Többségi főszerkesztő a kisebbségi adás élén – Darázsfészek a TVR-nél és annak kolozsvári stúdiójánál

Nem csupán a több oldalról kifogásolt szilveszteri kabaréműsor miatt forrnak az indulatok a Román Televízió (TVR) háza táján, hanem a csatorna bukaresti vezetősége által elrendelt „tömeges” visszahívások-kinevezések okán is. Doina Gradea, a köztévét közel négy éve irányító elnök-vezérigazgató az év utolsó napjaiban leváltotta a tévéadó központi és regionális csatornáinak megannyi vezető beosztású munkatársát, és újakat nevezett ki helyettük.

A leváltás tulajdonképpen helytelen kifejezés, egészen pontosan az történt ugyanis, hogy nem hosszabbították meg stúdióvezetők, főszerkesztők, produkciós irodák vezetőinek kinevezését, feladatkörük ellátására pedig mások kaptak megbízatást.

A személyzeti változás eme furcsa formája a TVR sajátos belső viszonyaival magyarázható: az állami tévénél évek óta érvényes szervezeti felépítés (organigramma) alapján már nem versenyvizsgával, hanem kinevezéssel töltik be a posztokat, ezek pedig tetszés szerint meghosszabbíthatók vagy megszakíthatók.

Politikai nyomás a TVR-en? Az USR-képviselő nem értette a poént, nagytakarítást ígér a köztévében

Megszerezné az új kormánykoalíció a közszolgálati televízió (TVR) vezetését – ezzel magyarázza a szilveszteri műsor körüli botránykeltést a lapunknak nyilatkozó szociológus. A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) politikusa olyan részletet is kifogásol, amelyben Iohannist parodizálva „figurázták ki a j&

Doina Gradea döntése értelmében 18 év után immár nem Romeo Couți irányítja a TVR kolozsvári regionális stúdióját, amelynek élére Alin Gelmărean programokért felelős főszerkesztőt nevezte ki. Couți visszahívása nem számít meglepetésnek, az egyik leghosszabb életű regionális stúdióvezetőnek ugyanis alaposan megromlott a viszonya azzal az elnök-vezérigazgatóval, aki 2017-ben még visszahelyezte az igazgatói pozícióba a rövid ideig mellékvágányra terelt területi igazgatót.

Couțit már régóta megosztó személyiségnek tartották a román szerkesztőségen belül is, akivel a magyar szerkesztőség sem ápolt gyümölcsöző kapcsolatot,

ugyanakkor három évvel ezelőtt vizsgálóbizottság folytatott eljárást ellene megannyi vádpont, köztük a hiányos menedzsment, a stúdió személyes projektek érdekében történő felhasználása miatt. Gradea vélhetően azért orrolt meg Couțira, mert őt sejtette annak az ingatlanpanama-gyanús botránynak a kirobbantása mögött, amely a korrupcióellenes ügyészségnél (DNA) történt feljelentésben csúcsosodott ki.

Többen – köztük a feljelentő, Emanuel Ungureanu USR-s parlamenti képviselő és a Mediasind médiaszakszervezet – azzal vádolják az elnök-vezérigazgatót, hogy megpróbált elidegeníteni egy kolozsvári földterületet, az RTV kolozsvári területi stúdiójának székházépítésre szánt ingatlanját, amelyért cserébe felajánlott egy, a román állam által elkobzott és a volt tulajdonosok által visszaigényelt bukaresti telket.

Ezáltal több százezer euróval károsította volna meg a TVR-t, s így az állami költségvetést.

Sokan az ingatlanbotrány kirobbantásával magyarázzák, hogy a TVR központi vezetősége tavaly – mint arról beszámoltunk – fegyelmi eljárást indított a kolozsvári stúdió igazgatótanácsa ellen amiatt, hogy a járvány kitörésekor annak ellenére hagyták jóvá a magyar adás műsorrácsában a tájékoztató műsorokat, hogy a karantén idején csupán konzervműsorokat lehetett volna sugározni.

Romeo Couți visszahívása, és Alin Gelmărean kinevezése tehát borítékolható volt. Lapunk értesülései szerint ugyanakkor a TVR kolozsvári stúdiója kisebbségi adásának munkatársai erősen nehezményezik, hogy  Doina Gradea Gelmăreanra bízta ennek a szerkesztőségnek az irányítását is. Elsősorban nem a személye kapcsán merültek fel aggályok, hanem azért, mert

az elmúlt 31 év során még nem volt példa arra, hogy a magyar adásként emlegetett kisebbségi szerkesztőséget ne magyar – vagy esetleg más nemzeti kisebbséghez tartozó – szakember irányítsa;

ezt a feladatot 1990 óta sorrendben Csép Sándor, Bódis András, Bardocz Sándor, Orbán Sebesi Katalin, Pákai Enikő, Vig Emese és Antal Áron látta el. „Ez döbbenetes, ennél súlyosabb nem történhetett a szerkesztőséggel. Amelynek ki se kérték a véleményét előzetesen” – mondta lapunknak egy neve elhallgatását kérő újságíró. A Krónika úgy tudja, a kisebbségi szerkesztőséget 2018 óta irányító Antal Áron bizonyos feltételek – elsősorban az üres állások betöltése – mellett folytatta volna, ám erre nem kérték fel.

Lapunk természetesen őt kereste meg először álláspontja ismertetése céljából, Antal Áron azonban azzal hárította el a válaszadást, hogy a szolgálati szabályzat értelmében a tévé belső dolgairól kizárólag központi engedéllyel nyilatkozhat. Ugyanígy jártunk, amikor a szerkesztőség többi tagját próbáltuk szóra bírni. A magyar adás személyzeti állománya amúgy roppant foghíjas:

a heti 18 órás magyar nyelvű műsoridőt (ebből hat az élő adás) négy szerkesztő készíti, holott 12-re volna igény.

(A többi kisebbségnek – ukrán, roma, német stb. – heti 90 perce van a kolozsvári tévében). Bár négy állás esetében fennáll az üresedés, ezeket nem lehet betölteni, mivel a szabályzat értelmében a járványügyi vészhelyzet idején nem lehet versenyvizsgát hirdetni. (Más esetben azonban megtalálták a jogi kiskaput az állások betöltésére).

A magyar szerkesztőség már csak azért is kifogásolja a döntést, mivel a bukaresti magyar adás élén Mosoni Emőke Katalin, a marosvásárhelyi tévé kisebbségi szerkesztőségénél Fekete Hajnal, míg a temesvárinál a szerb származású Andrei Boroşovici maradt (utóbbi területi stúdióigazgató is). „Nem kívánom kommentálni a történteket. December 31-én lejárt az előző vezetők mandátuma, és újak kaptak megbízatást, közöttük én is” – válaszolta lapunk megkeresésére Alin Gelmărean.

Amikor a TVR kolozsvári területi stúdiójának új vezetője megtudta, hogy nem az elődje és annak támogatói által megfogalmazott vádakra kívánjuk reagáltatni, elmondta: a kisebbségi szerkesztőség élére szóló kinevezése 60 napra szól, és semmiképpen nem kíván beleszólni például a magyar adás műsorpolitikájába.

– válaszolta Gelmărean. Hozzátette még, a bukaresti elnök-vezérigazgató valószínűleg nem talált mást a kisebbségi szerkesztőség irányítására, Gradea további terveit pedig nem ismeri. A magyar adás tagjai egyébként azért is berzenkednek az új főszerkesztő kinevezése ellen, mivel

Gelmărean történetesen a kisebbségi szerkesztőséget korábban irányító Vig Emese férje.

A jelenleg a Transindex hírportált főszerkesztő televíziós újságíró tavalyelőtt viharos körülmények közepette távozott a Dónát útról, ahol egy fegyelmi eljárás nyomán elmarasztalták. A magyar adás újságírói – akinek többségével Vig Emese enyhén szólva sem ápolt kiegyensúlyozott munkakapcsolatot, egyikük azt állítja, megzsarolta, hogy adjon át neki havonta egy összeget a fizetéséből – attól tartanak, volt felettesük „otthonról” irányítja majd ismét a szerkesztőséget.

Régóta lappangó konfliktusok vezettek a TVR kolozsvári magyar adása volt vezetőjének felmondásához

A magyar szerkesztőség hátrányos megkülönböztetésével, szándékos leépítésével vádolja a TVR központi és területi stúdiójának román vezetőségét a kolozsvári kisebbségi szerkesztőség volt főszerkesztője, a közmédiánál nemrég felmondott Vig Emese.

A köztévénél a szilveszteri adás, valamint az elnök-vezérigazgató által foganatosított személyzeti döntések miatt dúló konfliktusok azonban sokkal szerteágazóbbak. A TVR vezetőtanácsának öt tagja – a kolozsvári stúdió román szerkesztőségének munkatársa, Sebesi-Karen Attila, aki a dolgozókat képviseli a grémiumban, továbbá Monica Ghiurco, a PNL által delegált Cristian Petcu, Bogdan Ghiu (USR) és Sorin Ilieşiu (PSD) – törvénytelennek, visszaélésnek tartja Gradea döntéseit, amelyek ellen panasszal fordultak a parlamenthez, követelve az elnök-vezérigazgató leváltását. Levelükben többek között az intézmény működésének ellehetetlenítésével, hiányos menedzsmenttel, számvevőszéki jelentésre hivatkozva hűtlen kezeléssel vádolják Gradeát.

A vezetőtanács tagjai ugyanakkor a magyar kártyát is előrántva támadják a korábban a PSD támogatásával a TVR élére került vezérigazgatót.

Azért róják fel neki Alin Gelmărean kinevezését, mert a felesége, Vig Emese forgatta az RMDSZ Iskola Alapítványa megrendelésére a Magyarok Romániában című, román történészek által erősen bírált dokumentumfilm-sorozatot. Úgy vélik, „politikai ízű” háttéralku született a kinevezések kapcsán Gradea és az RMDSZ között, majd kissé hajmeresztő eszmefuttatással azt fejtegetik, hogy ezek az egyezségek az erdélyi románok jogtiprásához, az egységes román nemzetállam destabilizálásához vezethetnek.

Ez utóbbi, egyértelműen magyarellenes kirohanás minden bizonnyal attól az Ilieşiutól származik, aki önálló nyílt levélben ostorozza az RMDSZ-t, a Magyarország érdekeit képviselő erdélyi magyar politikusokat, az autonómiatörekvéseket, részletesen felidézve egyebek mellett a magyar hadsereg által 1940-ben elkövetett ördögkúti mészárlást is – természetesen szigorúan a témába vágva…

Nagy-Debreczeni Hajnal, a TVR vezetőtanácsának RMDSZ által delegált tagja szerint a személyzeti döntésekhez sem neki, sem a szövetségnek nincs köze. „Különösebb véleményem nincs ezekről a kinevezésekről, mert ezeket nem a vezetőtanács hozza meg, sem a testület, sem az én véleményemet nem kérte ki az elnök-vezérigazgató” – jelentette ki lapunknak. Hozzátette,

furcsállja, hogy a kisebbségi szerkesztőség élére nem kisebbségi vezető került, de nem tudja, mi volt a döntés rációja.

Felidézte, maga is szorgalmazta a vezetőtanácsban egy új szerkezeti felépítés elfogadását, amely lehetővé tenné a versenyvizsga útján történő alkalmazásokat, ám ebből semmi nem lett. Nagy-Debreczeni Hajnal – aki évekkel ezelőtt a kolozsvári tévé magyar szerkesztőségében dolgozott újságíróként – ugyanakkor abszurd, érvek nélküli összeesküvés-elméletnek tartja a vezetőtanács több tagja által az RMDSZ szerepéről megfogalmazott, részben román újságcikkekre alapozott állítását, „unalmasnak” nevezve, hogy többek között a magyar kártyát is előrántották.

Doina Gradea elnök-vezérigazgató többek által követelt leváltása egyébként akkor történhet meg, ha a parlament leszavazza a TVR éves tevékenységéről szóló jelentést. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a dokumentumot a törvényhozás napirendjére tűzzék, márpedig még a 2018-as jelentésről se szavaztak. Az elnök-vezérigazgató, valamint a teljes vezetőtanács visszahívásához ugyanakkor többségre lesz szükség a parlamentben.