Virtuális piacot teremtenek az erdélyi gazdáknak

Korszerűsítenék a gépparkot. A nyertes székelyföldi pályázók nyolcvan százaléka mezőgépet vásárol •  Fotó: Pro Economica Alapítvány

Korszerűsítenék a gépparkot. A nyertes székelyföldi pályázók nyolcvan százaléka mezőgépet vásárol

Fotó: Pro Economica Alapítvány

Virtuális székelyföldi mezőgazdasági piacot és online szövetkezetet tervez a marosvásárhelyi székhelyű Pro Economica Alapítvány. Az erdélyi gazdaságfejlesztési támogatásokat lebonyolító szervezet vezetője, Kozma Mónika a Krónikának azt is elmondta, hogy a partiumi gazdapályázatokat idén ősszel hirdetnék meg, amelyek összege azonban különbözne a most elszámolás alatt álló székelyföldi kiírásoktól.

Makkay József

2020. április 27., 07:452020. április 27., 07:45

A magyar kormány erdélyi gazdaságfejlesztési terveit lebonyolító marosvásárhelyi Pro Economica Alapítvány a koronavírus-járvány idején nemcsak a kis összegű székelyföldi de minimis pályázatok ügyeit rendezi, hanem a rendkívüli helyzetre való tekintettel új projektet indított. A pár napon belül induló, a székelyföldi gazdák online piacaként működő www.agro-mania.ro honlap feltöltése most van folyamatban. Jelenleg azokat a gazdákat regisztrálják, akikkel az alapítvány szorosabb kapcsolatban áll, illetve akik ezt önkéntesen kérik.

Kozma Mónika, az alapítvány ügyvezető igazgatója szerint az ötlet a Maros megyei Sáromberkén megszervezett gazdakiállítás idei megismétlése kapcsán fogalmazódott meg.

A mostani járványhelyzet miatt úgy döntöttek, a május elejére tervezett, de elmaradó kiállítás és mezőgazdasági fórum weboldalát egy IT-csapattal alakítják át kereskedelmi platformmá.

„Látjuk, hogy a vásárlók részéről egyre nagyobb nyitottság van egy olyan virtuális piacra, ahol a gazdák helyi termékeket kínálnak, és megrendelésre házhoz is szállítják. Ezen az internetes felületen szeretnénk népszerűsíteni a mezőgazdaság minden területén tevékenykedő kistermelőket, hogy az online piac lefedje az egész Székelyföldet, de természetesen a kör fokozatosan bővíthető” – nyilatkozta a Krónikának a Pro Economica Alapítvány vezetője, aki arra biztatja a gazdákat, hogy minél többen regisztráljanak a jelenleg tesztüzemben működő honlapon.

A marosvásárhelyi kezdeményezés lényegesen több, mint az eddig született kisrégiós értékesítési közösségi oldalak és honlapok. Az elképzelés mögött hosszabb távú projekt állt, ami – Romániában elsőként – online szövetkezetet hozna létre.

Ennek már dolgoznak a jogi hátterén. A rendszerhez csatlakozó termelők idővel komplex, a mezőgazdaság minden területét átfogó felvásárló és értékesítési szövetkezet haszonélvezőivé válnak. A mezőgazdasági termeléshez szükséges fogyóanyagokhoz, agrárhitelekhez, mezőgazdasági gépekhez vagy tenyészállatokhoz a tagok épp úgy kedvezményesebben jutnak majd hozzá, mint ahogyan a nagyban értékesített mezőgazdasági termékekért is jobb árat kapnak majd, mintha a piacon adnák el. Az online szövetkezet sok kistermelőt és nagybani felvásárlót és feldolgozóüzemet szeretne összehozni olyan kereskedelmi kapcsolatba, amely mindkét fél számára előnyös. Akárcsak a Nyugat-Európában működő szövetkezetek esetében.

Kozma Mónika •  Fotó: Gábos Albin Galéria

Kozma Mónika

Fotó: Gábos Albin

Tartják az elszámolás határidejét

Úgy tűnik, a kis összegű székelyföldi pályázatok 4765 nyertesének az elszámolását nem befolyásolja a mostani koronavírus-járvány. Kozma Mónika szerint a mezőgazdasági termelés viszonylag zavartalanul működik, így az ágazat különböző beszállítócégei – mezőgép-forgalmazók, tenyészállatokkal foglalkozó cégek, illetve más hasonló vállalkozások –

arról biztosították az alapítványt, hogy a szerződésben szereplő tételek idejében megérkeznek a gazdákhoz, így a nyertes pályázattal rendelkezők június 30-ig el tudnak számolni az alapítvány fele.

A Székelyföld három megyéjéből beérkező 5293 pályázatból azok nem kaptak támogatást, akik visszaléptek – mert úgy érezték, nem tudják vállalni az elnyert 70 ezer lejes pályázati összeghez szükséges 25 százalékos önrészt –, vagy köztartozásuk volt az államkasszával, illetve a helyi önkormányzattal szemben.

Azt Kozma Mónika sem tartja túl szerencsésnek, hogy az elnyert gazdapályázatok nyerteseinek mintegy nyolcvan százaléka traktort vagy más mezőgazdasági gépet vásárol a támogatásból, hiszen a kiírásban és annak népszerűsítésében nagy hangsúlyt fektettek a tenyészállatok népszerűsítésére.

Idézet
Székelyföldön – de országszerte is – a feldolgozóipar keresi a tehéntejet és a marhahúst, a szarvasmarhatartáshoz pedig jó természeti feltételekkel rendelkezünk, ezért is reménykedtünk abban, hogy a tenyészállat-vásárlás nagyobb népszerűségnek örvend majd”

– magyarázza a szakember. Ezzel szemben a nyertes pályázók mintegy kilenc százaléka szeretné tenyészállat-vásárlásra fordítani az elnyert összeget. Ennek a viszonylag szűk rétegnek a fele méhcsaládok beszerzését tervezi. Az alapítvány vezetője szerint a jelenség azzal magyarázható, hogy a székelyföldi gazdaportákon nagy hiány mutatkozik korszerű gépekből. Ha a gazdák szeretnék is állatállományukat bővíteni, első körben a szükséges mezőgépek beszerzésére törekszenek.

Kozma úgy látja, a kis összegű gazdapályázatoknak a Székelyföldön is lesz folytatása, hiszen az igény óriási. Legközelebb azt tervezik, hogy kisrégiós pályázatok meghirdetésével hangsúlyosabban figyelnek az állattenyésztési ágazat szükségleteire.

A rendszerhez csatlakozó termelők idővel a teljes mezőgazdaságot átfogó felvásárló és értékesítési szövetkezet haszonélvezőivé válnak •  Fotó: Gábos Albin Galéria

A rendszerhez csatlakozó termelők idővel a teljes mezőgazdaságot átfogó felvásárló és értékesítési szövetkezet haszonélvezőivé válnak

Fotó: Gábos Albin

„Belenőttek” a számítógépes pályázásba

A kis összegű székelyföldi gazdapályázatok fontos tanulsága, hogy a gazdák többségének sikerült saját számítógépén, önerőből megírni és elküldeni a kitöltött online űrlapokat. Az első mezőségi kiírásnál ez még gond volt, de a gazdák mára belejöttek a digitális felületek kezelésébe. Az alapítvány munkatársai úgy szerkesztették meg a pályázat űrlapjait, hogy azt a gazdák is könnyűszerrel használni tudják.

Ennek ellenére sok gazda mégis hivatásos pályázatíróhoz fordult, ami Kozma Mónika szerint nem bizonyult jó ötletnek. Amelyik pályázatíró cég sorozatban szerkesztette a gazdapályázatokat, több, általánosnak ítélt szövegrészt bemásolt az összes pályázatába, amit a bírálóbizottság jelzett a gazdák fele. Utólag tehát ezeket a pályázatokat ki kellett egészíteni, így az járt jól, aki maga töltötte ki saját tudása szerint az űrlapokat. Az alapítvány munkatársai azt szeretnék, ha minden gazda saját ötletei alapján írná meg elképzeléseit gazdaságáról a pályázatban.

Idézet
A napokban beszélgettem az APIA egyik helyi munkatársával, aki örült annak, hogy a támogatási kérelmek mostani online benyújtását megelőzően a székelyföldi gazdáknak már volt egy pályázatírási »főpróbája«, így a földalapú és egyéb támogatási kérelmek interneten keresztül történő benyújtása könnyebben fog működni”

– fogalmaz Kozma Mónika. A pályázatírási munka előkészítésében, azaz az információk továbbításában a szakember szerint nagy szerepet játszottak a székelyföldi falugazdászok. A segítségük révén az alapítványnak jó rálátása van a gazdák munkájára és igényeire.

Őszi start a Partiumban

A székelyföldi sikertörténetként elkönyvelt pályázatok meghirdetését várják Bihar, Szatmár és Szilágy megyében is, ahol már idén januárjától indultak volna a kiírások, ha ez nem fullad diplomáciai csörtébe Magyarország és Románia között.

Kozma Mónika szerint mára lenyugodtak a kedélyek, és nincs jele annak, hogy a román állam kifogásolná az újabb pályázatok meghirdetését.

Szijjártó Péter magyar külügyminiszter Kolozsváron beszélt erről március 20-i látogatásán. Ha minden a tervek szerint alakul, a partiumi de minimis pályázatokat őszre hirdetik meg. Igaz, egyelőre nem lehet tudni, milyen összegű kiírások lesznek, Kozma Mónika szerint ugyanis a partiumi és a székelyföldi igények között jelentős eltérések vannak.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

A Pro Economica Alapítvány tavaly elkészített egy részletes felmérést a partiumi gazdák és agrárvállalkozók igényeiről, elvárásairól, amiből kitűnik, hogy a három célzott megye kisebb-nagyobb farmjai nagyobb összeget szeretnének, mint az eddig meghirdetett 15 ezer euró + 25 százalékos önrész.

Idézet
A határ közelsége is szerepet játszik abban, hogy az itteni gazdaságok erősebbek és rendezettebbek, mint a székelyföldiek, így finanszírozási igényeik is nagyobbak.

Köztes megoldás fog születni az eddigi 15 ezer euró értékű, kis összegű pályázat és a 200 ezer eurós alsó határnál kezdődő nagy összegű pályázatok között, attól függően, miként tudjuk a pályázati kiírásokat összhangba hozni az idevágó uniós szabályokkal” – magyarázza a lehetséges változtatásokat Kozma Mónika.

A de minimis mezőgazdasági kiírásokon kívül a Partiumban is meghirdetik feldolgozóüzemek és más mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalatok korszerűsítése és bővítése céljából a nagy összegű pályázatokat. A Székelyföldön tavaly meghirdetett nagyberuházások finanszírozására kiírt pályázaton 66 nyertest hirdettek, és ezek közül 31 vállalkozóval írták alá eddig a finanszírozási szerződést.

 

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 22., péntek

„Meg kell értetni az egyházakkal, hogy a sajtó nem ellenség”

Az egyházi média szerepét és működését járta körül a kolozsvári Vallásszabadság Házában pénteken rendezett panelbeszélgetés és előadás, amelyen a legfontosabb erdélyi egyházi, vallásos sajtóorgánumok képviselői és kutatók vettek részt.

„Meg kell értetni az egyházakkal, hogy a sajtó nem ellenség”
2024. november 22., péntek

Magyar Levente: Nagyvárad kiemelt pontja a magyar megmaradásért folytatott küzdelemnek

Országhatárokon kívül és belül újra minden nap meg kell harcolni azért, hogy magyarként élhessünk, méltósággal, szabadon – mondta Magyar Levente államtitkár pénteken Nagyváradon.

Magyar Levente: Nagyvárad kiemelt pontja a magyar megmaradásért folytatott küzdelemnek
2024. november 22., péntek

Erős szél, havazás, hóviharok miatt adtak ki figyelmeztetést több erdélyi megyére

Rossz időre figyelmeztető vörös, narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).

Erős szél, havazás, hóviharok miatt adtak ki figyelmeztetést több erdélyi megyére
2024. november 22., péntek

Olyan erős a szél, hogy le kellett zárni az egyik erdélyi autópályát

Az erős szél miatt lezárták péntek reggel az A1-es autópálya Nagyszeben és Bojca közötti szakaszát.

Olyan erős a szél, hogy le kellett zárni az egyik erdélyi autópályát
2024. november 21., csütörtök

Erdélyi faipari kombinát tulajdonosa vált fizetésképtelenné

Fizetésképtelenné nyilvánítását kezdeményezte az egyik bécsi kerületi bíróságon a Ziegler csoport, a szászsebesi faipari kombinát tulajdonosa – írja az economedia.ro.

Erdélyi faipari kombinát tulajdonosa vált fizetésképtelenné
2024. november 21., csütörtök

Sínekre dőlt fák miatt leállt a vasúti közlekedés Hargita megyében

A Hargita megyei Marosfő és Székelyhodos közötti vasúti pályán kidőlt fák és leszakadt ágak miatt leállt a vasúti közlekedés a Román Vasúttársaság (CFR) 400-as számú fővonalán, több vonat a vasútállomásokon vesztegel – közölte a katasztrófavédelem.

Sínekre dőlt fák miatt leállt a vasúti közlekedés Hargita megyében
2024. november 21., csütörtök

Vörös riasztást adtak ki hóviharok miatt, több erdélyi megye is érintett

Hét megye hegyvidékére pénteken érvényes harmadfokú (vörös jelzésű) riasztást adott ki sűrű havazásra és hóviharra az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).

Vörös riasztást adtak ki hóviharok miatt, több erdélyi megye is érintett
2024. november 21., csütörtök

Megalakult az Arad megyei önkormányzat, egyelőre egy magyar tanácsossal

Szerda délelőtt tartotta alakuló ülését a megyeházán az Arad megyei önkormányzat új, a június 9-i helyhatósági választásokon megválasztott képviselőtestülete. A 33 tagú közgyűlésből 28-an tettek hivatali esküt, a két RMDSZ-es tanácsosból csak az egyik.

Megalakult az Arad megyei önkormányzat, egyelőre egy magyar tanácsossal
2024. november 21., csütörtök

Beszterce-Naszód megyébe is megérkezett a tél; van, ahol a 20 centimétert is eléri a hóréteg vastagsága

A szerdáról csütörtökre virradó éjszaka és csütörtökön reggel 11 munkagéppel dolgoztak az útkarbantartók a hó eltakarításán a Beszterce-Naszód megyei főutak hegyvidéki szakaszain.

Beszterce-Naszód megyébe is megérkezett a tél; van, ahol a 20 centimétert is eléri a hóréteg vastagsága
2024. november 21., csütörtök

Több ezren maradtak áram nélkül Hargita megyében a havazás és a viharos erejű szél miatt

Hargita megye tucatnyi településén több ezer ember maradt áram nélkül csütörtök reggel, miután a lehulló hó és a viharos erejű szél több transzformátorállomást megrongált.

Több ezren maradtak áram nélkül Hargita megyében a havazás és a viharos erejű szél miatt