2012. február 10., 10:052012. február 10., 10:05
A ritka növény különlegessége, hogy trópusi élőlényként a mérsékelt égövön izoláltan virágzik, a patak által alkotott meleg vizű tavakban őshonos, holott legközelebbi rokona a Nílus deltájában él. A Pece-patakot magában foglaló természetvédelmi területért felelős intézmény közleményében kifejti: a tündérrózsának otthont adó püspökfürdői (Május 1.) nagy tó vize a forrás elapadása miatt csaknem egy méterrel csökkent, hőmérséklete pedig több mint 20 Celsius-fokot esett – 32-ről 10-11 fokra. A föld alatti termálvíztelep szintje a 2008-ban mérthez képest mintegy négy métert csökkent, ennek eredménye a patak és a tó vizének apadása.
A múzeum szakemberei szerint az előállt helyzet elsődleges okozója az a tény, hogy a fürdőhelyeken, illetve Nagyváradon az utóbbi években épült hotelek és panziók gyakorlatilag mindegyike saját, illegális fúrásból nyeri a termálvizet a saját vízhálózata, illetve medencéje számára. A természeti faktorok ugyanis, például az évezredek során többször előforduló szárazságok vagy hideg időszakok nem jelentettek ekkora veszélyt: a vízhőmérséklet ingadozása sosem öltött olyan mértéket, hogy az már veszélyeztette volna az őshonos állat- és növényfajok fennmaradását. A fürdőhelyek számára 1963 és 1983 között hat termálvízszondát fúrtak, amelyek ugyanabból a forrásból táplálkoznak, mint a patak és a tavak.
„1990 után azonban a közeli Szentmárton községben történő termálvíz-kitermelés teljesen kontrollálatlanná vált. Becsléseink szerint több mint 100 illegális lefúrást végeztek ott, hogy egyes panziókat és villákat ellássanak termálvízzel, és ezzel nemcsak a telep törvényes kezelőjét, a Turism Felix Kft.-t akadályozzák a termálvíz hasznosításában, hanem a hévízben honos ökoszisztéma működését is befolyásolják” – áll a múzeum közleményében. Az intézmény azt javasolja, hogy a törvényeknek megfelelően azonosítsák és büntessék meg azokat, akik illegálisan termelik ki a hévizet a fürdőhelyeken, és egyebek közt készítsenek pontos kimutatást a lelőhelyek szintjéről és helyzetéről.
Így látja Marossy Anna biológus is, aki viszont attól tart, hogy a félixi és püspökfürdői turisztikai szolgáltatók valamiféle gazdasági összefonódások miatt úszták meg mostanáig az ellenőrzést és a bírságot. Mint mondja, már jóval korábban világos volt, hogy a termálvízzel nagy a baj. „Azelőtt azt mondták a geológusok, hogy el van dugulva a forrás. Ilyen nincs! A víznek nyomása van, nem dugulhat el. A kontrollálatlan túlhasználás miatt apadt a tó vize. Mostanában az újonnan épült váradi hotelek is azzal hirdetik magukat, hogy termálvizes medencéjük van. Barbár módon bánnak a készlettel” – háborgott az ismert környezetvédő, aki a Körösvidéki Múzeum munkatársaként korábban évtizedekig kutatta a tündérrózsát, és gyakran szállt síkra megmentéséért.
Mint elmagyarázta, a termálvízkészletek újratermelődése nem megy egyik napról vagy akár évről a másikra, így a mostani probléma okozója sem lehet mindössze annyi, hogy tavaly év végén több hónapig tartott a szárazság. Marossy Anna azt mondja, most, a nagy hidegben a lótuszok még az iszapban élnek, ám az, hogy hogyan sikerül átvészelniük a krízishelyzetet, majd csak tavasszal derül ki. A szakember ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a szintén őshonos hévízi halfajták viszont jelenleg is veszélyben vannak. Marossy Anna is a készletek mihamarabbi felmérésében, illetve a kitermelés szigorú szabályozásában és a bűnösök felelősségre vonásában látja az egyetlen megoldást.
Az oktatási minisztérium döntésével hoznák létre újra a marosvásárhelyi katolikus iskolát, amire az új tanügyi törvény egyik cikkelye nyújt lehetőséget – nyilatkozta az MTI-nek pénteken Marosvásárhelyen Tamási Zsolt volt igazgató.
Rovarok és más gerinctelenek tetemeinek százai hevernek a parajdi bányaszerencsétlenség utáni magas sótartalom által érintett patakszakaszokon. Gyakorlatilag a teljes makroszkópikus vízi gerinctelen fauna elpusztult az erőteljesen érintett vízfolyásokban.
A román–magyar határon átnyúló együttműködéseket támogató európai uniós programból 2,5 millió eurós finanszírozást nyert az Arad megyei Borosjenő és a Békés vármegyei Tarhos önkormányzatainak közös pályázata.
Megszervezték a Kistérségek napját az európai uniós helyreállítási alapból (PNRR) finanszírozott Kolozs megyei helyi akciócsoportok a kalotaszegi Magyarfenesen.
Egy nő meghalt péntek délben, miután Petrilla város egyik utcáján felgyújtotta magát; azonosítása még folyamatban van – tájékoztatott a Hunyad megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Huszonegy évvel a hírhedt amerikai Bechtel vállalat első kapavágásai után úgy tűnik, a jelenlegi útépítők megtörik az átkot, és jövőre elkészülhetnek az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Berettyószéplak–Bisztraterebes–Bihar közötti szakaszai.
A közel 90 százalékos átmenési aránnyal a Kolozs megyei érettségizők teljesítettek a legjobban a 2025-ös nyári vizsgaidőszakban az oktatási minisztérium frissen végzettek eredményeit összesítő adatok szerint tágabb értelemben vett erdélyi összevetésben.
A parajdi bányakatasztrófa miatt ellehetetlenült helyi idegenforgalmi vállalkozások június végétől igényelhetik a fennmaradásukat segítő de minimis – azaz csekély összegű – támogatást – jelentette be pénteken a gazdasági minisztérium.
A belügyminisztérium alárendeltségében működő légi főfelügyelőség Facebook-oldalán csütörtök este közzétett tájékoztatás szerint a medvetámadás Papolc térségében történt, a sérültet a rohammentő-szolgálat (SMURD) helikopterével szállítottak kórházba.
Idén a moldvai csángó származású Iancu Laura író, költő, néprajzkutató kapta a Lőrincz Csaba-díjat, amelyet csütörtökön adtak át Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban.