A kétszer felkelő nap vonzereje sem orvosolja a festői szépségű Torockó gondjait

Még nem jártam olyan hétvégén Tororckón, hogy ne legyen tumultus. A júniusi Duna Nap és az augusztus eleji Double Rise fesztivál annyiban kivétel, hogy a mindenhol parkoló kocsirengeteg miatt mozogni is alig lehet a falu központjában. Mivel Torockó két bejáratánál nincs kiépített parkolóhely, a Székelykő lábánál fekvő festői szépségű településre érkező vendégsereg ott hagyja a személygépkocsiját, ahol éri. A szerencsésebbek – akik parkolóval rendelkező szálláshelyet tudnak bérelni – könnyebben megoldják a parkolási problémát, a többség azonban az utcákon és köztereken vesztegel. Mivel nem tud cserébe semmit ajánlani, a polgármesteri hivatal nem függeszti ki parkolást tiltó táblákat, így sok jármű a falu történelmi központjának számító piactéren, a csorgó körül áll meg, miközben ez kellene legyen a falu főtere és sétálóutcája.

Torockónak – mint sok más erdélyi településnek – a fő gondja az, hogy a korábbi községvezetések szinte semmit nem tettek az infrastruktúra kiépítése érdekében.

Az uniós csatlakozás óta eltelt 15 esztendő kezdeti pályázati lehetőségei végérvényesen elúsztak, így a legutóbbi önkormányzati választásokon mandátumot nyert polgármesternek és stábjának további hosszú évekbe telik behozni a lemaradást. Ami más községek esetében is fájdalmas, de Torockón kétszeresen az, hiszen az évente több ezer vendéget fogadó, Europa Nostra-díjas településen nem működik sem az ivóvíz-, sem a szennyvízhálózat, a legtöbb mellékutca pedig nehezen járható.

Telt házas minőségi szolgáltatások

A Király Vendégházhoz is szűk, kavicsos utcán tudok felhajtani, ahol két kocsi nehezen férne el egymás mellett, azonban így is bőven van vendég, nincs üres hely a panzió előtt kiépített parkolóban. Az elegáns vendégház a torockói vendégfogadás prémium kategóriájába tartozik, és azon kevesek közé, ahol félpanziós ellátással fogadnak vendégeket egész évben. Amint a falu elkeserítően rossz infrastruktúrájára terelődik a beszélgetés,

Király Melinda megmutatja az elmúlt években fúrt három kutat, ahonnan aszályos időben fedezni tudják a két épületben működő 11 szobás vendégfogadó vízszükségletét.

,,Van egy régi, elavult vascsöves és egy új vízhálózat a faluban, de egyik sem működik rendesen. Idén szerencsénk volt a sok esővel, a hegyen levő víztározóból kapjuk a vizet, de a nagy aszály miatt tavaly leállt az ivóvíszolgáltatás, így mindenki maga oldotta meg a vízellátást, ahogy tudta. A vendégházunkat a három kút segítette ki a bajból. Nagyjából így működik a szennyvízelvezetés is…” – magyarázza a fiatalasszony, aki öccsével közösen 2012-ben vágott bele a szülei által korábban elkezdett vendégfogadásba. Ma már főállásban ebből élnek, de ehhez nagyon sok befektetésre és a jövedelem visszaforgatására volt szükség.

A minőségi szolgáltatásokat nyújtó torockói panziónak híre elterjedt az interneten, így évek óta szinte telt házzal működnek márciustól novemberig, de télen is fogadnak vendégeket. Király Melinda szerint kétféle turista látogat Torockóra. Az egyik a csendet, a nyugalmat kedveli, és pihenni akar. Ők inkább a faluban vagy a környéken sétálnak, illetve a vendégház tágas kertjében pihennek, ahonnan csodás kilátás nyílik a Székelykőre.

A másik turistatípus az aktív turizmus híve: korán reggelizik és azonnal nekivág a Székelykőhöz, az Ordaskőhöz vagy a régi bányák közé vezető, előre kiválasztott túrának.

Többségben a hazai turisták

,,A koronavírus-járvány óta gyökeresen átalakult a torockói turizmus is. Miután 2020 májusában az emberek kiléphettek otthonuk bezártáságából, megrohamozták a hazai vendéglátóhelyeket, mert nem tudtak külföldre utazni. A trend azóta is érvényes. Habár tavalytól jóval több a magyarországi vendég, még mindig a hazai turisták vannak többségben. A tranzitturizmus honosodott meg, amikor hétvégén egy-két éjszakára foglalnak” – magyarázza vendéglátóm. Aki azt is elmondja, hogy az utóbbi három évben a vakációs kártyának köszönhetően lendült fel a belföldi turizmus, sokan ezzel a juttatással keresik a belföldi szálláshelyeket.

Az utóbbi öt-tíz évben gyökeresen átalakult a vendégek elvárása is. Míg korábban a prémiumkategóriát nyújtó szálláshelyek mellett gond nélkül megfért a gyenge minőségű – akár külső wc-vel rendelkező – falusi turizmus is,

mára alapkövetelmény, hogy minden szoba mellett wc-vel ellátott fürdőszoba legyen.

Az ízlésesen berendezett vendégfogadó telken Király Melinda azt is elmeséli, hogy új épületekben már nem gondolkodnak, hanem a meglévő kínálatot szeretnék bővíteni új szolgáltatásokkal, hogyan jobban igazodjanak a vendégek elvárásaihoz.

A Székelykő lábánál fekvő település vendéglátóinak közös érdekvédelmét felvállaló Torockói Vendéglátók Egyesülete a kétezres évek derekán szűnt meg, miután kiderült, hogy nem lehet közös nevezőre hozni a különböző vendéglátóhelyek minőségi szintkülönbségét. Király Melinda szerint a mintegy hatvan szálláshely között óriási különbségek vannak, így a Király Vendégház rendszerint csak azokkal tud együttműködni, akik hasonló minőségű szolgáltatásokat nyújtanak. Ez a szűkebb kör küld egymáshoz vendégeket, amenyiben telt házuk van. Ami nyáron Torockón gyakori jelenség.

,,A minőségi vendéglátásból meg lehet élni, csak nálunk az a gond, hogy önerőből nehéz eljutni erre a szintre.

– magyarázza a torockói vendéglátás nehéz helyzetét Király Melinda. A vállalkozó szerint a legnagyobb beruházást a hiányzó infrastruktúra önerőből történő kiépítése jelenti. Sokszor a vendéglátónak kell az utcát is rendbehoznia, de meg kell oldania a vízellátást és a szennyvízelvezetést is. Ekkora beruházást kevesen vállalnak, a fiataloknak nincs is pénzük hozzá, így ezzel magyarázható, hogy alig marad helyben fiatal, a többség elköltözik a faluból.

Vágyálom az UNESCO világörökség-listája?

A polgármesteri hivatal álláspontját is meg akartam kérdezni. A szabadságon lévő polgármester, illetve az alpolgármester megbízásából végül Veres Mónika anyakönyvvezetővel beszélgettem, aki átlátja a község infrastrukturális gondjait, ugyanakkor hisz abban, hogy ez átmeneti jelenség.

Hamarosan megépül a falu ülepítője, így ez a gond belátható időn belül megoldódik” – magyarázza a szombat délelőtti esketésre készülő hölgy.

A helyi önkormányzat a falu bejáratánál kiépítendő parkolók létrehozásában gondolkodik, de hogy erre pontosan mikor kerül sor, a polgármesteri hivatal ügyintézője sem tud választ adni. Csak önerőből tudják megoldani, a helyi önkormányzat pedig nem áll túl jól pénz dolgában. Mint kiderül, a bejegyzett vendéglátóhelyek sem a faluban adóznak, a megyéhez kerülő pénzekből pedig épp hogy visszajuttatnak valamennyit Torockónak.

Veres Mónika a most induló legnagyobb beruházásnak a torockószentgyörgyi vár állagmegőrzését tartja. A várat a turisták számára könnyen megközelíthető műemlékké szeretnék kialakítani egy több éven át megvalósítandó uniós pályázattal. Közben szóba kerül Torockónak az UNESCO világörökség listájára való felkerülése is, hiszen évek óta várólistán van, ahonnan nem mozdul előre. Az anyakönyvvezető erre röviden annyit válaszol: ,,talán az a baj velünk, hogy Torockó magyar falu”.

Minden bizonnyal a Fehér megyei település több más gondjának a gyökerét is részben itt kell keresni a Gyulafehérvárról irányított megyében.