Jobb helyeken alaposan kihasználják. A Nesjavellir geotermikus erőmű Izlandon
Fotó: Wikipédia/Gretar Ívarsson
Nagyszalonta nagy tervekkel vágott neki a 2022-es évnek. Nemrég hirdettek közbeszerzést egy régi terv megvalósítása érdekében: geotermikus kutat fúrnának, mely a középületek fűtését biztosítaná. Az első szakasz 14 millió lej értékű szerződését mihamarabb szeretnék megkötni azzal vállalkozóval, amely még idén elkészíti a terveket, és kivitelezi azokat. Az összesen hatmillió eurós pályázat részleteiről Török Lászlót, a város RMDSZ-es polgármesterét faggattuk.
2022. február 05., 09:072022. február 05., 09:07
Török László nagyszalontai polgármester szerint Románia nagyon rosszul, kismértékben használja ki a geotermikus energiát, illetve annak lehetőségeit – mind a turizmus, mind az energetikai hatékonyság szempontjából. A Bihar megyei város RMDSZ-es elöljárója „pozitív ellenpéldaként” a közelben lévő határ túloldalát, Magyarországot említette a Krónikának, ahol nagyon sok önkormányzat, nagyon sok település fektetett be a geotermikus energia kiaknázásába.
Ugyanakkor a szintén Bihar megyei Belényesen már csaknem két évtizede kiaknázzák a geotermikus energiát, amelynek köszönhetően a helyi lakosok országos szinten a legkisebb összegeket fizetik ki a fűtésre, 100 lej alatt mozog a gigakalória ára – számolt be az Economedia.ro portál. A Belényesen kiépített rendszerben a víz forró, amikor feltör a föld mélyéről, majd az épületekbe juttatott vezetékekben fokozatosan kihűl, hidegen visszakerül a föld mélyére, ahol ismét felforrósodik, majd újra felhasználják. Közben Nagyváradon is élni kezdtek a geotermikus energia adta lehetőségekkel, de egyelőre csak kis mértékben.
Nagyszalonta önkormányzata már régóta tervezi, hogy lépéseket tesz ez ügyben. Öt éve láttak neki a konkrét munkának, majd az Európai Unió Nagy Infrastruktúra Operatív Programja (POIM) 2014–2020 keretén belül pályáztak.
Török László felidézte, körülbelül egy évbe telt, amíg összegyűjtötték a pályázathoz szükséges teljes dokumentációt.
Az elöljáró tájékoztatása szerint az a „geotermikus térség”, amelynek részét képezi Nagyszalonta és környéke is, Szatmárnémetitől egészen Temesvárig húzódik a magyar–román határ mentén, sok települést foglal magában. Szerinte rendkívül sajnálatos, hogy az állam nem használja ki a térség lehetőségeit.
„Sokan elvesznek a bürokrácia útvesztőiben. De városunk nagyon tudatosan, kitartóan viszonyult a kérdéshez, mivel szeretnénk, ha a zöldenergia és egyúttal a zöld gondolkodás minél inkább teret nyerne” – hangsúlyozta az elöljáró. Ugyanis nemcsak a geotermikus energia révén szeretnének környezettudatosak lenni, hanem több más pályázatot is benyújtottak, például a közvilágítási rendszert is fel szeretnék újítani.
A város a megnyert POIM-pályázat keretében 6 millió eurót fog kapni (vissza nem terítendő összeg), amely két kút fúrását fogja fedezni – egy körülbelül kétezer méter mély kutat fúrnak a víz kinyerése érdekében, valamint egy másikat az elhasznált víz visszajuttatásához a föld mélyébe. Első fázisban a vizet egy 3200 méter hosszú rendszer által juttatják el a város nyolc középületébe – többek között a művelődési ház, a helyi kórház, a beteggondozó, az önkormányzati épületek fűtését fogják ezáltal megoldani.
„Mi mindenképpen szorgalmazzuk a lakossági felhasználást is” – nyomatékosította Török László, hozzátéve, hogy terveik között az is szerepel, hogy több kutat is fúrjanak még.
A polgármester ugyanakkor kiemelte: ez a beruházás azért is egyedülálló, mert bár az országban még vannak hasonló kutak, de azok működtetési joga nem az önkormányzatok, hanem cégek tulajdonában van (ezek többnyire eredetileg kutatás céljával vásárolták meg a jogot a kilencvenes években), így a települések – például Nagyvárad – nem maguk gazdálkodnak a kinyert forró vízzel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Összesen mintegy 216 millió lej prémiumot fizetett ki jogtalanul alkalmazottainak 2021-ben és 2023-ban a Romsilva.
Terhes fiatal nőt gyilkolt meg élettársa Prahova megyében a gyerekei és édesanyja szeme láttára. A férfit családtag ellen elkövetett emberölés miatt őrizetbe vették.
A romániai polgárok nagy többsége egyetért azzal, hogy az országnak növelnie kell a védelmi célú kiadásokat – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Mégis a korábban már alkalmazott rotációs miniszterelnöki rendszer lehet az a kompromisszum, amely nyomán sikerült tető alá hozni egy új kabinetet az úgynevezett nyugatbarát pártok részvételével, mielőtt lejárna az ügyvivő kormány mandátuma.
Szerdán dőlhet el, ki lesz a koalíciós tárgyalásokra felkért pártok alkotta leendő kabinet miniszterelnöke, a lehetséges jelölt továbbra is Ilie Bolojan volt ügyvivő államfő, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) ügyvivő elnöke.
Az eddig terítékre került megszorítások közül az RMDSZ elnöke két százalékponttal megemelné az áfát, ugyanakkor bővítené azoknak a körét, akik egészségbiztosítási hozzájárulásra kötelesek.
Európai uniós viszonylatban Romániában az egyik legmagasabb a nők elleni párkapcsolati erőszak előfordulási aránya – hívta fel a figyelmet hétfőn az Eurostat adataira hivatkozva a Friedrich Ebert Alapítvány romániai irodája.
Mintegy 200 román állampolgár kérte az evakuálását Izraelből és Iránból a közel-keleti válsághelyzet miatt – közölte hétfőn a külügyminisztérium európai, közel-keleti és afrikai ügyekkel megbízott államtitkára.
A Nordis-ingatlanpanama károsultjai hétfőn bejelentették, hogy büntetőfeljelentést tesznek Marcel Ciolacu volt miniszterelnök, Sorin Grindeanu, a PSD ügyvivő elnöke, Alfred Simonis és Laura Vicol, a képviselőház jogi bizottságának volt elnöke ellen.
Ellenzi Vasile Blaga, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátora a Szociáldemokrata Párt (PSD) által javasolt rotációs megoldást a miniszterelnöki tisztség betöltésére.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!