Védelem nélkül a védett területek?

Gazdátlanná válhatnak jövő héttől a romániai természetvédelmi területek, ha a kormány nem módosítja a jelenleg érvényes 2008/1533-as számú minisztériumi rendeletet – hívta fel a figyelmet több, védett terület kezelésével foglalkozó civil szervezet. Az előző kormány által elfogadott jogszabály szerint a természetvédelmi területek kezelési joga átszáll az Országos Természetvédelmi Ügynökségre (Agenţia Naţională Pentru Ariile Protejate – ANAP), a hivatal azonban csak papíron létezik.

Bíró Blanka

Pap Melinda

Végh Balázs

2009. február 26., 08:522009. február 26., 08:52

A területek jelenlegi kezelői attól tartanak, hogy a tisztázatlan helyzet miatt jelentős pályázati pénzektől esnek el, ugyanakkor megnő a visszaélések száma is. Ennek megakadályozása érdekében a napokban 24 civil szervezet egy országos koalíció létrehozása mellett döntött, amely többek között lobbitevékenységet folytatna, és felhívná a kormány figyelmét az e téren tapasztalt visszásságokra.

Korodi Attila RMDSZ-es parlamenti képviselő, volt környezetvédelmi miniszter szerint az általa kiadott rendelet a visszaélések megakadályozását szolgálta, de az új kormány megtorpedózta azáltal, hogy nem folytatta az ANAP létrehozását.

Március 3-án, kedden jár le a 2008/1533-as számú minisztériumi rendelet által megszabott határidő, amikor felbontják a természetvédelmi területek kezelőinek a szerződését. A Korodi Attila volt környezetvédelmi miniszter által kezdeményezett jogszabály értelmében a kezelési jog az Országos Természetvédelmi Ügynökséget illeti meg, amelynek létrehozását még tavaly ősszel elkezdte az RMDSZ-es tárcavezető, utódja azonban nem folytatta a munkát.

Így a brassói székhelyű intézmény valójában csak papíron létezik, a védett területeket kezelő civil szervezetek, önkormányzatok pedig attól tartanak, gazdátlanul maradnak „területeik”. A tisztázatlan helyzet miatt a civilek jelentős pályázati pénzektől eshetnek el, ugyanakkor attól tartanak, hogy a védelem nélkül maradt területeken megnő a visszaélések száma, és a növény- és állatvilágban káros cselekmények sorozatára kerül sor.

Sok feladat, kevés támogatás

Románia területének 5,18 százaléka, több mint 1,2 millió hektárnyi terület áll védelem alatt. A védett területek fenntartásáról, védelméről a kezelőnek kell gondoskodnia, azonban legtöbb esetben jó, ha egy-egy ismeretterjesztő-leíró táblára futja, hiszen mindenütt szűkös a költségvetés, és a védett területek fenntartása helyett inkább infrastruktúra-fejlesztésre, szociális ellátásra írnak pályázatokat az önkormányzatok.

Az is gond, hogy a védett területeken végzett mezőgazdasági termelésre nincs külön pályázati forrás, csak a mindenkire érvényes mezőgazdasági támogatásokat vehetik igénybe a tulajdonosok. Itt azonban sokkal szigorúbbak az előírások, például nem akkor kaszálnak, mikor a fű minősége megfelelő, hanem amikor a madárfészkekből már kirepültek a fiókák.

„Fel lehetne fogni előnyként is a szigorításokat, hiszen az emberek rákényszerülnek a biogazdálkodásra, de ha csak elvárjuk tőlük az áldozatot, de nem segítjük őket, nem sok foganatja lesz a védettségnek” – közölte a Krónikával Szabó József, a homoródszentpáli madárpihenő szakmai felügyeletét ellátó Országos Madártani Egyesület munkatársa. Mint mondta, pályázatokból építették ki a tanösvényeket, állítottak ismeretterjesztő táblákat, de a fenntartási költségekre már nem szívesen áldoznak a nyugat-európai alapítványok, hisz ez a román állam feladata lenne.

Veszélyben a pályázatok

„Elég fura helyzet ez, sok civil szervezetet érint” – mondta a Krónikának Vizauer Tibor Csaba, a Zöld Erdély Egyesület alelnöke. A kolozsvári székhelyű szervezetet két Kolozs megyei természetvédelmi terület, a Szénafüvek kezelésével bízták meg. Az alelnök szerint helyzetüket nehezíti, hogy március 30-áig kell benyújtani a pályázatokat a Környezetvédelmi Operatív Program 4-es számú kiírására, amelyet a védett területek kezelői számára hirdettek meg a terület kezeléséhez szükséges menedzsertervek elkészítésére vagy felújítására.

Azonban ha elveszítik a kezelési jogot, nem pályázhatnak, és megtörténhet, hogy övék marad a felügyelet, és akkor szükségük lenne a pénzre. Ugyanis önkéntesen dolgoznak, és nem kapnak támogatást a kormánytól. „Az nem is lenne baj, hogy mi nem kapunk, de a tulajdonosok sem kapnak, pedig tilos legeltetniük, kaszálniuk földjeiken. Az államnak kárpótolnia kellene őket, de ez nem történt meg” – részletezte. Mint mondta, nem ez az egyetlen hiányosság ezen a téren: bár a kezelőknek rendelkezniük kell engedélyezett menedzsmenttervvel, amely tartalmazza az ötéves időszak célkitűzéseit, a környezetvédelmi minisztérium máig nem hagyta jóvá ezeket.

Vizauer Tibor Csaba attól tart, hogy a szerződések felbontásával a területek gazdátlanok maradnak, hiszen a Boc-kormány azáltal, hogy nem alkalmazott új munkatársakat, leállította az ANAP létrehozását, így az nem tudja átvenni a területeket. „Senki tulajdonai lesznek” – vélte az alelnök, aki szerint a megyei környezetvédelmi ügynökségeknek nincs kapacitásuk erre, hiszen amúgy is sok a kezelő nélküli terület.

Parkok jogi személyiség nélkül

A kisebb védett területeknél is válságosabb a nemzeti és natúrparkok helyzete, mivel egy kivételével ezek az erdészeti hivatal kezelésében állnak. Az állami hivatal azonban nem rendelkezik jogi személyiséggel, holott ez is előfeltétele a pályázati kiírásnak. Vizauer Tibor Csaba kifejtette, személyesen tud egy esetről, amikor a Radnai-havasok Nemzeti Park elvileg elnyert egy pályázatot, azonban az említett hiányosság miatt mai napig nem írták alá a támogatási szerződést.

Erre figyelmeztetett Viorel Lascu, az Országos Barlangászszövetség elnöke is, aki szerint a több tízezer hektáros parkok tisztázatlan helyzete miatt a védett területek 60 százaléka nem jut pénzhez. A több Bihar megyei barlangot, például a mézgedi cseppkőbarlangot is felügyelő civil szervezet azt kifogásolja, hogy a minisztérium nem gondoskodik a kontinuitásról, pár nappal a határidő előtt nem értesítette az érintetteket a további terveiről.

Ugyanakkor azt is hiányolta, hogy a kormány nem fordít elegendő figyelmet a védett területekre, és nem támogatja ezeket. „A legnagyobb baj, hogy ha kezelő nélkül maradnak, bármi történhet a területeken. Tegyük fel, ha valaki házat akar építeni egy védett területre, holott tudja, hogy tilos, majd arra hivatkozik, hogy nem volt akitől engedélyt kérhetett volna” – hívta fel a figyelmet a leselkedő veszélyre Lascu.

Ötéves munkájuk a garancia

A kezelési jogát félti a baróti Elveszett Világ Barlangász-, Turista- és Természetvédő Egyesület, az egyetlen Kovászna megyei civil szervezet is, amely védett területet felügyel. 2004-ben öt évre kapta meg a Vargyas-szoros kezelési jogát, felügyeli a környezet- és természetvédelmi törvények betartását, turistajelzéseket, táblákat készít és állít fel, karbantartja a turistaösvényeket, idegenvezetést biztosít, és segíti az engedélyezett tudományos kutatásokat.

Dénes Judit, az egyesület képviselője a Krónikának elmondta, már benyújtották kérésüket a környezetvédelmi ügynökséghez a szerződés megújítására, de az ANAP, amelynek a kérést el kellene bírálnia, nem működik. Dénes Judit abban bízik, hogy ötéves munkájuk elég lesz garanciának, hogy újra megkapják a jogot. Ellenkező esetben 450 ezer lej értékű megnyert pályázatuk is veszélybe kerülhet. A projektet tavaly novemberben írták alá, a Környezetvédelmi Alapnál pályáztak egy látogatói központ létrehozására.

Háromszék 370 ezer hektáros területének egy százaléka természetvédelmi terület, de a Natura 2000 program révén ezt legalább 15 százalékra, 30–35 ezer hektárra szeretnék növelni. A rétyi nyírt, a vargyasi szorost, a Csomád-Bálványos, Ozsdola-Ojtoz, Zágon térségét és Erdővidék javarészét minősítenék természetvédelmi területté.

Szakemberek helyett politikusok

„Tragédia, hogy az új kormány a szakembereket politikusokkal helyettesíti, pedig ha egy sebész helyett nem operálhat politikus, akkor a környezetvédelmet sem lenne szabad kivenni a szakemberek kezéből” – fakadt ki Szabó József, a homoródszentpáli madárpihenő szakmai felügyeletét ellátó Országos Madártani Egyesület munkatársa.

A szakember osztja a többi civil szervezet véleményét, miszerint azzal, hogy nem jött létre az ANAP, a szakmai koordináció és országos védettség lehetősége veszett el, amire igencsak rászorulnának a természetvédelmi területek. „Már vannak olyan megkeresések, amelyek gazdasági érdekből egyik-másik terület védettségét megszüntetnék. Ez ellen egy országos ügynökség inkább fel tud lépni, mint egy önkormányzat” – magyarázta Szabó József, hozzátéve, hogy a védett területek fenntartása így csak a helyi jószándékon és lehetőségeken múlik majd.

Hargita megyének közel tíz százaléka, 6319 hektár védett terület, ez harmincöt helyszínt jelent, többnyire helyi önkormányzati ügykezelésben. A legnagyobb területű a Békás-szoros – Nagyhagymás Nemzeti Park, a 3575 hektáros terület gondnoka a Hargita megyei erdészeti igazgatóság, de olyan közismert és közkedvelt látványosságok is ide tartoznak, mint a Szent Anna-tó vagy az Almási-barlang.

Támogatás a megyétől

A többi civil szervezethez képest kedvezőbb helyzetben van a Szatmárnémeti Erdélyi Kárpát-Egyesület, amely a pályázati pénzek mellett időnként a Szatmár Megyei Tanácstól is kap támogatást. „Az egyesület a Túr folyó árterét, a több mint hatezer hektáros Túr Természetvédelmi Területet kezeli, fő célkitűzésünk a természetes és természet közeli élőhelyek, az őshonos növény- és állatfajok védelme, valamint a táji sokféleség megőrzése” – közölte a Krónikával Póti Tünde kommunikációs felelős.

Mint mondta, fokozottan oda kell figyelni a Túr folyót kísérő holtágak, ártéri ligeterdők, mocsarak, láprétek, gyepek és tocsogók épségére, mert ezek számtalan természeti ritkaságot rejtenek. Az egyesület a területvédelem mellett a lakosság informálását is fontos feladatának tekinti. A fenntartható tájgazdálkodás kialakítását tekintik a legfontosabb feladatnak, ezért a környező települések lakóival, önkormányzataival és különböző civil szervezetekkel működnek együtt. Rendszeresen szerveznek különböző túrákat, felnőtteknek és diákoknak tartanak foglalkozásokat, fotókiállításokat, természetjáró túrákat.

Szatmár megyében kilenc természetvédelmi terület található, a Túr ártere mellett az EKE őrködik a mezőfényi homokdűnék, a Vermes-mocsár, a 38 hektáros csanálosi erdő, az Avas-hegységbeli mocsarak és a Runk erdőség fölött.

Összefognak a civilek

Az említett törvényi és ügyintézési hiányosságok orvoslása érdekében a természetvédelmi területeket kezelő civil szervezetek a napokban, Kolozsváron tartott találkozójukon egy országos szintű koalíció létrehozásáról döntöttek. A szövetséghez az ország 70, védett területeket kezelő civil szervezet közül 24 csatlakozott 15 megyéből – mesélte Vizauer Tibor Csaba, aki szerint megpróbálnak közösen eligazodni a „törvénykezési dzsungelben”.

Mint mondta, az öszszefogás már rég körvonalazódott, és most a Szatmárnémeti Erdélyi Kárpát-Egyesület által elnyert pályázat keretében valósult meg. A koalíció célkitűzései között szerepel például a természetvédelmi területek kezelését érintő kedvező jogszabályok kidolgozása és a politikai döntések befolyásolása, a munkájukat elősegítő struktúrák fejlesztésének támogatása, környezeti nevelési programok és környezettudatosító tevékenységek szervezése, népszerűsítő kampányok szervezése. Vizauer szerint egy lobbicsoportot is létrehoztak, amely továbbítja Bukarestbe panaszaikat, azt, hogy a jelenlegi törvénykezés nem kedvez a természetvédelmi területeknek és azok kezelőinek.

Ellehetetlenített kezdeményezés

„Az új miniszter ellehetetlenítette a kezdeményezést” – jelentette ki a Krónika megkeresésére Korodi Attila Hargita megyei RMDSZ-es képviselő, volt környezetvédelmi miniszter. Mint mondta, a rendelet célja az volt, hogy újraosszák a kezelési jogokat, ugyanis egyesek visszaéltek ezzel, például a Bákó Megyei Tanács kezelésében lévő Csalhó-hegység területén az ortodox egyház nagyszabású építkezésbe kezdett.

Az új kormány azonban megtorpedózta a kezdeményezést azáltal, hogy nem fejlesztette tovább az ő minisztersége idején beindított Országos Természetvédelmi Ügynökséget. Korodi szerint ehhez az is hozzájárult, hogy a bukarestieknek nem tetszett, hogy Brassóban az intézmény, holott épp azért tervezték oda, mivel a környéken sok a természetvédelmi terület. Kifejtette, a civilek jogosan teszik fel a kérdést, ki és miként fogja újra elosztani a kezelési jogokat?

Korodi szerint a minisztérium kiürült, nincsenek szakemberek, a miniszter pedig nem aktív, csak akkor lép, ha valamire felhívják a figyelmét. Úgy vélte, Nicolae Nemirschinek nyilvánosságra kellene hoznia, milyen szándékai vannak a természetvédelemmel. Korodi szerint a jelenlegi helyzetben el kellene halasztani a szerződések felbontását, és a következő határidőig ki kellene dolgozni egy konkrét ütemtervet.

A környezetvédelmi minisztériumot többszöri próbálkozás ellenére sem sikerült elérnünk, a honlapon feltüntetett telefonszámokra senki sem válaszolt. A Kolozs Megyei Regionális Környezetvédelmi Ügynökség tájékoztatása szerint csak abban az esetben bontják fel a kezelési szerződéseket, amennyiben a szaktárca külön utasítja őket erre.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. augusztus 16., szombat

Határon túli alkotók fotóiból nyílt két tárlat is a válaszúti Bánffy-kastélyban

A kereszténység összefonódik az identitásunkkal, nemcsak a magyar, hanem az európai identitással is – hangoztatta Kalmár Ferenc miniszteri biztos szombaton Válaszúton.

Határon túli alkotók fotóiból nyílt két tárlat is a válaszúti Bánffy-kastélyban
2025. augusztus 16., szombat

Viharosra fordul az időjárás, erdélyi megyék is érintettek

Huszonöt megyét érintő fokozott légköri instabilitásra adott ki szombaton elsőfokú (sárga jelzésű) riasztást az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).

Viharosra fordul az időjárás, erdélyi megyék is érintettek
2025. augusztus 16., szombat

Meghalt egy 2,5 éves kisfiú Beszterce-Naszód megyében, miután édesapja elgázolta az autóval

Meghalt szombaton egy két és fél éves kisfiú a Beszterce-Naszód megyei Újradna faluban, miután édesapja a ház udvarán elgázolta az autóval.

Meghalt egy 2,5 éves kisfiú Beszterce-Naszód megyében, miután édesapja elgázolta az autóval
2025. augusztus 16., szombat

Sziklán rekedt siklóernyős szorult segítségre; tűzoltókat, hegyimentőket és hegymászókat is bevetettek

Katonai tűzoltókból, hegymászókból és hegyimentőkből álló mentőegység mentett meg péntek este egy 37 éves dévai férfit, aki siklóernyőzés közben kényszerleszállást hajtott végre és körülbelül 20 méter magasságban egy sziklán rekedt a Kenyérhegyen.

Sziklán rekedt siklóernyős szorult segítségre; tűzoltókat, hegyimentőket és hegymászókat is bevetettek
2025. augusztus 16., szombat

Első- és másodfokú hőségriasztást adtak ki; van, ahol 38 fok is lehet

Szombaton három megyében másodfokú (narancssárga), 16 megyében és Bukarestben elsőfokú (sárga) hőségriasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Első- és másodfokú hőségriasztást adtak ki; van, ahol 38 fok is lehet
2025. augusztus 15., péntek

Őrzők a hegyen: érdemes elkerülni az esztenák környékét a hegyimentők szerint

A Kárpátok hegyi ösvényein egyre nagyobb veszélyt jelent a nyájat védő, gyakran agresszív pásztorkutya. Szakértők szerint a juhászkutyákkal való konfliktusok megelőzhetők, de ehhez a turistáknak és a pásztoroknak is változtatniuk kell a szokásaikon.

Őrzők a hegyen: érdemes elkerülni az esztenák környékét a hegyimentők szerint
2025. augusztus 15., péntek

Hamarosan megnyitják a Nopcsa-kastélyt a látogatók előtt

Szeptemberben nyitják meg a látogatók előtt báró Nopcsa Ferenc felújított kastélyát a Hunyad megyei Szacsalon. A Hátszegi-medencében található kastélyban az épületről és lakóiról nyílik időszakos kiállítás.

Hamarosan megnyitják a Nopcsa-kastélyt a látogatók előtt
2025. augusztus 15., péntek

Ismét bűzlik valami a kincses városban, a hatóságok szerint hozzá kell szokni

Napok óta orrfacsaró bűz terjeng Kolozsváron, a kellemetlen szag a kincses város jóformán valamennyi lakónegyedében érezhető. A környezetvédelmi hatóságok szerint akárcsak a korábbi években, ezúttal is egy csirkefarm trágyázási munkálatai okozzák a bűzt.

Ismét bűzlik valami a kincses városban, a hatóságok szerint hozzá kell szokni
2025. augusztus 15., péntek

Huzavona a temesvári önkormányzat és egy romaklán között egy egykori neves virágkertész háza miatt

Eladásra kínálja a temesvári önkormányzatnak az egykori neves virágkertész, Mühle Vilmos házát az a romaklán, amely korábban megszerezte az ingatlant, és amellyel az önkormányzat régóta pereskedett az illegális átalakítások miatt.

Huzavona a temesvári önkormányzat és egy romaklán között egy egykori neves virágkertész háza miatt
2025. augusztus 15., péntek

Kolozsvárról Marokkóba és Svédországba is lehet repülni nemsokára

A Wizz Air légitársaság összesen 15 új útvonalat indít Romániából, többek közt a kolozsvári és brassói reptér kínálata is bővül.

Kolozsvárról Marokkóba és Svédországba is lehet repülni nemsokára