Fotó: Ilusztráció
A városvezetők életét az új kormány 223-as számú sürgősségi rendelete is megkeseríti, amely szerint vissza kell utalniuk az államkasszába a tavaly kapott, de el nem költött kormánytámogatást. Sepsiszentgyörgyön ebből tervezték biztosítani az önrészt a különböző projektekhez, és a rendelet miatt ezek veszélybe kerültek. A tavaly elkezdett vagy idénre tervezett beruházások folytatása, elkezdése az új kormány miatt amúgy Erdély-szerte bizonytalanná vált, egyes elöljárók attól tartanak, hogy az RMDSZ ellenzékbe vonulásával kevesebb kormánypénz érkezik majd a térségbe. Nagyváradon emiatt az RMDSZ-es és nemzeti liberális párti (PNL) politikusok lobbicsoportot alakítanak, amely Bukarestben próbál majd pénzt szerezni a megyének, Temesváron pedig attól tartanak, hogy csupán a helyi forrásokra támaszkodhatnak az infrastruktúrafejlesztésben. Kolozsváron ellenben úgy vélik, idén is lesz pénz az elkezdett fontosabb projektek – például a város köré tervezett terelőutak munkálatainak – finanszírozására. A kormány által elrendelt költségtakarékosság a polgármesteri hivatalok munkáját is érinti, ezek kénytelenek elbocsátani nyugdíjas alkalmazottaikat, és nem alkalmazhatnak új munkaerőt.
Kolozs megyében húsz önkormányzatot érintett a kormány 223-as számú rendelete, amely alapján összesen 4,7 millió lejt kellett visszaküldeniük Bukarestbe a tavaly kiutalt, és el nem költött támogatásokból. A Kolozs Megyei Tanácsnak 1,5 millió lejt kellett visszaküldenie. Mihai Costin, a megyei közpénzügyi igazgatóság vezetője szerint a megye 2008-ban 49,8 millió lejt kapott a központi költségvetésből, ennek kicsivel több mint tíz százalékát kellett visszaküldeniük. Maros megyéből 11,5 millió lej került vissza az államkasszába a kormány 223-as sürgősségi rendelete nyomán, ez komoly érvágást jelentett mind a megyei, mind a települések önkormányzatainak. A rendelet leginkább a marosvásárhelyi nemzetközi repülőteret sújtotta, amely közel 2,5 millió lejes beruházástól esett el. A Tăriceanu-kabinet által kiutalt összegből a Transilvania röptér kifutójának felújítását, illetve bővítését kellett volna elkezdeni. Szintén jelentős összeget veszített a szászrégeni, csíkfalvi, nyárádszeredai, mezőmadarasi és palotailvai önkormányzat is, ahol főleg az utak és a tanintézmények korszerűsítésére kapták a pénzt, Régenben viszont konferenciaközpontot szándékoztak építeni a mintegy egymillió lejes támogatásból. Marosvásárhely nem sorolható a nagy vesztesek közé; innen mindössze 2,5 millió lej vándorolt vissza az államkasszába. Kovászna megyében 23 önkormányzatnak összesen 2,3 millió lejt kellett visszautalnia Bukarestbe. |
Bár nagyobbat szerettek volna, a tavalyinál kisebbnek bizonyul Szatmárnémeti idei költségvetése. Ilyés Gyula polgármester szerint idén nem sok esélyük van a bevételek növelésére. „Az idei költségvetést nagyon reálisan és a legpontosabb mértékeket betartva kellett összeállítanunk, ahhoz, hogy a legszükségesebb kiadásainkat fedezni tudjuk, de még így is bizonytalan, sikerül-e. Nem tudunk költekezni, sőt reménykedünk, hogy nem kell majd átcsoportosítanunk az anyagi forrásainkat. Nem szeretnénk pénzt elvenni egyik vagy másik helyről, hogy a rászorulóbbaknak adjuk” – részletezte a Krónika kérdésére az idei mutatókat a polgármester.
A partiumi városban a tavaly kiutalt kormánytámogatást hasznosan elköltötték, így év végén nem kellett visszautalni azt az államkasszába. Ilyés Gyula szerint a kormányváltás minimális szinten befolyásolhatja a város költségvetését. „Az anyagiakat illetően a mostani vezetők sem tudnak jobbat kitalálni, mint elődeik, hiszen országos szintű deficit van. Rosszabbat pedig nem fognak indítványozni, mert annak semmi értelme” – vallja a polgármester. Mint mondta, a kötelező pénzalapokat nem vonhatja meg az új kormány a várostól. A városvezető abban bízik, hogy a tavaly megítélt támogatásokat is megkapják majd, így a tervezett sportpálya-, uszoda-, iskolafelújítások és a körgyűrű építése is megvalósulhat.
Szűkösebbnek ígérkezik az idei büdzsé Nagykárolyban is, ezért a kisváros hitel felvételére kényszerül, hogy fedezni tudja kiadásait. „Úgy tűnik, idén kevesebb lesz a bevételünk, mint amennyit föltétlenül költenünk kell majd” – nyilatkozta a Krónikának Kovács Jenő polgármester, aki szerint már kiírták a versenytárgyalást a 800 ezer eurós hitel felvételére, amiből a különböző beruházásokat finanszírozzák. Az elöljáró szerint az önkormányzat mindent megtett, hogy a tavalyi állami pénzeket hasznosan fektesse be, így nem került abba a helyzetbe, hogy vissza kelljen utalni a fővárosnak. Az új évben nem várnak sok jót a kormánytól. „Abban bízom csak, hogy az eddig megítélt és elbírált pályázatainkat alá fogják írni. A kastély rehabilitációja már a minisztérium asztalán van, csak jóvá kell hagyniuk. Eddig sem reméltem sok támogatást. Amit el akartunk érni, azt nagyrészt pályázatok révén sikerült megvalósítani – fogalmazott a polgármester. – Remélem, a kormány igazságosan bírálja majd el a már benyújtott és a benyújtandó pályázatokat. Semmi jóra nem számítok 2009-ben, mert az országnak sincs pénze, így a kormány sem tud adni a semmiből, függetlenül attól, milyen pártok döntenek a pénzekről”.
Nem rózsásak a 2009-es pénzügyi kilátások Nagyváradon sem, bár a város idei költségvetésén még dolgoznak, Ilie Bolojan polgármester már figyelmeztetett, hogy meg kell majd húzni a nadrágszíjat. „Nehezebb év lesz, hisz a kedvezőtlen gazdasági körülmények minket sem fognak elkerülni. Megtörténhet, hogy a tavalyinál kisebb lesz a saját bevétel, és ez arra késztet, hogy a kiadásainkat is csökkentsük” – mondta az elöljáró. Példaként a sportot említette, ahol már több szponzor is jelezte, idén nem finanszírozza tovább a csapatokat. Úgy vélte, a különböző szolgáltatások, például a szociális étkezde esetleges magánkézbe adásától remélhetnek költségcsökkentést. Az államkasszába amúgy minimális összeget kell viszszafizetnie a bihari megyeszékhelynek, ugyanis felhasználták a kormánytól érkező összegeket.
Nagyváradon egyébként a már elkezdett, illetve tervezett projektek folytatása is kérdéses, az RMDSZ–PNL vezette megyeszékhely és Bihar megye ugyanis nem remél a tavalyihoz mérhető támogatást az új, PDL–PSD-kormánytól. Ezért a két párt megyei vezetősége lobbicsoportot alakít a projektek folytatása érdekében.
Csupán a helyi forrásokra támaszkodhatnak a nagy beruházások folytatásakor Temesváron is, bár az önkormányzat tavaly ősszel ígéretet kapott a Tăriceanu-kabinettől, hogy támogatja ezeket, az új kormány felállásával ez kérdésessé vált. Gheorghe Ciuhandu polgármester szerint csak a vasúti felüljáró korszerűsítése 8 millió lejbe kerül. Ezt részben a szállításügyi tárcának kellene állnia, hiszen országos jelentőségű projektről van szó, itt vonul a forgalom Szerbia és Olaszország irányába, vélte a polgármester.
A tavalyi 8900 milliárd lejhez képest várhatóan csökken, de nem jelentős mértékben Kolozsvár idei költségvetése. „A kidolgozás alatt álló tervezet szerint lesz valamelyes csökkenés, de a büdzsé meg fogja közelíteni a tavalyi szintet, és nem fogja negatívan befolyásolni sem az elkezdett munkálatokat, sem az új beruházásokat” – közölte a Krónikával László Attila alpolgármester.
A kolozsvári polgármesteri hivatalnak a Mátyás-szoborcsoport restaurálására kiutalt 1,6 millió lejt, emellett saját költségvetéséből további, közel 67 ezer lejt kellett visszautalnia az államkasszába. László Attila szerint a Mátyás-szoborcsoport restaurálására előirányzott összeget azért kellett visszautalni, mert a román–magyar kormányközi egyezmény szerint megállapított 800 ezer euró – összesen 3,2 millió lej – magyarországi felét a magyar állam még nem utalta át. „Emiatt nem kezdhettünk hozzá a közbeszerzési folyamathoz. Többször tanácskoztunk Emil Boc kormányfővel, illetve a pénzügyminisztériummal, ennek nyomán született a döntés, miszerint a romániai részt visszautaljuk, de az összeg továbbra is a rendelkezésünkre áll az eredeti célra. Mihelyt a magyarországi pénzt is kiutalják, a teljes összeggel elkezdjük a közbeszerzést, illetve a tényleges restaurálást” – magyarázta.
Az alpolgármester az Erdőfelek–Dezmér terelőút novemberi befejezését, – a várost a Monostor negyedtől Szamosfalváig kikerülő – ún. déli terelőút, valamint az új városi stadion és sportszálló felépítésének a megkezdését tartja a legfontosabb idei terveknek. A kincses város frissen megválasztott megbízott polgármestere, Sorin Apostu bejelentette, a napokban közvitán tárgyalja meg a különböző városnegyedek lakóival az idei költségvetés prioritásait.
Tizenöt százalékkal csökken a tavalyihoz képest Beszterce idei költségvetése is, Ovidiu Creţu polgármester szerint a gazdasági válság mellett az is negatívan befolyásolja a város pénzügyi helyzetét, hogy tavaly a tervezett bevételeknek csupán 92 százaléka folyt be a városkasszába. A polgármester szerint idén nem fognak pénzt költeni számítástechnikai berendezések és gépkocsik beszerzésére, és a kulturális eseményekre is kevesebbet szánnak. Azonban folytatni szeretnék az infrastruktúra fejlesztését, amire uniós pénzeket is próbálnak szerezni.
„Két meghatározó szempont alapján készítjük a 2009-es költségvetés-tervezetet: beruházáscentrikus lesz, és meg kell, hogy feleljen az új kormány elvárásainak” –közölte a Krónikával Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere, aki szerint már tíz napja dolgoznak az idei büdzsén. A városnak nem kellett visszautalnia pénzt az állami költségvetés-kiegészítésből érkezett célirányos támogatásokból, bár Csíkszereda súlyához mérten kevés, 2,2 millió lejt kaptak, azt elköltötték.
A beruházáscentrikus költségvetés 30 millió lejt jelent, amit a város a válságot ellensúlyozandó, a gazdasági növekedést serkentő intézkedésre szán, ehhez az alapot a városi költségvetés biztosítja 16 millió lejjel, 9 milliót a forgóalapból, a fennmaradó részt pedig pályázati úton kívánják előteremteni.
Keményebb dió lesz az új kormány elvárásainak megfelelni: 15 százalékkal kell csökkentenie a városnak a közszolgáltatásokra – útjavításra, közvilágításra, az iskolák, egészségügyi intézmények fenntartására – fordított összegeket. „Ezt igyekszünk úgy alakítani, hogy sem az oktatási, sem a kulturális intézmények költségvetése ne szenvedjen csorbát, bár egyetlen megyeszékhely vagyunk, amelynek mindezt önerőből kell megoldania, mert a megyei tanács nem vállal például részt ebből” – mondta Ráduly. A városvezető ennek ellenére bizakodó, mint mondta, a takarékoskodást önmagával kezdte, már szeptembertől gyalog jár, nem használja a hivatal gépkocsiját.
A kormány másik elvárása, amely szerint felére kell csökkenteni a közigazgatás saját költségeit, szintén negatívan érinti a Hargita megyei várost. „Igyekeztünk folyamatosan felújítani a berendezéseket, javítani a munkakörülményeket. Egyetlen jogtiszta program sem futott a hivatal számítógépein, amikor átvettük, pedig ezeket a kérdéseket egyszer s mindenkorra tisztázni kell” – mondta az elöljáró. Gondot okoz a nyugdíjasok foglalkoztatására vonatkozó korlátozás és az új alkalmazottak felvétele is. „Korábban hiába hirdettünk meg állásokat, senki nem jött a versenyszférából. Most, a recesszió hatására végre jelentkeztek jogászok, de hiába lenne rájuk égető szükségünk, nem alkalmazhatjuk őket, mert létszámstop van. Mint ahogy a nyugdíjas – nagyon lelkiismeretes, megbízható – parkolóőreinktől is meg kell válnunk, mert nem kaphatnak fizetést a nyugdíjuk mellett” – sorolta Ráduly Róbert.
A kormány utasítása egyébként más erdélyi városokat is negatívan érint, Aradon például a polgármesteri hivatal a következő hónapokban kénytelen elbocsátani az 550 alkalmazott egy részét. Gheorghe Falcă polgármester szerint csak így tudják csökkenteni a kiadásokat, ugyanis 2009-ben a recesszió miatt csökken majd a gazdasági tevékenység a városban, s így a jövedelemadóból is kevesebb pénz folyik majd be.
Sepsiszentgyörgyön veszélybe kerülhetnek a projektek amiatt, hogy viszsza kell utalni a kormánynak a tavaly el nem költött támogatást. A háromszéki megyeszékhely tavaly 9 millió lejt kapott a kormánytól a visszaosztott áfából, és semmit sem utalt viszsza. Antal Árpád polgármester a Krónikának elmondta, az összeg nagy részét arra szánták, hogy a pályázatokhoz biztosítsák az önrészt belőle. A vízhálózat kiépítésére és a hulladékgazdálkodásra vonatkozó két nagy uniós projekt veszélybe kerülhet emiatt. Emellett sportcsarnokot építenének, uszodaépítésre és a terelőút kialakítására kérnének támogatást.
Sok folyamatban levő program is van, például a tömbházak hőszigetelése, amiről nem tudni, milyen mértékben folytathatják. „Az élet persze nem áll meg, a várost fejleszteni fogjuk, pályázati úton és saját erőforrásokból is, de jelentősen hátráltat, hogy a kormányban nincsenek olyan emberek, akikhez bármikor lehet fordulni” – fogalmazott Antal Árpád. A polgármestert az is aggasztja, hogy a következő években induló programokról nem jutnak el majd időben az információk a székelyföldi településekre, és a pályázatok elbírálásánál is adódhatnak gondok. „Míg az RMDSZ kormányon volt, bízhattunk benne, hogy ha egyforma pontszámot kapott egy székelyföldi és egy Vrancea megyei pályázat, a támogatást a magyar önkormányzat kapta. Most valószínű, fordítva lesz” – vélte Antal Árpád.
A hét első napjaiban Erdélyben 22 fokra, Máramarosban és Moldvában 25–26 fokra csökkent a nappali hőmérséklet maximális értékeinek átlaga, jövő héttől pedig a megszokottnál hűvösebb lesz az idő a legtöbb régióban.
Kolozsváron folytatta hétfőn háromnapos erdélyi magánlátogatását Sulyok Tamás államfő, aki a Barabás Miklós Céh Bánffy-palotában berendezett rendhagyó tárlatát és a kolozsmonostori Nagyboldogasszony (Kálvária) plébániatemplomot tekintette meg.
A 150 éve elhunyt Kriza János püspöknek avatott szobrot a Fehér megyei Torockón a Magyar Unitárius Egyház.
Zivatarokra, jégesőre és erős szélre vonatkozó másodfokú (narancssárga) riasztást bocsátott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Vâlcea, Olt, Argeș, Teleorman megyére, valamint Fehér, Szeben, Brassó, Dâmbovița és Prahova megye hegyvidékére.
Erdély több pontján is károkat okozott a vihar vasárnap, számos helyen kellett beavatkozniuk a katasztrófavédelem egységeinek.
Háromnapos magánlátogatásra érkezett Kolozs megyébe Sulyok Tamás köztársasági elnök és kísérete. Vasárnap Bonchidára és Válaszútra látogattak, majd megtekintették a kolozsvári Szent Mihály-plébániatemplomot.
A Máramaros megyei Salvamont hegyimentőegységei egy kilenc gyermekből és két felnőttből álló csoportot mentett ki a szombatról vasárnapra virradó éjszaka a Radnai-havasokból – tájékoztatott vasárnap Dan Benga.
Újabb negatív rekordot – vagy ahhoz közeli eredményt – könyvelhet el a Román Vasúttársaság (CFR): mintegy tíz órába került egy szerelvény számára, hogy megtegyen 150 kilométert.
A kereszténység összefonódik az identitásunkkal, nemcsak a magyar, hanem az európai identitással is – hangoztatta Kalmár Ferenc miniszteri biztos szombaton Válaszúton.
Huszonöt megyét érintő fokozott légköri instabilitásra adott ki szombaton elsőfokú (sárga jelzésű) riasztást az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).