Fotó: Pinti Attila
Történelemhamisítástól tart az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ), és állásfoglalásban határolódik el attól, hogy valamennyi nemzet katonáinak emlékhelyet alakítsanak ki az úzvölgyi temetőben.
2023. július 05., 19:362023. július 05., 19:36
2023. július 05., 19:452023. július 05., 19:45
A politikai alakulat országos elnöksége szerkeszőségünkhöz eljuttatott állásfoglalásában üdvözli, hogy eltávolították a sírkertből az illegálisan felállított betonkereszteket, de azon meggyőződésének is hangot ad, „hogy az egyetlen és valódi siker a nyílt provokáció, valamint az abból eredő, félelemkeltő és magyarellenes agresszió megelőzése lett volna”. Az EMSZ a Hargita megyei önkormányzat előző napi közleményére is reagál, mely szerint az érintett helyi és megyei hatóságok, a román védelmi minisztérium képviselői június 30-i találkozójukon megegyeztek, hogy
Az EMSZ elfogadhatatlannak tartja a Hargita és Bákó megyei tisztségviselők legutóbbi megegyezését. „A történelmi tények és a rendelkezésre álló, vonatkozó dokumentumok és források bizonyítják: az úzvölgyi katonatemetőben nem nyugszanak román hősök (kizárólag az osztrák-magyar hadseregben szolgálatot teljesítő és hősi halált halt katonák), így a különböző nemzetek képviselőinek állítandó emlékhely nem lehet más, mint a történelemhamisítás egy újabb eszköze” – szögezte le az MTI által is idézett állásfoglalásában az EMSZ.
A párt elnöksége úgy értékelt, hogy miközben „a történelem önkényes és egyoldalú átírására tett román állampolitikai törekvések” már ismertek, az „megütközést kelthet”, hogy a mostani próbálkozás Borboly Csaba hargitai tanácselnök vezényletével zajlik. „Hargita Megye Tanácsának elnöke nemcsak képtelen volt megelőzni a fizikai atrocitásba torkolló úzvölgyi provokációt, de most arra készül, hogy – a megbékélés hamis jelszava alatt – lenullázza azt az erkölcsi győzelmet, melyet jogi úton sikerült elérni, valamint aktívan részt vesz a történelemhamisítás e minősített esetében” – szerepel az állásfoglalásban.
A Hargita és Bákó megyei hatóságok, illetve a védelmi minisztérium képviselői egyeztetést folytattak, miután végrehajtották a bákói táblabíróság jogerős ítéletét, és eltávolították a román katonák emlékére állított betonkereszteket.
Az EMSZ elnöksége szerint az elesett katonák – nemzeti hovatartozástól függetlenül – megérdemlik, hogy emlékműveket állítsanak a tiszteletükre.
A Hargita és Bákó megye határán fekvő, elnéptelenedett település sírkertjéből június 29-ére virradóra távolították el a törvénytelenül felállított betonkereszteket, miután jogerős bírósági ítélet kötelezte erre Dormánfalva polgármesteri hivatalát.
Az úzvölgyi katonatemetőben a Csíkszentmárton község által elvégzett felújítás során állított márványtáblákon is szerepelnek más nemzetiségű, többek között orosz katonák nevei – emlékeztet az MTI. A román védelmi minisztériumnak alárendelt Hősök Emléke Országos Hivatal (ONCE) 2019. június 12-i összegzésében azt állította, a sírkert román hatóságok általi, 1926-1927-es átalakítása során ebbe 444 magyar (108 név szerint ismert, 336 ismeretlen), 121 német (43 ismert, 78 ismeretlen), 22 orosz (4 ismert, 18 ismeretlen), 11 román (8 ismert, 3 ismeretlen), három ismert szerb, két-két ismert olasz, illetve osztrák, valamint 242, nemzetiségi szempontból is azonosítatlan katona hamvai kerültek.
A budapesti Honvédelmi Minisztérium (HM) illetékese, Kovács Vilmos ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka pár napra rá, 2019. június 24-én Tusnádfürdőn elmondta: a román hatóságok által románnak tekintett 11 katona közül öt magyar állampolgár volt, így nem lehetett az ellenséges tábor hősi halottja. Megemlítette: a temető korábbi – magyar támogatással végzett – felújítása során kihelyezett 600 fakeresztre olyan jelkép (kardot és sisakot ábrázoló táblácska) került, amely nemzetiségtől függetlenül érvényes valamennyi hősi halált halt katonára.
Úzvölgye! Lebontották! Elvitték! – adta hírül csütörtöki Facebook-bejegyzésében Tamás Sándor, a Kovászna megyei közgyűlés elnöke.
Terelőút tehermentesíthet idén több erdélyi települést: a szerencsés megyeszékhelyek, városok és községek közül Sepsiszentgyörgy, Temesvár, illetve a Bihar megyei Élesd, Belényes és Váradszentmárton is új útnak örülhet, ha minden jól megy.
A Kisiratos Kürtöstől való elszakadásáról tartott népszavazás eredményét megerősítő 2004. április 7-i kormányhatározat meghozatalának 20. évfordulóján ünnepség keretében emlékeztek meg az önálló községgé válásról vasárnap a helyi kultúrotthonban.
Harminckét évvel az alapkőletétel után Kovásznán hétfőn felavatták a Kőrösi Csoma Sándor Emlékközpontot.
Otthonról is megismerhetik a Kárpát-medencei fiatalok a kincses város felsőoktatási intézményeit – közölte a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ).
A sokévi átlagnál melegebb lesz a következő két hétben országszerte, esőre csak elszórtan lehet számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) április 8. és 21. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Ki mentette meg Verespatakot? címmel szakemberek részvételével szervez kolozsvári fórumot április 11-én, Kolozsváron a Mathias Corvinus Collegium (MCC).
A Temes megyei Mosnicán a rendőrség és a tűzoltóság beavatkozására volt szükség, miután egy nőt élettársa nyakon szúrt, a férfi pedig felgyújtotta magát egy melléképületben, a tűzoltók találták meg az elszenesedett holttestet.
A Beszterce-Naszód megyei Salvamont hétfőn figyelmeztette a Kelemen-havasokba készülő turistákat, hogy a meleg idő miatt a Kis-Beszterce csúcs környékén már megjelentek a viperák.
A brassói bírósági ügyészség gondatlanságból elkövetett emberölés miatt indított nyomozást, miután vasárnapra virradóra egy 15 éves lány lezuhant egy brassói tömbház nyolcadik emeletéről és meghalt – közölte hétfőn Radu Năstac ügyészségi szóvivő.
Két Hargita megyei városban, Gyergyószentmiklóson és Székelyudvarhelyen is előválasztást tartott vasárnap az RMDSZ, amelynek során eldőlt, hogy kit indít a szövetség a polgármesteri székért folyó küzdelemben.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás