A következő három évben felülvizsgáltatja a kormány a betegnyugdíjra jogosultak dossziéit, és akiről kiderül, hogy jogtalanul részesül a juttatásban, kénytelen lesz munkát vállalni – jelentette be a napokban Emil Boc kormányfő. A miniszterelnök szerint fennáll a gyanú, hogy a rokkantnyugdíjasok jelentős hányada törvénytelenül kapja a támogatást, hamis papírokkal került fel a jogosultak listájára.
Mint hangsúlyozta, a kormány rendet szeretne teremteni ezen a téren, így akikről bebizonyosodik, hogy egészséges emberek lévén részesülnek a betegeknek járó juttatásban, azoknak a nyugdíjkorhatár eléréséig vissza kell menniük dolgozni. Hozzátette, miután ellenőrizték a dossziékat, és kiszűrték az illegális eseteket, a jogosultak nyugdíja növekedni fog.
„Fel akarjuk számolni a visszaéléseket, és korrigálni a jelenlegi helyzetet azok esetében, akik valóban jogosultak a rokkantnyugdíjra. Az állami támogatásra szoruló beteg embereknek nagyobb nyugdíjban kell részesülniük ahhoz, hogy meg tudjanak küzdeni a nehézségekkel” – érvelt a kormányfő, aki szerint 2001–2009 között a rokkantnyugdíjasok száma ötven százalékkal nőtt, 600 ezerről 900 ezerre.
Országos szinten Bihar megye élen jár a betegnyugdíjasok számát illetően, és volt már rá példa, hogy turpisságok derültek ki. Ezért az illetékesek évek óta figyelemmel követik a betegnyugdíjat igénylőket – közölte a Krónikával Vass Sándor, a Bihar Megyei Nyugdíjpénztár kommunikációs irodavezetője. Mivel bizonyos kategóriák esetében félévente vagy évente újra kell igényelni a járandóságot, folyamatosan értesülnek a jogosultak egészségi állapotának változásáról.
„A nyugdíjas a saját orvosa által kiállított igazoló dokumentummal jön be hozzánk, itt a mi orvosunk értékeli a diagnózist, s annak alapján helyezi el egyik vagy másik nyugdíjkategóriába. Egy fél év alatt javulhat vagy romolhat az igénylő állapota, ezért van szükség a rendszeres ellenőrzésre” – magyarázta Vass. Hozzátette, az eredeti papírt kiállító orvost azonban nem ellenőrizhetik, sem joguk, sem lehetőségük nincs erre. „Ha gyanúsnak találunk egy esetet, az ezekre szakosodott bukaresti bizottsághoz kell továbbítanunk a dokumentációt, amely alkalomadtán behívhatja az igénylőt a saját orvosi rendelőjébe, hogy felülvizsgálja a diagnózist” – mesélte a szakember.
Mint emlékezett, előfordult már, hogy az illető bizottság bizonyos betegségre hivatkozó igénylők mindegyikét a fővárosba kérette, hogy egytől egyig alaposabban megvizsgálják őket, jogosan kapják-e a járandóságot.
Bihar megyében egyébként 53 500 személy kap betegnyugdíjat, ez más megyéhez viszonyítva igen magas szám. A nyugdíjpénztár ezt már jelezte a megyei közegészségügyi igazgatóságnak, amely azonban nem talált semmi meglepőt ebben. Azt a választ adta, hogy a térségben sokan végeztek az egészségre káros munkát, például az Erdélyi-szigethegység uránbányáiban, ráadásul az egészségtelen étkezés is jellemző a térségben.
A rokkantnyugdíjasok magas száma egyébként Ilie Bolojannak is feltűnt, aki 2005–2007 között Bihar megyei prefektusként vizsgálatot kezdeményezett az ügyben. A volt kormánymegbízott arra gyanakodott, hogy sokan hamis orvosi papírokkal jutnak hozzá az állami támogatáshoz, ezért egy megyei szintű orvosi bizottság kinevezését javasolta, amely felülvizsgálja az igénylők aktáit és az abban szereplő diagnózist. A kezdeményezésnek Bolojan kormányfőtitkárrá való kinevezése vetett véget, utódait ugyanis nem foglalkoztatta a bihari betegnyugdíjasok magas száma.
Maros megyében feleannyi betegnyugdíjas sincs, mint Biharban. A mintegy 140 ezer munkaképes lakosra 166 ezer nyugdíjas jut, ezek közül közel 21 ezren részesülnek betegnyugdíjban – közölte a Krónikával Morent Ilona, a megyei nyugdíjpénztár nemrég visszahelyezett igazgatója. Mint mondta, ezek száma az utóbbi időben némileg csökkent.
A betegnyugdíj-ellenőrzési folyamat Maros megyét is elérte. A megyei orvosi szakvéleményezési szolgálat vezetője, Gheorghe Sămărghiţean szerint az utóbbi hetekben 400 Maros megyei rokkantnyugdíjas dossziéját ellenőrizte az Országos Orvosi Szakvéleményezési és Munkaképesség-visszaállítási Intézet (INEMRCM), és ezek közül száz esetben felülvizsgálati eljárást rendeltek el.
Sămărghiţean szerint azonban ez nem jelenti azt, hogy az orvosok minden esetben törvénytelenül jártak el, mint mondta, a legtöbbször a dossziék nem tartalmaztak elég adatot, dokumentumot, vagy a páciensek nem töltöttek elég időt kórházban ahhoz, hogy biztonságosan meg lehessen állapítani a diagnózist. Sămărghiţean elmondta: január folyamán 15 rákos beteg esetében helyben állapították meg az illetők betegnyugdíjra való jogosultságát, és 20 iratcsomót továbbítottak az országos intézethez, hogy ott döntsenek a betegek sorsáról.
Szatmár megyében a nyugdíjasok 30 százaléka részesül rokkantnyugdíjban, 27 500 személy kap ilyen támogatást, mintegy ötszázzal kevesebb, mint tavaly – tudtuk meg Eugenia Saboutól, a megyei nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatójától. Sabou szerint tavaly óta Bukarest havonta, szúrópróbaszerűen dossziékat kér tőlük, és tévedés esetén a betegnyugdíjasokat a fővárosba citálják felülvizsgálatra. Az ellenőrzések nyomán csaknem száz személytől vonták meg teljes egészében a betegnyugdíjat, vagy minősítették vissza őket alacsonyabb fokozatba, mondta az igazgatónő.
„Több névtelen vagy aláírt levél is érkezik hozzánk, amelyben a szomszédok egymást jelentgetik fel, mondván, hogy olyanok is kapnak betegnyugdíjat, akik nem jogosultak rá” – mesélte Sabou. Az igazgató szerint a legnagyobb gond, hogy az utólagos vizsgálatok során olyanoktól is elveszik a betegnyugdíjat, akiknek ezután semmilyen jövedelemforrásuk nem marad.
„Akiket lefokoznak, és részmunkaidőben dolgozhatnának, sajnos nagyon ritkán kapnak munkát, a maradék nyugdíjból pedig nem tudnak megélni” – hívta fel a figyelmet az igazgató, hozzátéve, hogy ezen személyeknek azonban nem kell visszafizetniük a korábban kapott összegeket. „Csak akkor kell fizetniük, ha arra az időszakra is kapták a nyugdíjat, amikor a felülvizsgálat folyt” – mesélte Eugenia Sabou.
A pogány hagyományokban gyökerező népszokást elevenítette fel a Szent Iván-éji tűzugrás újbóli meghonosításával a pécskai Búzavirág Egyesület és Néptáncegyüttes, amely a nyári napforduló estéjén szervezte meg a az idei Pécskai Magyar Napok „fénypontját”.
Nagyszabású román–magyar határrendészeti razziát tartottak az elmúlt hétvégén Arad megye területén a két ország határőrizeti szervei. Több száz személyt és gépjárművet ellenőriztek, tucatnál is több bírságot róttak ki.
Marius Coman, a Nagyváradi VSK U14-es kategóriában országos bajnok kosárlabdacsapatának 23 éves segédedzője vesztette életét vasárnap az A2-es autópályán történt buszbalesetben.
Kánikulára figyelmeztető sárga jelzést adott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország területének mintegy felére.
A Kilyént képviselő Varga Mátyás nyerte Rover Gidran Rozi nevű lovával a Székely Vágtát, a Nemzeti Vágta 14. alkalommal megrendezett székelyföldi kvalifikációs előfutamát vasárnap a háromszéki Maksához tartozó Óriáspince-tetőn.
A Maros Megyei Katasztrófavédelmi Bizottság műszaki megoldásokat azonosított a Kis-Küküllő vizének sókoncentrációja által okozott probléma közép-, illetve rövidtávú rendezésére – jelentette be vasárnap Barabási Antal-Szabolcs, Maros megye prefektusa.
Kitüntetést kapott Cătălin Cherecheș, Nagybánya korrupció miatt elítélt, külföldre szökött, ott elfogott, így jelenleg börtönbüntetését töltő volt polgármestere a román ortodox egyháztól.
Tűz ütött ki szombaton a kolozsvári megyei kórház pszichiátriai osztályának egyik kórtermében.
Románia egyik legnagyobb, szintetikus kábítószerek illegális előállítására szolgáló laboratóriumát fedezte fel a rendőrség és az ügyészség egy Brassó megyei raktárban.
Csökken a Kis-Küküllőbe és a Marosba a parajdi bánya elárasztása nyomán jutott só mennyisége – közölte szombaton a román vízügyi hatóság (ANAR).