Többnyelvűségtől védett műemlékek? – Nem alkalmazzák maradéktalanul a feliratozásra vonatkozó rendeletet

Érthetetlen. Marosvásárhelyen annak ellenére hiányoznak a többnyelvű tájékoztató táblák, hogy a civilek már évekkel ezelőtt elkészítettek néhányat •  Fotó: Boda L. Gergely

Érthetetlen. Marosvásárhelyen annak ellenére hiányoznak a többnyelvű tájékoztató táblák, hogy a civilek már évekkel ezelőtt elkészítettek néhányat

Fotó: Boda L. Gergely

A hosszúra nyúlt politikai alkuk ellenére csupán részlegesen vagy sehogy sem alkalmazzák Romániában a műemlék épületek többnyelvű feliratozására vonatkozó, 2014/2815-ös miniszteri rendeletet. Számos önkormányzat nem vesz tudomást a Hegedüs Csilla minisztersége alatt kibocsátott előírásokról, vagy pedig a folyamat elakad a gyakorlatba ültetés kapujában. Emiatt Erdély épített öröksége számos esetben magyar felirat nélkül marad.

Szucher Ervin

2018. augusztus 08., 11:502018. augusztus 08., 11:50

Hiába volt több ízben is kormányon a művelődési minisztériumban tárcavezetői szinten képviselt RMDSZ, a koalíciós partnerek ellenállása miatt rendkívül nehezen született meg a műemlék épületek többnyelvű feliratozására vonatkozó jogszabály. Az egyeztetések ellenére a 2012-ben kidolgozott, Kelemen Hunor akkori és későbbi tárcavezető által előkészített miniszteri rendeletet nem sikerült elfogadtatni a kormánytöbbséget alkotókkal.

Két évnek és egy minisztercserének kellett eltelnie, illetve megtörténnie ahhoz, hogy 2014 novemberében, immár Hegedüs Csilla aláírásával napvilágot lásson a 2815-ös miniszteri rendelet.

Ez tételesen kimondja, hogy a műemlék épületeket az állam hivatalos nyelvén kívül két, nemzetközileg használt idegen nyelven és a kisebbségek nyelvén kell feliratozni.

Utóbbit nemcsak akkor kell megvalósítani, ha az adott közösség arányaiban meghaladja a település lakóinak 20 százalékát, hanem három más esetben is. Például ha az említett ingatlan építéséhez, birtoklásához vagy használatához köze volt vagy van, de akkor is, ha az épület reprezentatív a közösség számára. Vagy pedig ha a megyei vagy a helyi önkormányzat egyszerűen a többnyelvűség mellett dönt.

Ugyan vannak pozitív példák Erdélyben, a tapasztalat azt mutatja, hogy a román többségű önkormányzatok nem sietik el a rendelet alkalmazását, de a magyar polgármesterek sem élnek maradéktalanul a lehetőséggel.

Az előírások nem rendelkeznek semmiféle szankcióról, csupán annyit rögzítenek, hogy az önkormányzatok feladata a gyakorlatba ültetés.

Egyértelmű rendelet sok-sok kérdéssel

Aradon a bürokrácia útvesztőjébe került a táblaügy – magyarázta Bognár Levente alpolgármester, aki úgy tudja, a városi főépítésznél akadt el a folyamat. Mint mondta, az RMDSZ is, ő maga is próbálta szorgalmazni a miniszteri rendelet alkalmazását, azonban Radu Aurel Ioan Drăgan egyelőre nem találta meg a módját az ingatlanok kitáblázásának. Bognár szerint nem ez az egyetlen gond a műemlék épületekkel: ennél is bosszantóbb, hogy míg sok más erdélyi városban sikerül ezek homlokzatát felújítani, Aradon szinte egy helyben toporognak.

A szomszéd nagyvárosban, Temesváron szintén a formaságok miatt nem sikerül egyről a kettőre jutni. Mivel a városban a magyar és sváb kisebbségen kívül aránylag jelentős számú szerb és bolgár közösség is él, az önkormányzat nem tudja eldönteni, hány és milyen nyelven készítse el a feliratokat. „Ahol a többség-kisebbség arány fele-fele vagy nyolcvan százalék a húszhoz, egészen egyszerű a kérdés megoldása.

Idézet
De nálunk, ahol több nemzetiség is él, nem tudjuk, hány nyelven készítsük el a feliratokat.

Mert azért a tábla sem lehet akkora, mint az épület fél homlokzata. Ugyanakkor az sem mindegy, mit írunk; történészekre lenne szükségünk ahhoz, hogy megfogalmazzuk a megfelelő szöveget. Ráadásul mi nem feliratozhatjuk a más tulajdonában lévő ingatlanokat, csak előzetes beleegyezés alapján” – sorolja az akadályokat Farkas Imre, a város RMDSZ-es alpolgármestere.

Felvetésünkre, hogy a 2021-es európai kulturális fővárosi cím azért mégiscsak bizonyos lépésekre kötelezné a Béga-parti települést, az elöljáró elmondta, hogy négy hónappal ezelőtt a városháza keretében sikerült létrehozni egy műemlékvédő bizottságot, amelynek feladatai között ez a kérdés is szerepel. Farkas hozzátette, most éppen egy telefonos applikációt próbálnak kifejleszteni, amelynek segítségével az érdekeltek több mindent tudhatnak meg egy-egy adott ingatlanról.

Hasonló a helyzet Nagykárolyban is, ahol Kovács Jenő polgármester szerint a kitáblázás előtt tisztázni kellene néhány fontos kérdést. Mindenekelőtt azt, mi számít műemléknek. Az elöljáró szerint

az 1989 előtt készült lajstrom felületes, pontatlan és hamis, így kár lenne annak alapján kitáblázni az épületeket.

Példaként két ingatlant is említett: az egyiket az 50-es években húzták fel, ezért nem lenne helye a műemlékek listáján, a másik meg az egykori Aranyszarvas, amelyben a városháza működik. Az Ybl Miklós által tervezett és 1838-ban épült fogadóban 1846. szeptember 8-án ismerkedett meg és táncolt együtt először Petőfi Sándor és Szendrey Júlia. Csakhogy a műemlékvédelmi lajstromban az épület Pasărea de aur, azaz aranymadár néven szerepel.

Idézet
Ha én kiírom az egykori Aranyszarvasra, hogy Aranymadár, kiröhögnek a nagykárolyiak”

– állítja Kovács Jenő. A polgármester viszont nem korrigálhat kénye-kedve szerint, annál is inkább, hogy a megyei művelődési igazgatóság sajátos módon értelmezi a törvényeket. „A Károlyi-kastély udvaráról kivágattam egy elszáradt fát, és négyezer lejre büntettek, mondván, hogy a fa műemlék volt. Most pereskedünk, hiszen az épület valóban műemlék, a fa pedig a dendrológiai park része volt, de semmiként nem számít műemléknek” – jelentette ki Kovács.

Meggyőzésre, kérlelésre van szükség

Erdély középkori műemlékekben egyik leggazdagabb térségében, Hunyad megyében is fittyet hánynak a többnyelvű feliratozásra. Némi előrelépés csupán a Corvinok vajdahunyadi kastélyában tapasztalható, ahol némelyik táblára felkerült a magyar nyelvű tájékoztató is. De ne keressünk magyar táblát sem Déva várában, sem a Kendeffyek, a Nopcsák, a Pogányok vagy az Ócskayak kastélyának falain. Az útmenti irányjelzők nemcsak hogy egynyelvűek, a Kendeffy-birtokot például Castelul Cândeştilorként tünteti fel. Az RMDSZ már két évvel ezelőtt megpróbált lépni az ügyben, azonban a polgármesteri hivatalokba küldött körlevél hatástalan maradt.

Idézet
Jellegzetes Balkán: nem elég, hogy létezik egy rendelet, de az is édeskevés, hogy felhívjuk az illetékesek figyelmét: tanácsos lenne betartani”

– panaszkodik Winkler Gyula, a Hunyad megyei RMDSZ elnöke. Az európai parlamenti képviselő azt ígéri, nem hagyja annyiban; párbeszédet készül kezdeményezni külön-külön mindenik érintett polgármesterrel. „Reméljük, hogy Déván, az új, nemrég megválasztott RMDSZ-es alpolgármester kézbe veszi az ügyet. A többi elöljárót én magam próbálom majd meggyőzni, hogy itt nemcsak egy kisebbségbarát jogszabályról van szó, hanem a turisztikai potenciál kiaknázásáról is” – mondja Winkler. Szerinte minden egyes román polgármestert meg kell győzni arról, hogy a magyar épített történelem eltüntetése semmiként nem szolgálja a település gazdasági érdekét.

Ennél sokkal meglepőbb a magyar Mária-kegyhelyek egyike, a máriaradnai ferences templom helyzete. A római katolikus egyház tulajdonában lévő híres Arad megyei búcsújáró hely, a csodálatosan restaurált basilica minor bejáratánál mindössze román, angol és német nyelvű réztábla tájékoztat az impozáns épület műemlék jellegéről.

A mulasztás okát sem ismerik

Gyergyószentmiklóson mindmáig nem kerültek ki a feliratok. A számos műemlékkel büszkélkedő kisváros 2016-ban választott polgármestere, Nagy Zoltán – aki szerint „nem kérdés a törvény betartása” – lapunknak megígérte, hogy utánanéz, mi az oka a mulasztásnak. Mint mondta, jelenleg éppen egy belső használatra szánt kézikönyv készül, amely lényegében a település értékesebb épületeinek a katasztere. Ezt afféle útmutatóként az ingatlantulajdonosoknak is kiosztják, hisz a tudatosító akciók nélkülözhetetlenek.

Nem ismeri a mulasztás okát Daniela Miheţ, Marosvásárhely főépítésze sem, aki lapunknak csak annyit volt hajlandó mondani a városból teljesen hiányzó táblákról, hogy a közterületekért felelős igazgató kollégáját, Florian Moldovant kérdezzük. Utóbbi arról biztosított, hogy a feliratok talán már szeptemberben kikerülhetnek a homlokzatokra, ehhez viszont a közbeszerzési eljárásnak gördülékenynek kell bizonyulnia.

Mutatós példa. Kolozsváron sok vita és évekig húzódó egyeztetés előzte meg a táblakihelyezéseket •  Fotó: Biró István Galéria

Mutatós példa. Kolozsváron sok vita és évekig húzódó egyeztetés előzte meg a táblakihelyezéseket

Fotó: Biró István

Eredményes alku Nagyváradon és Kolozsváron

Kolozsváron számos vita és évekig elhúzódó egyeztetés előzte meg azt a pillanatot, amikor a polgármesteri hivatal végül belátta, hogy akár hasznot is húzhat a miniszteri rendelet betartásából. Emlékezetes, hogy a korábbi, korrupció miatt börtönbüntetésre ítélt polgármester, a vranceai származású Sorin Apostu hallani sem akart a magyar és a német nyelv belefoglalásáról: ő és tanácsos társai csak román, angol és francia nyelven tájékoztatták volna a turistákat.

Nyolc évvel ezelőtt, 2012-ben a Kolozs megyei önkormányzat hiába szavazott meg a városnak 60 ezer lej támogatást célirányosan a kolozsvári műemlékekre kifüggesztendő ötnyelvű – román, magyar, angol, francia és német – ismertető táblák elkészítésére, a helyi önkormányzat inkább elutasította azt, mintsem magyar nyelven is feltüntesse az épületek rövid történetét. Rá egy évre viszont megtört a jég:

elsőként a Bánffy-palotára, a státusházakra, a Szent Mihály római katolikus plébániára, a ferences rendi kolostorra és a református kollégium épületére kerültek ki az immár magyar nyelvet is tartalmazó többnyelvű táblák.

Eddig harminc belvárosi ingatlan homlokzatát feliratozták, és látták el a táblákat QR-kóddal (okostelefonok által értelmezhető, leírásokat tartalmazó kétdimenziós vonalkód).

Nagyvárad is a pozitív példák közé tartozik. Itt egy korábbi rendelet alapján, és az RMDSZ szorgalmazására már évekkel ezelőtt kitették a háromnyelvű, román, magyar, illetve angol feliratú ismertető táblákat.

Összesen 48, műemlékvédelem alatt álló belvárosi ingatlant feliratoztak, azokat, amelyek egyben a város idegenforgalmi látványosságai közé is tartoznak.

Zatykó Gyula polgármesteri tanácsos érdeklődésünkre elmondta, hogy a homlokzatfelújítások függvényében kerülnek ki a feliratok. A városháza azonban csínján bánik a táblákkal: esztétikai okokra hivatkozva nem akarják egy negyedik nyelvvel, például a némettel is „túlzsúfolni”.

Kézdivásárhelyen is már évekkel ezelőtt kikerültek a román, magyar és német nyelvű feliratok, ezek viszont aránylag kevés információt tartalmaznak az adott ingatlanról. Amint Bokor Tibor polgármester fogalmazott, a céhes város önkormányzata „a román állam által kiszabott táblákat” függesztette ki.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. február 17., hétfő

Középkori csónakmaradvány került a felszínre a Maros alacsony vízállása miatt

A Maros alacsony vízszintjének köszönhetően egy középkori monoxylon, egy darab fatörzsből kivájt csónak maradványai kerültek felszínre Arad közelében. A régészek gyanítják, hogy egykoron sószállításra használt vízi alkalmatosságról van szó.

Középkori csónakmaradvány került a felszínre a Maros alacsony vízállása miatt
2025. február 17., hétfő

Elektromos töltőállomást is építenek „a király útján”

Az idegenforgalom fejlesztése mellett a környezetkímélő közlekedést is bátorító beruházás lesz „a király útja” elnevezésű új műút az Arad megyei Marospetres és a Hunyad megyei Alváca között: elektromos töltőállomást is kiépítenek a Zaránd-hegységben.

Elektromos töltőállomást is építenek „a király útján”
2025. február 17., hétfő

Restaurálva kerül vissza a Szent Mihály-templom falára az ikonikus istenháza régi oltárképe

Visszahelyezik a kolozsvári Szent Mihály-templom falára a régi, barokk oltárképet. Az alkotó kilétére a most befejeződött restaurálás nyomán derült fény.

Restaurálva kerül vissza a Szent Mihály-templom falára az ikonikus istenháza régi oltárképe
2025. február 17., hétfő

Börtön jár az illegális favágásért: három Maros megyei férfit vett őrizetbe a rendőrség

Illegális fakitermelésen érték tetten azt a három Maros megyei férfit, akit a nyárádszeredai rendőrök 24 órára őrizetbe vettek.

Börtön jár az illegális favágásért: három Maros megyei férfit vett őrizetbe a rendőrség
2025. február 17., hétfő

Mátyás király előtt tisztelegnek Kolozsváron

Reneszánsz muzsikával, táncházzal, valamint a korabeli zenei hagyományokat megidéző kórusművekkel ünneplik idén is az igazságos király születésnapját Kolozsváron. Mátyás király emléke előtt színes programsorozattal tisztelegnek.

Mátyás király előtt tisztelegnek Kolozsváron
2025. február 17., hétfő

Alapfokon huszonöt évet kapott a barátnőjét meggyilkoló orvostanhallgató

Huszonöt év letöltendő börtönre ítélte hétfőn a Temes megyei törvényszék azt az orvostanhallgatót, aki tavaly márciusban Temesváron 50-nél több késszúrással megölte a barátnőjét, aki a diáktársa is volt. A gyilkosságért nemcsak szabadságvesztés járna.

Alapfokon huszonöt évet kapott a barátnőjét meggyilkoló orvostanhallgató
2025. február 17., hétfő

Felmelegedés követi a fagyos napokat

Országszerte különösen hideg lesz ezen a héten, fagypont alatti csúcsértékekkel, jövő héten azonban felmelegszik az idő, 12 Celsius-fok körüli maximumokra is számítani lehet.

Felmelegedés követi a fagyos napokat
Felmelegedés követi a fagyos napokat
2025. február 17., hétfő

Felmelegedés követi a fagyos napokat

2025. február 17., hétfő

Fagyos reggelekre kell készülni több erdélyi és partiumi megyében

Fagyra és havazásra vonatkozó elsőfokú figyelmeztetést adott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).

Fagyos reggelekre kell készülni több erdélyi és partiumi megyében
2025. február 17., hétfő

Közel százan szorultak a hegyimentők segítségére

Az elmúlt 24 órában 89 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 92 személynek nyújtottak segítséget – tájékoztatott hétfőn a Facebook-oldalán a Salvamont.

Közel százan szorultak a hegyimentők segítségére
2025. február 17., hétfő

Kisiklott egy vonat a Székelyföldön

Kisiklott egy személyvonat hétfőn reggel a Kovászna megyei Málnásfürdő és Sepsibükszád között – közölte a Román Vasúttársaság (CFR).

Kisiklott egy vonat a Székelyföldön
Kisiklott egy vonat a Székelyföldön
2025. február 17., hétfő

Kisiklott egy vonat a Székelyföldön