A tanulmányukban az immunválasz-dinamikai adatok az eddigi legnagyobb felbontásúak, az eddig leközölt publikációkban sokkal kevesebb mintavétel történt. „Amit találtunk, összhangban van az eddig publikáltakkal: az előzőleg fertőzött személyek védőoltásra adott immunválasza napokon belül mérhető, nagyon megnövekszik az IgG antitestek száma, míg a fertőzésen át nem esetteknél az immunválasz fokozatos, az antitestszint a második dózis után ugrik meg. A két csoport IgG antitestszintje között még 35–70 nappal a védőoltás után is jelentős különbség marad” – magyarázta Fejér Szilárd.

Ebből kiindulva arra számítanak, hogy

Az eredmények azt is sugallják, elvileg lehetséges még erősebb immunválaszt kiváltani a fertőzésen át nem esetteknél, ha az emlékeztető dózist elcsúsztatják pár héttel.

A vakcinák hatékonyságát is mérik

Fejér Szilárd elmondta, a projekt folytatódik, egyelőre hat hónapos, de tovább hosszabbítható időtartamot érint; a következőkben nem hetente, hanem havonta vizsgálják ugyanazoknál a személyeknél, hogyan alakul az antitestszám. A projekt során arra nem derült fény, hogy milyen immunválaszt produkálnak, akik több hónappal az oltás beadása előtt fertőződtek meg, ugyanis a vizsgált személyek többsége a tavaly őszi hullámban esett át a betegségen, tehát két-három hónappal azelőtt, hogy bekapták a vakcina első dózisát.

Kérdésünkre arra is kitért, legkorábban decemberben lesznek adatok arról, hogy mennyi időre biztosítanak védelmet a különböző védőoltások. A klinikai tesztelésben résztvevőket is követik, de attól számítva lesznek releváns adatok, hogy tavaly decemberben megkezdték a lakosság immunizálását. Bonyolult lesz annak a vizsgálata, hogy mennyi ideig biztosít védelmet a vakcina, mert a különböző vírusmutációk is bezavarhatnak. Releváns lehetne, ha azt figyelik, a beoltottak közül hányan fertőződnek újra, de ehhez minden beoltottat folyamatosan kellene tesztelni, hiszen nagyobb a valószínűsége, hogy az immunizáltak tünetmentesen vészelik át, ha újra megfertőződnek.