Fotó: Alex Micsik/Agerpres
Volt szó a nyugdíjkorhatár és a szolgálati idő növeléséről a kormánykoalícióban Ludovic Orban szerint. A nagyobbik kormánypárt elnöke kijelentésével Raluca Turcan munkaügyi miniszternek mondott ellent. Dan Barna, az USR–PLUS szövetség társelnöke eközben azt mondja, nőtt a lakosság várható élettartama, így szükség van ilyen jellegű módosításkra.
2021. május 27., 12:542021. május 27., 12:54
Ugyan nem született döntés, de volt szó a nyugdíjkorhatár és a szolgálati idő növeléséről a kormánykoalícióban – ismerte el Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke.
A mi kormányprogramunkban amúgy is szerepel a nyugdíjrendszer reformja. A főbb célkitűzések: a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának biztosítása, a nyugdíjemelés biztosítása a gazdasági realitások mentén” – fogalmazott a képviselőház elnöke. Jelezte, esett szó a nyugdíjkorhatár és a szolgálati idő növeléséről is, döntés viszont nem született.
– szögezte le a nagyobbik kormánypárt elnöke. Arra a kérdésre, hogy számíthat-e a romániai lakosság a nyugdíjkorhatár emelésére 2024-ig, vagyis a mostani kormányzati ciklus végéig, Orban így felelt: „Nem válaszolok erre a kérdésre, amíg nem születik döntés a témában”.
A nyugdíjkorhatárt és szolgálati időt firtató kérdésre válaszolva leszögezte, nincs szó ezekről sem a kormányprogramban, sem az országos helyreállítási tervben (PNRR). Lesz egy új nyugdíjtörvény – mondta Dan Barna. Kitért ugyanakkor arra is, hogy „mindenhol nőtt a várható élettartam”. „Tulajdonképpen ez egy európai politika, megtaláljuk minden tagállamban, de jelenleg nincs vállalás ennek kapcsán, a mi vállalásunk egy új nyugdíjtörvény” – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes.
„Romániának új nyugdíjtörvényre van szüksége, mivel itt is megváltoztak a 10–15 éve érvényes demográfiai mutatók. (…) Ilyesmit én sem mondtam (hogy változna a nyugdíjkorhatár – szerk. megj.).
– idézte Dan Barna nyilatkozatát a Digi24 hírtelevízió honlapja.
Mint magyarázta, jelenleg is lehetőség van arra, hogy valaki, aki elérte a nyugdíjkorhatárt, továbbra is dolgozzon, „de ehhez minden évben jóváhagyásra van szükség”. „A számokat nézve azt láttam, hogy több mint 100 ezer 65 évesnél idősebb személy dolgozik inkább tovább, így arra gondoltunk, hogy meghagyjuk ezt a lehetőséget. Ami a szolgálati időt illeti, abszurdum azt állítani, hogy növelni készülnek a 15 éves minimális szolgálati időt, amikor ez jelenleg 35 év” – szögezte le Turcan.
A munkaügyi tárca vezetője kijelentésével Marcel Ciolacunak, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökének válaszolt, aki azzal vádolta meg a kormányt, hogy vállalta az Európai Bizottság előtt, hogy nem emeli a nyugdíjakat, megszünteti az előrehozott nyugdíj intézményét, emeli a nyugdíjkorhatárt és a nyugdíjazáshoz szükséges minimális szolgálati időt is.
Jelenleg nincs szó a nyugdíjkorhatár növeléséről, a kormánykoalíció egy új nyugdíjtörvény kidolgozásáról egyeztet, amely fenntarthatóvá és kiegyensúlyozottá tenné a rendszert – jelentette ki Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes.
Amint arról beszámoltunk, egy kedd esti televíziós interjúban
amely fenntarthatóvá és kiegyensúlyozottá tenné a rendszert. Beszélt ugyanakkor arról is, hogy problémásnak tartja a korengedményes nyugdíjazást is. „Nézetem szerint nem korrekt, hogy 45 évesen nyugdíjba mehet valaki” – idézte a televíziós nyilatkozatot az Agerpres hírügynökség.
„Nem azt mondom, hogy egy rendőr 65 vagy 70 éves koráig álljon az útkereszteződésben, de az is elfogadhatatlan, hogy egyesek 45 évesen már nyugdíjasok, majd ismét munkába állnak, általában az állami szektorban, és megkapják a nyugdíjukat is, meg a jó fizetésüket is. Ez nem korrekt. A tanár vagy az orvos nem stresszes? Mégis dolgozik 65 éves koráig. Szóval erről tárgyalások zajlanak, hogy megtaláljuk a társadalmi egyensúlyt. Igen, új törvényről van szó, amely kiegyensúlyozottabb és méltányosabb lesz” – szögezte le a kormányfő-helyettes, aki úgy számol, hogy az új nyugdíjtörvény legkorábban 2023-ban léphet érvénybe.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Idén már másodszor virágoztak ki a cseresznyefák Arad megye több pontján. Szakemberek szerint ez az éghajlatváltozás okozta anomália, amely stresszt okoz a fáknak, és fennáll a veszélye, hogy egyesek hosszú távon károsodnak.
Leégett egy kedd este kiütött tűzben a Vlegyásza-csúcson levő meteorológiai állomás – tájékoztatott a Kolozs megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Kolozsváron számos üzletben, étteremben találkozhat a gasztronómiai ínyencségekre vágyó fogyasztó a Caseus sajtokkal. A kincses várostól 11 kilométerre fekvő, többségében magyarok lakta Györgyfalván hétéves múltra tekint vissza az érlelt sajtok készítése.
Európai uniós támogatásból valósítják meg a tömegközlekedést az Arad megyei Pécskán. A magyar határhoz közeli kisváros két elektromos autóbusz vásárlására, illetve a tömegközlekedési infrastruktúra kialakítására nyert pályázatot.
Látványos fináléval zárult vasárnap este a 24. Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál.
Állandó meghívott tagként képviseli a magyarságot Brassó önkormányzatában Toró Tamás, miután a Cenk alatti városban két egymást követő önkormányzati ciklusban sem sikerült magyar képviselőt bejuttatni a tanácsba.
Elgázolt a vonat egy kerékpárost kedd délelőtt Arad külvárosában – az áldozat belehalt sérüléseibe.
Egy héttagú szatmári bűnbanda ügyében hat romániai megyében és két magyarországi helyszínen is házkutatásokat tartottak kedd reggel a rendőrök. A banki csalásokra szakosodott bűnözők mintegy 3,5 millió lej kárt okoztak különböző bankoknak.
Egyre nehezebben viselik Dicsőszentmárton lakói a Kis-Küküllő megnövekedett sótartalma miatt előálló vezetékesvíz-hiányt. A felháborodást a Maros Megyei Vészhelyzeti Bizottság is érzékeli: közölték, hogy „megértik a lakosok fájdalmát és frusztrációját”.
A pogány hagyományokban gyökerező népszokást elevenítette fel a Szent Iván-éji tűzugrás újbóli meghonosításával a pécskai Búzavirág Egyesület és Néptáncegyüttes, amely a nyári napforduló estéjén szervezte meg a az idei Pécskai Magyar Napok „fénypontját”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!