Gyergyószárhegyi Lázár-kastély: a kései reneszánsz egyik legszebb alkotása
Az erdélyi reneszánsz építkezés egyik legszebb alkotása a gyergyószárhegyi Lázár-kastély. A Hargita megyei falu központjától alig kétszáz méterre lévő pártázatos reneszánsz műemlék kastély a XVII. századi Erdély legvonzóbb főúri hajléka. A Lázár grófok kastélyában jelenleg az annak fenntartását ellátó, emellett képzőművészeti táborokat, kiállításokat, illetve népművészeti, néprajzi, közművelődési rendezvényeket szervező Hargita Megyei Alkotóközpont – Gyergyószárhegy elnevezésű intézmény működik. Az állami tulajdonban álló kastélyt többen is visszaigénylik, erről most zajlik per.
Az erdélyi reneszánsz építkezés egyik legszebb alkotása a tizenhetedik századi főúri hajlékként számon tartott gyergyószárhegyi Lázár-kastély. A Hargita megyei falu központjától alig kétszáz méterre lévő pártázatos reneszánsz műemlék kastély hossza száz, szélessége hetvenöt méter, legkorábbi lakótornya 1450-ből való, három sarokbástyája szabályos négyszög alakú, az északkeleti negyedik pedig hétszögű. A műemléket a 12-es országútra merőleges Bástya utcán, a polgármesteri hivatal előtt kezdődő utcán, valamint Alszeg és Felszeg irányából a Vízmelyéke nevű utcán lehet megközelíteni. Déli falának közepén kiugró emeletes kapubástyának nevezett boltíves bejáraton át juthatunk be az udvarba. A bejárat két oldalát díszesen tagolt pártázatos, fülkés díszítésű, reneszánsz ízlésű fal köti össze a sarokbástyákkal. Az egykori falképek nyomai ma is láthatók.
Ódon falak között
A kastélyt és annak homlokzati részét Bethlen Gábor, Erdély fejedelmének hajdani játszótársa, későbbi főembere, Lázár István építtette, aki az 1596-os agyagfalvi székely nagygyűlésen elnökölt. Csík-, Gyergyó- és Kászonszék főkirálybírájának címere a főbejárattól balra lévő bástyán látható, az 1632-es évszám valószínűleg az építkezés befejezésére utal. Az udvarban a magas falak mentén romos gazdasági épületek sorakoznak: konyha, kemence, kút, cselédlakás, katonai szállás, asszonyok háza, kovácsműhely, istálló.
1590-től 1594-ig itt töltötte gyermekéveit Bethlen Gábor, Erdély fejedelme, ugyanis édesanyja Druzsina, Iktári Bethlen Farkas neje az előbb említett Lázár István főkirálybíró leánya volt. 1707-ben a kurucpárti Lázár Ferenc ellen indított megtorló akció során a labancok felégették a kastélyt. Lázár Ferenc a kastélyt kijavíttatta, és az ő nevéhez fűződik a Lovagteremként közismert „Nagy palota” építtetése is. Itt akkoriban széki gyűléseket tartottak, ám Lázár Ferenc halálával lezárul a kastély fénykora. A felújított kastély 1748-ban leégett, majd az 1872-es tűzvész alkalmával ismét a lángok martalékává lett. Említésre méltó, hogy a kastélyban húzta meg magát a Moldvából száműzött egykori vajda, Petru Rareº, de ellátogatott ide Mihnea Vodã havasalföldi uralkodó is.
Helyreállítás lépésről
lépésre
A kastélyt 1967-től kezdődően csaknem két évtizeden át lépésről lépésre restaurálták. Elkészült a főépületből a központi épületrész, majd az építmény hátsó részében lévő Lovagterem, valamint a Gólyás bástya, a múlt század utolsó évtizedében pedig megkezdték az Asszonyok háza, illetve a Túrós bástya helyreállítását. A Lovagteremben faragott bútorok, ezek között erdélyi nemesi címerekkel díszített székek és vaslámpák láthatók, és az eredeti kazettás mennyezetet is viszszaállították.
„Az elmúlt hat évben az Asszonyok házára több milliárd lejt költöttünk” – mondta a Krónikának Kassay Péter, a Hargita Megyei Alkotóközpont – Gyergyószárhegy intézmény vezetője, aki fontos feladatnak tartja az épület szakszerű restaurálását. Az öt évig tartó kutatómunka során ugyan kiderült, hogy a jelenlegi Asszonyok háza nem is hasonlít a háromszor ekkora alapterületű eredetihez, viszont a szakemberek a már elkezdett munkálatok folytatását támogatják. „A kastély építése hosszas folyamat volt, amelynek során az építményhez hozzátoldottak, majd lebontottak részeket. Most már nagy vonalakban ismerjük az építkezés különböző szakaszait” – magyarázta Kassay, és azt is elmondta, hogy nagyobb méretű restaurálás 2002-ben, 2003-ban volt, amikor a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának adománya és két sikeres Phare-pályázat révén sikerült előteremteni azt az összeget, amelyből állagmegóvási munkálatokat végeztek, illetve eső- és talajvíz-elvezető rendszert építettek ki a falak körül. Ezenkívül valamennyi földszinti terem betonpadlóját feltörték, és kavics-, illetve homokba ágyazott égetett tégla padlózatot képeztek ki. Ugyanakkor az említett termek vakolatát is kicserélték a nedvességet könnyen párologtató, úgynevezett „szuszogó vakolatra”. Felújították a villanyhálózatot, a kiállítások megvilágítását új lámpatestekkel oldották meg, bevezették a vizet, és régészek felügyelete mellett több tíz autónyi törmelék elszállítása után rendbe tették az udvart is. Következő lépésként a kastély falképeinek a restaurálását tervezik, ami hozzávetőleg egymillió erős lejt igényel. A munkálatokat Czimbalmos Attila gyergyószárhegyi, illetve Maszelka János székelyudvarhelyi származású, Magyarországon élő régész végezné, amint megvan rá a pénz. „Mihelyt a kastély tulajdonjoga rendeződik, reményeink szerint a restauráláshoz szükséges anyagi források is elérhetőbbekké válnak. Ugyanis a jelenlegi tisztázatlan viszonyok közepette senki nem óhajt beruházni” – ecseteli Kassay Péter.
Képzőművészeti gyűjtemény
a lovagteremben
A kései reneszánsz legkeletibb objektumaként ismert kastély fő látványossága a kissé romantikusan Lovagteremnek nevezett tanácsterem, melynek bútorzata az 1600-as évek inventáriumából előkerült rajz alapján készült. A több mint harminc éve folyamatosan szervezett képzőművészeti és népművészeti alkotótáborok munkáit is itt őrzik. A képzőművészeti alkotások száma meghaladja az ezerötszázat, a népművészetieké pedig az ezret. A temérdek képzőművészeti alkotás közül hozzávetőleg négyszáz látható a kastély termeiben, a többit szakszerűen őrzik raktárakban. A kiállítást évente cserélik, a kapubástya kiállítótermében mindig a legutóbbi tábor anyaga tekinthető meg. Ezenkívül megtekinthető a gyergyóremetei Nagy Bulcsú József tanár által készített kitömött kisállatokból álló tárlat, amely Gyergyó állatvilágát mutatja be, és szintén a kapubástyában kapott helyet a kastély történetét taglaló történelmi, régészeti kiállítás is. Mindezekről a helyszínen bőséges ismertetőanyag is kapható. A kastélyt hétfő kivételével mindennap 9–17 óra között lehet meglátogatni, a belépő ára felnőtteknek négy, diákoknak és nyugdíjasoknak két erős lej. A közeljövőben a Lázár-kastélyban székelő Hargita Megyei Alkotóközpont – Gyergyószárhegy intézmény a lovas, illetve kulturális turizmus beindítását is tervezi.
Turistacsalogató a kastély környéke
A Lázár-kastélyt meglátogatóknak érdemes időt szánniuk Gyergyószárhegy egyéb nevezetességeire is. Említésre méltó az 1235 körül épült plébániatemplom, az 1669 és 1752 között épített Ferenc-rendi kolostor és templom, a tizenötödik századból származó Szent Antal-kápolna, illetve az 1658-as tatárdúlás emlékét őrző Tatárdomb emlékoszlopa.
Gyergyószárhegyhez közeli nevezetességek: a Gyilkos-tó, Békás-szoros, a maroshévízi termálfürdő, a borszéki ásványvízforrások, a parajdi sóbánya, a szovátai Medve-tó, illetve Gyergyószentmiklós örmény jegyeket viselő főtere. Aki mindezek megtekintésére több időt szán, annak szállás- és étkezési lehetőséget kínál a községben működő faluturizmus-hálózat, illetve a Kastély panzió és vendéglő.
Fordulat a perben: alapfokon veszített a gazdatiszt fia
Alapfokon pert veszített Vormair István, Vormair Frigyesnek, a Lázár grófok egykori gazdatisztjének a fia. A Hargita megyei törvényszék ugyanis elutasította Vormair Istvánnak a Lázár-kastély öröklési jogáért benyújtott óvását, ám az érintett élhet fellebbezési jogával. A jelenleg állami tulajdonban levő kastélyért a Lázár-örökösök részéről Lipthay Antal báró és Berczely György Bertalanné Apor Klára Mária indított pert az önkormányzat ellen. Vormair István 1926-ból származó, édesapja és az akkor Marosvásárhelyen élő gróf Lázár Dénes között kötött hiteles adásvételi szerződés birtokában tart igényt a kastélyra. A kettős perben áprilisban az önkormányzat és a Lázár-örökösök megegyeztek: együtt folytatják a pert Vormair ellen, miután megkérdőjelezték a volt gazdatiszt fiának birtokában levő adásvételi szerződés hitelességét – bár az írásszakértő eredetinek, hitelesnek minősítette az okmányt. Szabó Éva, a Lázár-örökösök ügyvédje a Krónika kérdésére elmondta, hogy mindaddig, amíg az önkormányzat perben áll Vormairral, felfüggesztik a Lázárok kontra önkormányzat pert. Az alapfokú végzés indoklásából viszont az is kiderült, hogy Lázár Dénes gróf telekkönyvvel bizonyíthatóan még 1919-ben eladta Lipthay Frigyesné Lázár Bors Margitnak a kastélyt, eszerint Lázár Dénes nem bocsáthatta áruba azt a volt gazdatiszt javára 1926. június 15-én.
Vormair Istvánt lapzártáig nem sikerült elérnünk, értesüléseink szerint viszont élni fog a fellebbezés jogával.
szóljon hozzá!