A Brassó megyei önkormányzat elnöke a közösségi oldalon közölte, személyesen látogatott ki a helyszínre, hogy jó munkát kívánjon a kivitelezőnek.

Bőven van még tennivaló

Bejegyzése szerint az építkezéssel párhuzamosan készítik a kaliforniai teherbírási (CBR-) érték megállapítására vonatkozó tanulmányokat, ami a le- és felszállópálya pontos teherbírási értékét határozza meg. A harmadik kivitelezési szakaszban öt új elemmel bővül a reptér, megépítik az Alfa gurulóutat a kifutópálya és a repülőplatform között, ez 200 méter hosszú és 23 méter széles. Kialakítják a platformot, amely 135 × 145 méter, három C kategóriás repülőgép vesztegelhet ott egy időben.

A harmadik elem a csatornázási rendszer, amely összegyűjti az esővizet a kifutópályáról, a gurulóutakról és a megállóból, és a Barca folyóba vezeti. Elkészül a világítórendszer és a teljes bekábelezés. A kivitelezésre négy hónap, pontosan 116 nap áll a versenytárgyalást megnyerő PORR Construct bukaresti vállalkozás rendelkezésére.

A következő hetekben ugyanakkor egyszerre több szakaszra írják ki a versenytárgyalást, tervezésre és kivitelezésre, ezek között szerepel az utasterminál megtervezése és megépítése is. Bár a beruházás megvalósíthatósági tanulmánya már 2006-ban elkészült eddig csak a kifutópálya épült meg, amit 2014 őszén adtak át.

A tervek szerint különben 2020 végéig mégépül a légikikötő, és 2021 első felében felszállhatnak az első járatok. A tanulmányok szerint a brassói reptér a működése első tíz évében érné el az egymilliós utasszámot, első körben főleg fapados járatokat indítanának, aztán a charterjáratokat és végül a menetrend szerinti hagyományos járatokat. Az áruforgalom 2055-re éri el a napi kétezer tonnát.

Újabban a román érdekeltségű Blue Air diszkont-légitársaság is csatlakozott az ellenzők táborához. „Romániának jól fejlett légikikötő-hálózata van, a meglevő repülőtereket kellene korszerűsíteni, újak megépítése nem indokolt” – nyilatkozta a közelmúltban Gheorghe Răcaru, a Blue Air vezérigazgatója egy, a Ziarul Financiar lapnak adott interjúban. Szerinte az ország nyugati felében öt reptér is van 300 kilométeres körzetben, ezért a brassóira már semmi szükség, inkább a szebenit kellene korszerűsíteni. Răcaru másrészt elismerte, hogy a visszafogott becslések szerint is 50 százalékkal növekedni fog az otopeni-i repülőtér forgalma a következő öt évben, miközben már a különböző időintervallumokban így is túlzsúfolt, hiszen a băneasai reptér bezárásával évi kétmillió utassal növekedett a forgalma.

Jobb életszínvonalat hozhat a Székelyföldnek

„Háromszék, a Székelyföld gazdasága szempontjából a brassói repülőtér megépítése a legfontosabb, hiszen hiába van 300 kilométeres körzetben három másik repülőtér is, ha a közúti infrastruktúra hiánya miatt nincsenek elérhető távolságban” – értékelt hétfőn megkeresésünkre Édler András. A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke kifejtette, a Brassó melletti légikikötő hatalmas versenyelőnye lehet, hogy egy teljesen új beruházás, a legkorszerűbb elvárásoknak megfelelően építik meg, míg a már meglevő reptereket menet közben kell korszerűsíteni.

„Egyértelműen az a tapasztalat, hogy a repülőterek közvetlen vonzáskörzetében felpörög a gazdaság, a turizmus is megélénkül. Új cégek telepedhetnek meg kihasználva a szállítási lehetőséget, de beszállítókra, raktározási felületekre is szükség van” – részletezte a kamara elnöke.

Sepsiszentgyörgy és Kovászna megye önkormányzata – mint ismeretes – azzal is jelezte, hogy mennyire fontosnak tartja a repülőtér megépítését, hogy két évvel ezelőtt szándéknyilatkozatot fogadtak el, miszerint három-három millió eurót pótolnak a légikikötő megépítésébe. A háromszéki önkormányza­tok csak a létesítmény befejezéséhez utalják a megígért pénzt, semmilyen köztes beruházást nem támogatnak.