Nem állnának meg. A város egyik híres szülötte, Székely László építész által tervezett nagyszalontai városháza
Fotó: Rostás Szabolcs
Közlekedési, gazdasági, turisztikai csomópont szerepének betöltésére törekszik Nagyszalonta, ahol számos beruházás zajlik ennek a célnak az elérése érdekében. A hajdúvárosban tervek szerint két és fél év múlva készül el az idegenforgalom fellendítését is szolgáló élményfürdő, fűtésre akarják használni a kiaknázandó termálvízforrásokat, ugyanakkor a szalontaiak alig várják a majdan a város mellett elhaladó gyorsforgalmi út megépítését. Török László polgármester a Krónikának elmondta, a minőségi ugrás feltétele az is, hogy a román kormány ne lehetetlenítse el az önkormányzatok fejlődését.
2023. november 15., 09:322023. november 15., 09:32
2023. november 15., 09:392023. november 15., 09:39
„Három évvel ezelőtt azt ígértük az RMDSZ-szel együtt, hogy minőségi ugrás következik a város életében. Azóta úgymond kijöttünk a föld alól, és eljött az idő, hogy ezt a minőségi szintet meg tudjuk ugrani” – jelentette ki lapunknak Török László polgármester, amikor a jelentősebb nagyszalontai beruházásokról kérdeztük. A „föld alól kibújás” alatt a bihari város elöljárója azt érti, hogy mára a település 175 utcájának 90 százalékát csatlakoztatták a szennyvízhálózatra, az ivóvízszolgáltatás lefedettsége pedig százszázalékos. A 16 ezres lélekszámú (ebből a 2022-es népszámláláson 8300-an vallották magukat magyarnak, 5600-an románnak, míg 1300 polgár etnikuma ismeretlen)
Inkubátorház létesült vállalkozó szellemű fiatalok útba igazítása érdekében, ugyanakkor több szerepet is szánnak a Túzok Turisztikai Látogatóközpontnak. A Túzok Fészekre elkeresztelt centrum annak köszönhetően épült, hogy a magyar-román határ mentén fekvő, madárvédelmi területhez tartozó település környéke a túzok utolsó romániai mentsvára maradt, tavaly januárban 37 példányt számoltak itt. A központnak az a célja, hogy a helyi lakosság és a turisták számára ismereteket nyújtson a helyi természeti értékekről, az itt élő fajokról és arról, hogy milyen módon lehet hozzájárulni védelmükhöz. Török László szerint az itt rendezendő programokkal szeretnék elültetni a környezettudatos szemléletet a fiatalokban, ugyanakkor családi központként is működtetnék.
Felkerül a hajdúváros is a fürdőtérképre
Bár a szomszédos kelet-magyarországi megyéket felölelő Viharsarokban jelentős hagyománya van a wellnessturizmusnak, ezt mindeddig Nagyszalontán nem sikerült meghonosítani. Holott pár kilométerre, Madarászon évtizedek óta működik egy kisebb termálstrand, nem beszélve a határ túloldalán, Gyulán évente román állampolgárok tízezrei által felkeresett Várfürdőről.
Kivitelezés alatt. Így fest jelenleg a város leendő, 24 millió euróból megépülő Toldi Akvaparkja
Fotó: Erbașu Construcții
De belátható időn belül Szalonta is felkerül a fürdőtérképre, idén áprilisban ugyanis a kivitelező a városi futballpálya és a tanuszoda szomszédságában nekilátott a hajdúváros majdani akvaparkja megépítésének, amire a bukaresti fejlesztési minisztérium ítélt meg 118,05 millió lejt (mintegy 24 millió euró) Nagyszalontának.
A felszíni parkoló tetőzetén napelemparkot helyeznek el, amely hozzájárul majd az akvapark energiaellátásához. Az élményfürdőt nem véletlenül keresztelték el a város legnagyobb szülöttjének, Arany Jánosnak a trilógiája nyomán Toldiról, az önkormányzat ugyanis összekapcsolná a wellnessturizmust az irodalmi idegenforgalommal. Ehhez persze elengedhetetlen a szálláskínálat bővítése is, és a polgármester szerint máris akad jelentkező, aki szállodát építene az élményfürdő közelében.
Török László polgármester mutatja a térképen a majdan a hajdúváros mellett elhaladó gyorsforgalmi út nyomvonalát
Fotó: Rostás Szabolcs
„Hagyja élni” a kormány az önkormányzatokat
„A Toldi Akvapark meg fogja jeleníteni Arany művének mondavilágát, az óriáscsúszda a Csonkatornyot mintázza majd, a bejáratnál a cseh vitéz és Toldi Miklós fogadja a vendégeket. Nem titkoljuk, azt szeretnénk, ha ezeken az elemeken román és szlovák emberek is elgondolkodnának. A különböző ágazatok összekapcsolása nyomán Arany János így közvetett módon hozzájárulna a munkahelyek teremtéséhez, a szolgáltatások bővüléséhez, a város gazdasági fejlődéséhez” – fejtette ki lapunknak az ötödik mandátumát taposó elöljáró. Hozzátette, a fejlődéshez elengedhetetlen, hogy a megszorító intézkedéseket foganatosító román kormány „hagyja élni” az önkormányzatokat, ellenkező esetben a Szalonta nagyságú kisvárosok – amelyek a megyeközpontokkal szemben amúgy is hátrányos helyzetben vannak az európai uniós források lehívása terén – esetében a már zajló építkezések is veszélybe kerülhetnek.
Elkezdődhetnek a kivitelezési munkálatok a nagyszalontai élményfürdőnél. A közbeszerzési eljárás után aláírták szerdán Bukarestben a kivitelezési szerződést, így több mint 98 millió lejből épülhet az akvapark – tájékoztatott szerdán az RMDSZ.
Ennek a kockázata a Toldi akvaparkot kivitelező, Bihar megyében számos infrastrukturális beruházást végrehajtó, Cristian Erbaşu üzletember tulajdonában lévő építőipari vállalat esetében egyelőre nem áll fenn, ám ha az állam „kiéhezteti” a vállalkozásokat, a kevesebb tőkével rendelkező cégek bajba kerülhetnek. (Így is sok a panasz, hogy az Országos Beruházási Vállalat (CNI) több hónapos elmaradást halmozott fel a kivitelezők kifizetése terén).
„Eretnekség minden olyan beavatkozás, amely az önkormányzatiságot csorbítja, hiszen az elv az, hogy egy közösséget hagyni kell gazdálkodni az erőforrásaival. Ha dolgozni akar, akkor segíteni kell. Éppen ezért normális polgármester nem támogathatja ezeket a kormányzati megszorításokat” – fogalmazott Török, aki azzal a hasonlattal illusztrálta a folyamatos fejlesztések, beruházások szükségességét, hogy mindez olyan, mint a kerékpározás: „ha nem tekersz, leállsz.”
Termálvízzel fűtik majd a közintézményeket
A hajdúváros másik nagy beruházása a település alatt nyugvó termálvízlelőhely kiaknázása, amelynek érdekében már nekiláttak két geotermális kút fúrásának. Ehhez meg kellett vásárolni a kútfúrás 6 millió euróra rúgó jogát a brit tulajdonban lévő Clara Petroleum kőolajipari vállalattól, amely a várossal szomszédos Tulka kőolajlelőhelyének kiaknázására kötött megállapodást a román állammal. A Nagyszalonta alatti forrásokból 1400 méter mélységből hozzák fel a 77 Celsius-fokos termálvizet (másodpercenként 17 litert), amely kémiai összetételének bevizsgálása éppen most van folyamatban. Török László a Krónikának elmondta, a két kútból felhozott termálvízzel fűtenék a hajdúváros 13 közintézményét és a Toldi Akvapark egyik medencéjét, ugyanakkor ha megmarad az energiahordozóból, akkor a magánkézben lévő épületek fűtésére is felhasználhatják.
Kossuth Lajos szobra és a református templom a nemrég felújított központi parkban
Fotó: Rostás Szabolcs
Az Országos Lakásügynökség (ANL) finanszírozásával 36 lakás fog épülni Nagyszalontán, az Anghel Saligny településfejlesztési program keretében tíz utcát korszerűsítenek, jövő márciusra a város teljes egészében átáll az energiatakarékos LED-es közvilágításra, az Országos Helyreállítási és Rezilienciatervből (PNRR) származó forrásból pedig 25 tömbház energetikai korszerűsítése és három iskolaépület felújítása valósul meg. Ugyanakkor 30 utca felújítását tervezik egy 17 millió eurós költségvetésű mobilitási terv keretében, amelynek nyomán elektromos buszokkal szállítanák a diákokat iskolába. „Kiemelném, hogy nagyon jó az együttműködés az Arany János nevét viselő, a közösség fontos pillérének számító önálló magyar iskola, a magyar egyházak és az RMDSZ között” – hangsúlyozza Török László.
Közlekedési csomópont gyorsforgalmik találkozásánál
Nagyszalonta számára az is minőségi ugrást jelent majd, ha évek múlva végre megépül a Nagyváradot Araddal összekötő gyorsforgalmi út (amely Bukarestben már csak a kormány jóváhagyására vár), ezáltal a város megszabadul a naponta mintegy 5000 járművet feltételező tranzitforgalomtól. A polgármester szerint lobbijuknak köszönhetően a kétszer két sávos út Nagyszalonta közelében fog majd rácsatlakozni az M44-es magyarországi gyorsforgalmi Békéscsabától az országhatárig megépülő szakaszára.
Toldi Miklós szobra a város meseparkjában
Fotó: Szenkó Melinda
Eredetileg az anyaországi szakértők is azt a változatot támogatták, hogy a két gyorsforgalmit Bihar megye déli részén, Keményfok (Avram Iancu) település mellett kössék össze, ám sikerült meggyőzni őket a szalontai csomópont „elsőbbségéről”. „Ezáltal közlekedési, gazdasági, turisztikai szempontból egyaránt a térség csomópontjává válhatunk. Ez az infrastrukturális megaberuházás is hozzájárul majd ahhoz, hogy a településfejlesztés során még inkább szerethető várossá varázsoljuk Nagyszalontát” – mondja Török László polgármester.
Elkészülhet októberre a megállapodás az M44-es gyorsforgalmi út meghosszabbításáról és összeköttetéséről a tervezett romániai gyorsforgalmi úttal. A megállapodást kétoldalú kormányülésen írják majd alá.
Nagyszalonta nagy tervekkel vágott neki a 2022-es évnek. Nemrég hirdettek közbeszerzést egy régi terv megvalósítása érdekében: geotermikus kutat fúrnának, mely a középületek fűtését biztosítaná.
Bár eleinte határidő előttre várták az észak-erdélyi autópályát a DN1-es főúttal Tordatúr közelében összekötő Kolozs megyei gyorsforgalmi út elkészültét, most már az is nehezen elképzelhető, hogy februárig befejezik.
Brassóban továbbra sem működik magyar kulturális intézményrendszer, és fogy a magyarság, ennek ellenére lelkesedéssel, immár 14. alkalommal szervezik meg vasárnaptól a magyar napokat, amely idén is gazdag, változatos kínálattal várja a közönséget.
Hargita megyében nyolc településen 39 transzformátorállomást rongált meg a felhőszakadás, áramkieséseket okozva – közölte szombaton a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Tánczos Barna volt környezetvédelmi miniszter jelenlétében a Fehér megyei Szépmezőhöz tartozó Bethlenszentmiklóson már pénteken országos takarítási napot tartanak, összekapcsolva az eseményt a délután kezdődő Bethlenszentmiklósi Magyar Napokkal.
Fiatal nő holttestét emelték ki a Szamosból pénteken Szatmárnémetiben – közölte a katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Az ország kilenc megyéjére másodfokú (narancssárga), az ország több mint felére elsőfokú (sárga) riasztást bocsátott ki pénteken felhőszakadások és légköri instabilitás miatt az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
A közúti infrastruktúráért felelős országos társaság (CNAIR) kiadta az engedélyt a Háromszéken is áthaladó A13-as Brassó–Bákó-autópálya megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére. A székelyföldi autópálya alapterve két év alatt készülhet el.
A Babeș–Bolyai Tudományegyetem áfa nélkül 20 millió lejt szán a kolozsvári Pákei-villa felújítására, melyben jelenleg a felsőoktatási intézmény Pszichológiai Intézete működik.
1944 szeptemberében véres harcok dúltak Arad környékén, az Ópálos feletti magaslatokon és a magyar határhoz közeli településeken magyar áldozatokat követeltek az ütközetek.
Ciprian Dobre prefektus csütörtökön bejelentette, hogy idén 43 olyan medvét fognak kilőni a Maros megyében, amelyek a lakosság életét veszélyeztetik és kárt okoznak a gazdáknak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!