Jobb helyeken alaposan kihasználják. A Nesjavellir geotermikus erőmű Izlandon
Fotó: Wikipédia/Gretar Ívarsson
Nagyszalonta nagy tervekkel vágott neki a 2022-es évnek. Nemrég hirdettek közbeszerzést egy régi terv megvalósítása érdekében: geotermikus kutat fúrnának, mely a középületek fűtését biztosítaná. Az első szakasz 14 millió lej értékű szerződését mihamarabb szeretnék megkötni azzal vállalkozóval, amely még idén elkészíti a terveket, és kivitelezi azokat. Az összesen hatmillió eurós pályázat részleteiről Török Lászlót, a város RMDSZ-es polgármesterét faggattuk.
2022. február 05., 09:072022. február 05., 09:07
Török László nagyszalontai polgármester szerint Románia nagyon rosszul, kismértékben használja ki a geotermikus energiát, illetve annak lehetőségeit – mind a turizmus, mind az energetikai hatékonyság szempontjából. A Bihar megyei város RMDSZ-es elöljárója „pozitív ellenpéldaként” a közelben lévő határ túloldalát, Magyarországot említette a Krónikának, ahol nagyon sok önkormányzat, nagyon sok település fektetett be a geotermikus energia kiaknázásába.
Ugyanakkor a szintén Bihar megyei Belényesen már csaknem két évtizede kiaknázzák a geotermikus energiát, amelynek köszönhetően a helyi lakosok országos szinten a legkisebb összegeket fizetik ki a fűtésre, 100 lej alatt mozog a gigakalória ára – számolt be az Economedia.ro portál. A Belényesen kiépített rendszerben a víz forró, amikor feltör a föld mélyéről, majd az épületekbe juttatott vezetékekben fokozatosan kihűl, hidegen visszakerül a föld mélyére, ahol ismét felforrósodik, majd újra felhasználják. Közben Nagyváradon is élni kezdtek a geotermikus energia adta lehetőségekkel, de egyelőre csak kis mértékben.
Nagyszalonta önkormányzata már régóta tervezi, hogy lépéseket tesz ez ügyben. Öt éve láttak neki a konkrét munkának, majd az Európai Unió Nagy Infrastruktúra Operatív Programja (POIM) 2014–2020 keretén belül pályáztak.
Török László felidézte, körülbelül egy évbe telt, amíg összegyűjtötték a pályázathoz szükséges teljes dokumentációt.
Az elöljáró tájékoztatása szerint az a „geotermikus térség”, amelynek részét képezi Nagyszalonta és környéke is, Szatmárnémetitől egészen Temesvárig húzódik a magyar–román határ mentén, sok települést foglal magában. Szerinte rendkívül sajnálatos, hogy az állam nem használja ki a térség lehetőségeit.
„Sokan elvesznek a bürokrácia útvesztőiben. De városunk nagyon tudatosan, kitartóan viszonyult a kérdéshez, mivel szeretnénk, ha a zöldenergia és egyúttal a zöld gondolkodás minél inkább teret nyerne” – hangsúlyozta az elöljáró. Ugyanis nemcsak a geotermikus energia révén szeretnének környezettudatosak lenni, hanem több más pályázatot is benyújtottak, például a közvilágítási rendszert is fel szeretnék újítani.
A város a megnyert POIM-pályázat keretében 6 millió eurót fog kapni (vissza nem terítendő összeg), amely két kút fúrását fogja fedezni – egy körülbelül kétezer méter mély kutat fúrnak a víz kinyerése érdekében, valamint egy másikat az elhasznált víz visszajuttatásához a föld mélyébe. Első fázisban a vizet egy 3200 méter hosszú rendszer által juttatják el a város nyolc középületébe – többek között a művelődési ház, a helyi kórház, a beteggondozó, az önkormányzati épületek fűtését fogják ezáltal megoldani.
„Mi mindenképpen szorgalmazzuk a lakossági felhasználást is” – nyomatékosította Török László, hozzátéve, hogy terveik között az is szerepel, hogy több kutat is fúrjanak még.
A polgármester ugyanakkor kiemelte: ez a beruházás azért is egyedülálló, mert bár az országban még vannak hasonló kutak, de azok működtetési joga nem az önkormányzatok, hanem cégek tulajdonában van (ezek többnyire eredetileg kutatás céljával vásárolták meg a jogot a kilencvenes években), így a települések – például Nagyvárad – nem maguk gazdálkodnak a kinyert forró vízzel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter kedden kijelentette, hogy a kormány nem készül leépítésekre az egészségügyben.
Alkotmányellenesnek nyilvánította kedden az alkotmánybíróság a volt államfőket megillető juttatásokat eltörlő törvénymódosítást – értesült hivatalos forrásokból az Agerpres. A keresetet Traian Băsescu kezdeményezte 2022-ben.
A romániai polgárok többsége szerint Románia rossz irányba halad, és az Ilie Bolojan vezette új kormány sem lesz képes jó irányba fordítani – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Keddi ülése után a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) állásfoglalást tett közzé, amely szerint a bírák és ügyészek bérezése és nyugdíjazásuk rendszere nem kiváltság, hanem a jogállásuk alapvető eleme.
Elena Udrea feltételes szabadlábra helyezéséről döntött kedden a ploiești-i bíróság. Az ítélet nem jogerős. A volt turisztikai minisztert jelenleg a ploiești-i megyei sürgősségi kórházban ápolják, miután vasárnap egy epehólyagműtéten esett át.
Volt szovjet tagköztársaságokból származó külföldieknek román személyazonossági iratokat kiállító bűnszövetkezet tagjaira csaptak le kedden a hatóságok Botoșani megyében – közölte a román legfőbb ügyészség.
A közigazgatási és területi reformot a politikai pártok reformjának kell kísérnie – fogalmazta meg Radu Burnete gazdasági és társadalmi kérdésekben illetékes elnöki tanácsadó.
Az alkotmánybíróság arra készül, hogy fejenként 180 ezer lejes juttatást biztosítson annak a három alkotmánybírónak, akinek most jár le a kilenc éves mandátuma. Értesült a<a href="https://www.g4media.ro/surse-curtea-constitutionala-pregateste-indemnizatii-de-cate-180-000-de-lei-pentru-cei-trei-judecatori-care-isi-termina-mandatul-desi-guvernul-a-interzis-astfel-de-plati-in-sistemul
2025-re biztosított a költségvetés a bölcsődeépítő kormányprogram folytatására – jelentette ki Cseke Attila fejlesztési miniszter kedden egy új piatra-neamț-i bölcsőde felavatásán.
Az egész országban folytatták kedden a tiltakozó akciókat a közalkalmazottak, miután a kormány elfogadta a veszélyes körülmények miatt járó prémiumok csökkentéséről szóló sürgősségi rendeletet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!