HIRDETÉS
„Nem adjuk fel a harcot” – szögezte le csütörtökön a Krónika megkeresésére Potyó Ferenc pápai prelátus, a gyulafehérvári római katolikus érsekség általános helynöke, akit azt követően kérdeztünk, hogy szerdán a gyulafehérvári táblabíróság alapfokon elutasította a főegyházmegye keresetét a Batthyáneum könyvtár visszaszolgáltatása ügyében.
Az ítélet ellen 15 napon belül lehet fellebbezni, Potyó pedig leszögezte, élni fognak a lehetőséggel, mint ahogy minden törvényi eszközzel élni kívánnak, ami a rendelkezésükre áll, hogy visszaszerezzék elkobzott vagyonukat. Ha kell, újfent Strasbourgig mennek.
– fogalmazott a pápai prelátus. Hozzátette ugyanakkor, hogy a napnál is világosabb, hogy a román államnak esze ágában sem áll visszaadni a Batthyáneumot.
Mint ismeretes, a jelenleg folyamatban levő, alapfokú peres eljárást a római katolikus érsekség indította, miután 2015 novemberében a restitúciós bizottság elutasította a könyvtár visszaszolgáltatását.
A gyulafehérvári Batthyáneum a legnagyobb értékű ingatlan és gyűjtemény, amelyet az erdélyi magyar egyházak visszaigényeltek a román államtól.
Az ügy várhatóan a bukaresti legfelsőbb bíróságon folytatódik. A restitúciós bizottság 2015 novemberében utasította el az egyház visszaszolgáltatási kérelmét, amely a Batthyáneum könyvtár és annak legfelső szintjén levő csillagvizsgálóra vonatkozott. Az épületet a román kormány 1998-ban sürgősségi kormányrendelettel visszaszolgáltatta, amit 2002-ben a parlament törvényerőre emelt. A jogszabály tételesen rendelkezik a Batthyáneum és más ingatlanok visszaszolgáltatásáról, csakhogy a román állam intézményei nem hajtották végre.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2012-ben bírságot rótt ki a román államra, amiért 14 év alatt nem értesítette az egyházat arról, hogy milyen döntést hozott a Batthyáneum ügyében.
Az egyház álláspontja szerint a könyvtárat és a csillagvizsgálót Batthyány Ignác püspök végrendeletileg a római katolikus egyházra hagyta, és a végrendeletben szereplő „Erdély provincia”, amely alapján a román állam jogutódként lépett fel, az erdélyi római katolikus egyházmegyét jelenti. Ezzel szemben a román állam azt állítja, hogy a püspök nemcsak az egyházra, hanem Erdélyre is hagyta a könyvtárat, Erdély pedig ma Románia része, ezért a román államot illeti meg a tulajdonjog. Az állam képviselői a per során azzal is érveltek, hogy nem adható vissza a könyvtár a római katolikus érsekségnek, hiszen nem az érsekség, hanem egy egyházi alapítvány volt az utolsó telekkönyvbe bejegyzett tulajdonos.
Különben a debreceni bíróság 1815-ben megerősítette az egyház tulajdonjogát. A pert, amelyben ez az ítélet született, a sok adósságot felhalmozó Batthyány Ignác püspök hitelezői indították, akik a könyvtár értékesítése útján szerették volna behajtani a tartozásokat.
