivatkozva, hogy az építmény helyszíne urbanisztikai szempontból kifogásolható, mivel a megjelölt helyen tartandó ünnepségek alkalmával le kellene állítani az említett szakaszon a forgalmat. A vonatkozó tervezetet azonban ismét napirendre tűzték a csütörtöki tanácsülésen, mi több, a tanács két köztéri szobor állítására vonatkozó javaslatról is dönthet.
Az egyik egy Rákóczi-szobor lenne a Kálvin téren, a másik pedig egy Ştefan cel Mare-büszt – mindkét emlékhely kialakítását Ilyés Gyula polgármester javasolta. A kilátásokkal kapcsolatban Kereskényi Gábor városi RMDSZ-elnök kifejtette: a városi képviselő-testületben a román és a magyar tanácsosok aránya 12 a 11-hez, így lényegében bármit megszavazhatnak, ha egyetért ezzel az RMDSZ, ha nem. Ezért inkább alkuba bocsátkoztak.
A zászlórúddal kapcsolatban az elnök szerint arról tárgyalnak, hogy megfelelő-e a hely egy ilyen állvány számára, vagy jobb lenne máshová tervezni. Hangsúlyozta viszont, hogy a II. Rákóczi Ferencet ábrázoló szobor elhelyezése a Kálvin téren, a Láncos templom mögött különös fontossággal bír a szatmári magyarság számára, így nem méltatlan az alku akkor sem, ha két köztéri alkotással „fizetnek” érte. Egy 1998-as tanácsi határozat ugyanis itt egy Mihai Viteazul-lovasszobrot engedélyez, mely mindeddig azért nem készült el, mert nem került rá pénz. A Rákóczi-szoborra vonatkozó határozattervezet viszont úgy lett megfogalmazva, hogy elfogadása esetén hatályon kívül helyezné a korábbi határozatot.
„A Kálvin tér szimbolikus jelentőségű helye a szatmári reformátusoknak, ezért nem lenne ízléses itt olyan alkotást elhelyezni, amely nem áll közel a magyarsághoz” – fejtette ki az elnök, hozzátéve, hogy Rákóczi több szállal is kötődik Szatmárhoz: Szatmárnémetiben dolgozták ki a szabadságharcot lezáró békeszerződést, a családnak pedig a Kálvin téren egy kúriája is állt régen. Kereskényi szerint egyelőre kérdéses, hogy kit fog ábrázolni a másik alkotás – a határőrség Ştefan cel Mare szobrát látná szívesen a laktanya előtt, a prefektus viszont Avram Iancu-szobrot szeretne a Szamos áruház mellett felállítani.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bihar megye az elmúlt években felismerte, hogy az egyik legnagyobb természeti erőforrása – a termálvíz – jóval több lehetőséget rejt magában, mint amit eddig kihasználtak.
Súlyos gondot okoz az ivóvízellátás hiánya Dicsőszentmártonban és a környező Maros megyei településeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sókoncentrációja miatt, a vezetékes ivóvízellátás több ízben is szünetelt az elmúlt napokban.
Brassó péntekenként kedvezményes hegyi kalandra hívja a mountainbike-rajongókat – helyi lakosoknak 50 százalékos kedvezménnyel érhetők el a felvonók a Keresztényhavasra.
Pert nyert az Arad megyei prefektúra az egyetlen családnak visszaszolgáltatott partiumi falu, Zarándnádas ügyében.
Életének 84. évében meghalt Kincses Előd jogász, közíró, a romániai rendszerváltás utáni időszak egyik legismertebb magyar közéleti alakja, az erdélyi magyar ügyek és érdekek kitartó képviselője, védője.
Két Maros megyei személy vesztette életét Élesd terelőútján egy tömegbalesetben kedd délután, két személygépkocsi és egy autóbusz karambolozott.
A marosvásárhelyi rendőrségi fogdában kötött ki az a 35 éves gépkocsivezető, aki mattrészegen ült volánhoz, az alkoholszonda a kilégzett levegőjében 1,32 mg/l tiszta alkoholt jelzett.
Idén már másodszor virágoztak ki a cseresznyefák Arad megye több pontján. Szakemberek szerint ez az éghajlatváltozás okozta anomália, amely stresszt okoz a fáknak, és fennáll a veszélye, hogy egyesek hosszú távon károsodnak.
Leégett egy kedd este kiütött tűzben a Vlegyásza-csúcson levő meteorológiai állomás – tájékoztatott a Kolozs megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Kolozsváron számos üzletben, étteremben találkozhat a gasztronómiai ínyencségekre vágyó fogyasztó a Caseus sajtokkal. A kincses várostól 11 kilométerre fekvő, többségében magyarok lakta Györgyfalván hétéves múltra tekint vissza az érlelt sajtok készítése.
Látogatottsági adatok