Fotó: Krónika
2007. március 23., 00:002007. március 23., 00:00
Székelyudvarhelyen a városfőtere, a Kossuth, a Bethlen Gábor és a Szent Imreutca, valamint a Székely támadt vár éskörnyéke teljes felújításárakészül integrált fejlesztési terv.
Pénzigényes helyreállítás
„A történelmivárosközpont épületeiben fél évszázadalatt alig történt infrastrukturális fejlesztés,a legtöbbjét államosították, ésolcsó bérlakásként használták– magyarázta Puskás Emese, a polgármesterihivatal fejlesztési osztályának munkatársa.– Aki tehette, menekült a magasabb komfortot nyújtóúj negyedekbe, a központ pedig, amely a városarcát is jelenti, egyre lennebb csúszott. Ezt csakegységes fejlesztéssel lehet megváltoztatni, nemegy-egy ingatlan részleges felújításával.”Puskás kifejtette, a központi épületekhelyreállítása igen költséges, nembeszélve a műemléknek nyilvánítottSzékely támadt várról, amelynekhelyreállításával évtizedek ótabirkózik a város. Székelyudvarhelyköltségvetéséből ilyen nagyságrendűberuházásra nem jutna pénz, az Urbact programkeretében viszont ötszázezer eurónálkisebb összegre nem is lehet pályázni. Apályázatot az Urbact programra várhatóanszeptemberben írja ki az integrációsminisztérium. Addig el kell készülnie afejlesztési-rendezési és a kivitelezésitervnek, amelyhez a Segítség a városoknakprogram részeként egy európai uniósszakértőt is várnak május végénSzékelyudvarhelyre.
Várfalból növőfűzfa
Székelyudvarhely egyetlen nemegyházi műemlékének, a központtólkétszáz méterre található Székelytámadt várnak és környékénekfelújítási terve már tíz évvelezelőtt elkészült. Kisvendéglőt, kávézót,népművészeti boltot terveztek a várároksétálóutcájába, és avárosháza hátsó, északihomlokzatának megnyitásával közös tértalkotott volna a vár és a központ. Pénzhiányában azonban helyükön maradtak avárfalhoz támaszkodó, omladozó házak,pajták, és a vár felújításárasem futotta. Öt éve elkészítették akeleti Hajdú bástya helyreállításáhozszükséges előtanulmányokat. A falakba felszívódótalajvíz és az ennek folytán folyamatosangyengülő vakolat miatt a Hajdú bástya bármikorösszedőlhet, ezért csapadékelvezető szivárgóés tető építését javasoltáka sepsiszentgyörgyi szakemberek. A város költségvetésébőlazonban csak a tanulmány kifizetésére futotta, amunkálatokra már nem jutott pénz. Az északioldalon, a Telegdi-bástya melletti falon jókora fűzfanőtt ki a falból, ennek kivágását amegyei műemlékvédelmi hivatal akadályozta meg2005 tavaszán, mert szakszerűtlen beavatkozás eseténa fal omlásától tartottak. Tavaly januárbantöbb köbméternyi kő omlott le szintén azészaki falból az alatta levő házmellékhelyiségére; a veszélyeztetettcsaládot kiköltöztették. A város2006-ban 185 400 lejt szánt költségvetésébőla várfalak megerősítésére, de az összegfelhasználatlan maradt, idén pedig mindössze 15400 lejt szántak a javításokra. „Aműemlékvédelmi hatástanulmány egyfalszakaszra annyiba kerül, hogy még azt sem tudjukkifizetni ebből a pénzből. A műemlékek felújításáraszakosodott cégek szakmunkásainak béréreegyáltalán nem jut pénz” – panaszolta FarkasDomokos, a város főépítésze.
Mihály Zita, a Hargita megyeiműemlékvédelmi hivatal vezetője szerint azonban kevéspénzből is lehetne hatékonyabban óvni a várat.„A bástyák tetején mindenütt fákhajtanak, de nem kellene megvárni, míg vastag törzsűvéterebélyesednek, évente lehetne takarítani.Ehhez nem kell hatástanulmány, mint ahogy ahhoz sem,hogy ne szeméttároló helynek használjáka bástyákat. A várudvaron lévő,használaton kívüli emésztőgödrökbetömése is sokat javíthatna a helyzeten, nemgyűlne fel bennük a csapadékvíz, hogy aztánegész évben áztassa a bástyákalapjait” – sorolta Mihály Zita.
K. Cs.
Közel ötszáz évesműemlék
A Székely támadt várat1562-ben, János Zsigmond parancsára kezdtéképíteni Udvarhelyen, ikerpárját, aSzékely bánja várat pedig a háromszékiLécfalva határában a Várhegyen. Azerődítmények a születő erdélyi államiság,a fejedelmi hatalom erejének megerősítésétszolgálták a szabadságjogaikértfegyverrel is harcoló székelyekkel szemben.
A várakat a 16. századvégi székely lázadások alkalmávallerombolták. A háromszékit nem is építettékújjá, Székelyudvarhelyen viszont többszörbővítették, módosították afalakat és a bástyákat, míg 1703-banPekry Lőrinc kuruc kapitány újra leromboltatta azépületet. A Székely támadt vár 105 x120 méter alapterületű, négy sarkánegy-egy bástyával. Ma már csak az északi,a Telegdi- és a keleti, a Hajdú bástya emelkedikki a várfalból, a déli Foris- és anyugati Bánffy-bástyák csak mellvédfalmagasságig maradtak meg.
Fennállásának tízéves évfordulóját ünnepelte a Kolozsvári Református Kollégium szakiskolája. A vendégek betekinthettek a szakosztályok működésébe, a templomi ünnepség pedig számba vette az elmúlt tíz esztendő történéseit.
Folytatódnak a munkálatok a Korond-pataknál a parajdi sóbányát veszélyeztető vízszivárgás csökkentése érdekében – közölte csütörtökön Facebook-oldalán a Román Vízügyi Igazgatóság.
Három autó ütközött össze csütörtök délitán a dél-erdélyi (A1-es) autópálya Nagylak és Arad közötti szakaszán, a tömegbalesetben 11 személy megsérült.
Románia nem erősíti az egyenlők Unióját, ha a George Simion megválasztása nyomán saját jogállamisága rombolásába kezd, és ha itthon nem tesz lényegi közjogi lépéseket a magyar közösség jogegyenlősége érdekében – szerepel az EMNT választási felhívásában.
Középkorú és idősebb nőkkel vette fel a kapcsolatot közösségi oldalakon az a nigériai származású, Kolozsváron élő 29 éves férfi, aki a ,,kapcsolatépítés” során jelentős összegeket csalt ki áldozataitól.
Medvét észleltek Kolozsvártól alig több mint 10 kilométerre, Ajton, illetve a magyar többségű Györgyfalva határában. A pánikkeltést álhírek is fokozták, miszerint már háziállatokat is elpusztított a nagyvad.
„Ma Mircea Mălannal a közlekedési minisztériumban jártam, ahol Sorin Grindeanu miniszter jelenlétében tanúja voltam a Nagyvárad–Arad gyorsforgalmi út Nagyvárad–Nagyszalonta-szakaszára vonatkozó szerződés aláírásának” – újságolta csütörtökön Florin Birta.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Országos Elnöksége felhívást intézett szerdán este a pedagógusokhoz az államfőválasztás kapcsán, Márton Áron püspök gondolatát idézve.
Ünnepélyes keretek között megnyitották szerda este a temesvári Szent György-székesegyházban a Millenium Csanadiense 1030–2030 című vándorkiállítást, mely az egyházmegye 1030–1552 közötti 500 évét ismerteti dokumentumok és régészeti leletek bemutatásával.
Nemi erőszak és tisztség szexuális visszaélésre történő felhasználásának gyanúja miatt őrizetbe vette a rendőrség a Beszterce-Naszód megyei mentőszolgálat orvosigazgatóját.