Érthetetlen. Marosvásárhelyen annak ellenére hiányoznak a többnyelvű tájékoztató táblák, hogy a civilek már évekkel ezelőtt elkészítettek néhányat
Fotó: Boda L. Gergely
A hosszúra nyúlt politikai alkuk ellenére csupán részlegesen vagy sehogy sem alkalmazzák Romániában a műemlék épületek többnyelvű feliratozására vonatkozó, 2014/2815-ös miniszteri rendeletet. Számos önkormányzat nem vesz tudomást a Hegedüs Csilla minisztersége alatt kibocsátott előírásokról, vagy pedig a folyamat elakad a gyakorlatba ültetés kapujában. Emiatt Erdély épített öröksége számos esetben magyar felirat nélkül marad.
2018. augusztus 08., 11:502018. augusztus 08., 11:50
Hiába volt több ízben is kormányon a művelődési minisztériumban tárcavezetői szinten képviselt RMDSZ, a koalíciós partnerek ellenállása miatt rendkívül nehezen született meg a műemlék épületek többnyelvű feliratozására vonatkozó jogszabály. Az egyeztetések ellenére a 2012-ben kidolgozott, Kelemen Hunor akkori és későbbi tárcavezető által előkészített miniszteri rendeletet nem sikerült elfogadtatni a kormánytöbbséget alkotókkal.
Két évnek és egy minisztercserének kellett eltelnie, illetve megtörténnie ahhoz, hogy 2014 novemberében, immár Hegedüs Csilla aláírásával napvilágot lásson a 2815-ös miniszteri rendelet.
Utóbbit nemcsak akkor kell megvalósítani, ha az adott közösség arányaiban meghaladja a település lakóinak 20 százalékát, hanem három más esetben is. Például ha az említett ingatlan építéséhez, birtoklásához vagy használatához köze volt vagy van, de akkor is, ha az épület reprezentatív a közösség számára. Vagy pedig ha a megyei vagy a helyi önkormányzat egyszerűen a többnyelvűség mellett dönt.
Az előírások nem rendelkeznek semmiféle szankcióról, csupán annyit rögzítenek, hogy az önkormányzatok feladata a gyakorlatba ültetés.
Egyértelmű rendelet sok-sok kérdéssel
Aradon a bürokrácia útvesztőjébe került a táblaügy – magyarázta Bognár Levente alpolgármester, aki úgy tudja, a városi főépítésznél akadt el a folyamat. Mint mondta, az RMDSZ is, ő maga is próbálta szorgalmazni a miniszteri rendelet alkalmazását, azonban Radu Aurel Ioan Drăgan egyelőre nem találta meg a módját az ingatlanok kitáblázásának. Bognár szerint nem ez az egyetlen gond a műemlék épületekkel: ennél is bosszantóbb, hogy míg sok más erdélyi városban sikerül ezek homlokzatát felújítani, Aradon szinte egy helyben toporognak.
A szomszéd nagyvárosban, Temesváron szintén a formaságok miatt nem sikerül egyről a kettőre jutni. Mivel a városban a magyar és sváb kisebbségen kívül aránylag jelentős számú szerb és bolgár közösség is él, az önkormányzat nem tudja eldönteni, hány és milyen nyelven készítse el a feliratokat. „Ahol a többség-kisebbség arány fele-fele vagy nyolcvan százalék a húszhoz, egészen egyszerű a kérdés megoldása.
Mert azért a tábla sem lehet akkora, mint az épület fél homlokzata. Ugyanakkor az sem mindegy, mit írunk; történészekre lenne szükségünk ahhoz, hogy megfogalmazzuk a megfelelő szöveget. Ráadásul mi nem feliratozhatjuk a más tulajdonában lévő ingatlanokat, csak előzetes beleegyezés alapján” – sorolja az akadályokat Farkas Imre, a város RMDSZ-es alpolgármestere.
Felvetésünkre, hogy a 2021-es európai kulturális fővárosi cím azért mégiscsak bizonyos lépésekre kötelezné a Béga-parti települést, az elöljáró elmondta, hogy négy hónappal ezelőtt a városháza keretében sikerült létrehozni egy műemlékvédő bizottságot, amelynek feladatai között ez a kérdés is szerepel. Farkas hozzátette, most éppen egy telefonos applikációt próbálnak kifejleszteni, amelynek segítségével az érdekeltek több mindent tudhatnak meg egy-egy adott ingatlanról.
Hasonló a helyzet Nagykárolyban is, ahol Kovács Jenő polgármester szerint a kitáblázás előtt tisztázni kellene néhány fontos kérdést. Mindenekelőtt azt, mi számít műemléknek. Az elöljáró szerint
Példaként két ingatlant is említett: az egyiket az 50-es években húzták fel, ezért nem lenne helye a műemlékek listáján, a másik meg az egykori Aranyszarvas, amelyben a városháza működik. Az Ybl Miklós által tervezett és 1838-ban épült fogadóban 1846. szeptember 8-án ismerkedett meg és táncolt együtt először Petőfi Sándor és Szendrey Júlia. Csakhogy a műemlékvédelmi lajstromban az épület Pasărea de aur, azaz aranymadár néven szerepel.
– állítja Kovács Jenő. A polgármester viszont nem korrigálhat kénye-kedve szerint, annál is inkább, hogy a megyei művelődési igazgatóság sajátos módon értelmezi a törvényeket. „A Károlyi-kastély udvaráról kivágattam egy elszáradt fát, és négyezer lejre büntettek, mondván, hogy a fa műemlék volt. Most pereskedünk, hiszen az épület valóban műemlék, a fa pedig a dendrológiai park része volt, de semmiként nem számít műemléknek” – jelentette ki Kovács.
Erdély középkori műemlékekben egyik leggazdagabb térségében, Hunyad megyében is fittyet hánynak a többnyelvű feliratozásra. Némi előrelépés csupán a Corvinok vajdahunyadi kastélyában tapasztalható, ahol némelyik táblára felkerült a magyar nyelvű tájékoztató is. De ne keressünk magyar táblát sem Déva várában, sem a Kendeffyek, a Nopcsák, a Pogányok vagy az Ócskayak kastélyának falain. Az útmenti irányjelzők nemcsak hogy egynyelvűek, a Kendeffy-birtokot például Castelul Cândeştilorként tünteti fel. Az RMDSZ már két évvel ezelőtt megpróbált lépni az ügyben, azonban a polgármesteri hivatalokba küldött körlevél hatástalan maradt.
– panaszkodik Winkler Gyula, a Hunyad megyei RMDSZ elnöke. Az európai parlamenti képviselő azt ígéri, nem hagyja annyiban; párbeszédet készül kezdeményezni külön-külön mindenik érintett polgármesterrel. „Reméljük, hogy Déván, az új, nemrég megválasztott RMDSZ-es alpolgármester kézbe veszi az ügyet. A többi elöljárót én magam próbálom majd meggyőzni, hogy itt nemcsak egy kisebbségbarát jogszabályról van szó, hanem a turisztikai potenciál kiaknázásáról is” – mondja Winkler. Szerinte minden egyes román polgármestert meg kell győzni arról, hogy a magyar épített történelem eltüntetése semmiként nem szolgálja a település gazdasági érdekét.
Ennél sokkal meglepőbb a magyar Mária-kegyhelyek egyike, a máriaradnai ferences templom helyzete. A római katolikus egyház tulajdonában lévő híres Arad megyei búcsújáró hely, a csodálatosan restaurált basilica minor bejáratánál mindössze román, angol és német nyelvű réztábla tájékoztat az impozáns épület műemlék jellegéről.
Gyergyószentmiklóson mindmáig nem kerültek ki a feliratok. A számos műemlékkel büszkélkedő kisváros 2016-ban választott polgármestere, Nagy Zoltán – aki szerint „nem kérdés a törvény betartása” – lapunknak megígérte, hogy utánanéz, mi az oka a mulasztásnak. Mint mondta, jelenleg éppen egy belső használatra szánt kézikönyv készül, amely lényegében a település értékesebb épületeinek a katasztere. Ezt afféle útmutatóként az ingatlantulajdonosoknak is kiosztják, hisz a tudatosító akciók nélkülözhetetlenek.
Nem ismeri a mulasztás okát Daniela Miheţ, Marosvásárhely főépítésze sem, aki lapunknak csak annyit volt hajlandó mondani a városból teljesen hiányzó táblákról, hogy a közterületekért felelős igazgató kollégáját, Florian Moldovant kérdezzük. Utóbbi arról biztosított, hogy a feliratok talán már szeptemberben kikerülhetnek a homlokzatokra, ehhez viszont a közbeszerzési eljárásnak gördülékenynek kell bizonyulnia.
Mutatós példa. Kolozsváron sok vita és évekig húzódó egyeztetés előzte meg a táblakihelyezéseket
Fotó: Biró István
Kolozsváron számos vita és évekig elhúzódó egyeztetés előzte meg azt a pillanatot, amikor a polgármesteri hivatal végül belátta, hogy akár hasznot is húzhat a miniszteri rendelet betartásából. Emlékezetes, hogy a korábbi, korrupció miatt börtönbüntetésre ítélt polgármester, a vranceai származású Sorin Apostu hallani sem akart a magyar és a német nyelv belefoglalásáról: ő és tanácsos társai csak román, angol és francia nyelven tájékoztatták volna a turistákat.
Nyolc évvel ezelőtt, 2012-ben a Kolozs megyei önkormányzat hiába szavazott meg a városnak 60 ezer lej támogatást célirányosan a kolozsvári műemlékekre kifüggesztendő ötnyelvű – román, magyar, angol, francia és német – ismertető táblák elkészítésére, a helyi önkormányzat inkább elutasította azt, mintsem magyar nyelven is feltüntesse az épületek rövid történetét. Rá egy évre viszont megtört a jég:
Eddig harminc belvárosi ingatlan homlokzatát feliratozták, és látták el a táblákat QR-kóddal (okostelefonok által értelmezhető, leírásokat tartalmazó kétdimenziós vonalkód).
Nagyvárad is a pozitív példák közé tartozik. Itt egy korábbi rendelet alapján, és az RMDSZ szorgalmazására már évekkel ezelőtt kitették a háromnyelvű, román, magyar, illetve angol feliratú ismertető táblákat.
Zatykó Gyula polgármesteri tanácsos érdeklődésünkre elmondta, hogy a homlokzatfelújítások függvényében kerülnek ki a feliratok. A városháza azonban csínján bánik a táblákkal: esztétikai okokra hivatkozva nem akarják egy negyedik nyelvvel, például a némettel is „túlzsúfolni”.
Kézdivásárhelyen is már évekkel ezelőtt kikerültek a román, magyar és német nyelvű feliratok, ezek viszont aránylag kevés információt tartalmaznak az adott ingatlanról. Amint Bokor Tibor polgármester fogalmazott, a céhes város önkormányzata „a román állam által kiszabott táblákat” függesztette ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nicușor Dan független jelölt támogatására buzdít újfent az Erdélyi Magyar Szövetség, amely az államfőválasztás első fordulója előtt is kiállt Bukarest főpolgármestere mellett.
Életfogytiglani szabadságvesztéssel sújtotta a Bihar megyei törvényszék azt a háromtagú nagyváradi bűnbandát, amelynek tagjai tavaly brutálisan meggyilkolták az általuk prostitúcióra kényszerített fiatal magyar nőt, húgát pedig súlyosan sanyargatták.
Magyarországról semmilyen módon nem kívánjuk befolyásolni a romániai elnökválasztást – posztolta szombaton Orbán Viktor miniszterelnök azután, hogy telefonon egyeztetett Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel.
Szombaton is több mint 130-an dolgoznak a parajdi sóbányánál a hét eleje tartó vízszivárgások megállításán.
Aki földúlta dédapáink sírjait, aki támadja a székely és a magyar zászlót, az anyanyelvhasználatot, iskoláinkat, az nem a mi emberünk – jelentette ki az RMDSZ elnöke szombaton, a szélsőségesen nacionalista George Simion államfőjelöltre utalva.
A konklávé május 8-án Robert Francis Prevost amerikai bíborost választotta meg a katolikus egyház vezetőjének, aki XIV. Leó pápa néven kezdi meg szolgálatát. A pápaválasztásról Oláh Zoltán nagyprépost, kanonok beszélt a Krónikának.
A 33,6 köbméter illegálisan szállított faáru mellett egy Suceava megyében bejegyzett utánfutós tehergépkocsit is lefoglalták a Bihar megyei rendőr-főkapitányság egyenruhásai egy ellenőrzés során Nagyürödgdön.
Előbb 24 órára, majd bírósági döntés alapján 30 napra őrizetbe vettek két szatmárnémeti férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy kiskorúaknak árult drogot.
Két ember meghalt, ketten pedig súlyosan megsérültek egy pénteki balesetben a Kolozs megyei Nádasszentmihályon.
Természetbarátokat és környezetvédelem iránt érdeklődőket várnak szombaton a kolozsvári Keleti parkba, ahol egy különleges vezetett túra keretében szakértők mutatják be a terület értékeit, biodiverzitását.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!